Művház
Egy szenegáli szerző regénye kapta a Goncourt-díjat
Egy szenegáli szerző, Mohamed Mbougar Sarr regénye, a La plus secrete mémoire des hommes (Az emberek legtitkosabb emlékezete) kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat.
A függetlennek számító francia Philippe Rey és a szenegáli Jimsaan kiadók gondozásában megjelent 461 oldalas regényt Yambo Ouologuem mali író élete ihlette, és egyik nem titkolt célja az afrikai művek beemelése a világ irodalomtörténetébe.
“Mindig az az ember érzése, hogy választani kell a két kontinens, Európa és Afrika történetei között. Én viszont megpróbálok egy új kontinenst teremteni. A harmadik kontinens pedig az irodalom”
– mondta Mohamed Mbougar Sarr egy augusztusi lapinterjúban.
A díjra a 31 éves szerző negyedik regénye számított a favoritnak, a regény valamennyi francia irodalmi elismerésre jelölést kapott, stílusa és a rejtélyes szereplők egymásba fonódó történetei alapján szeptember óta kritikai és közönségsiker is egyben.
Mohamed Mbougar Sarr az első fekete-afrikai író, aki kiérdemelte a legjelentősebb francia irodalmi elismerést, s egyben a legfiatalabb díjazott.
“Ezzel a fiatal szerzővel visszatértünk a Goncourt-díj alapjaihoz. Néhány könyv még előtte áll 31 évesen. Reméljük, hogy a Goncourt után is lesz kedve folytatni az írást” – mondta az eredményhirdetéskor Philippe Claudel, a zsűri főtitkára. Elmondta, hogy Mohamed Mbougar Sarr regénye már az első szavazási körben megkapta a többséget. “Briliáns módon van megírva. Himnusz az irodalomért” – fogalmazott Paule Constant, a zsűri egyik másik tagja. Didier Decoin, a Goncourt Akadémia elnöke úgy fogalmazott: “Azt szeretem az irodalomban, amikor ablakokat nyit meg. Ezt a művet egyből végigolvastam”.
A történet 2018-ben kezdődik, amikor egy Párizsban élő fiatal szenegáli szerző, Diégane Latyr Faye, rátalál egy 1938-ban megjelent regényre, amely teljesen felkavarja. Az írója, a szintén szenegáli Elimane, akit fekete Rimbaud-nak is neveztek a korában, a műve botrányát követően eltűnt. Diégane elhatározza, hogy felkutatja a remekmű háttérét és szerzőjének életét. A mű két afrikai író kalandos élettörténetein keresztül humorral és lírain tárja fel az Európa és Afrika közötti összetett viszonyrendszert, a fekete és a fehér emberek között egyszerre meglévő félelmeket és csodálatot is egyben. A krimiszerűen felépített filozófiai mese a múlt század kezdetétől napjainkig, a gyarmatosítástól a holokauszton át az afrikai országok függetlenségéig dolgozza fel az elmúlt száz év történelmét, hitet téve a szabadság, az élet és a szerelem mellett.
Mohamed Mbougar Sarr egy hétgyerekes értelmiségi családban nőtt fel a szenegáli Diourbelben. Jó tanulóként Szenegál egyik legelitebb fiúiskolájába, a Saint-Louis katonai akadémiára járt, majd a nagy presztízsű párizsi Ecole des hautes études en sciences sociales-on szerzett diplomát.
“Nem fejeztem be az irodalmi doktorimat, mert elkezdtem magam is írni, és a fikció jobban vonzott” – mondta az AFP hírügynökségnek Mohamed Mbougar Sarr, aki a Párizshoz közeli Beauvais-ban él. Első regénye, a Terre ceinte 24 éves korában Franciaországban jelent meg.
A Goncourt-díj jelképes pénzjutalommal – csupán 10 euróval – jár, ám marketinghatása jelentős: a díjazott könyvet a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányos kiadást ért meg.
A regény várhatóan 2022-ben jelenik meg magyarul a Park Kiadó gondozásában.
A másik legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-díjat a zsűri a belga Amélie Nothomb-nak ítélte az Albin Michel kiadó gondozásában megjelent Premier sang (Első vér) című regényért, amelyben az ismert bestseller-szerző a tavaly elhunyt apjának állít emléket.
Borítókép: illusztráció
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából