Kövess minket!

Művház

Egy szenegáli szerző regénye kapta a Goncourt-díjat

Egy szenegáli szerző, Mohamed Mbougar Sarr regénye, a La plus secrete mémoire des hommes (Az emberek legtitkosabb emlékezete) kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat.

Pixabay

A függetlennek számító francia Philippe Rey és a szenegáli Jimsaan kiadók gondozásában megjelent 461 oldalas regényt Yambo Ouologuem mali író élete ihlette, és egyik nem titkolt célja az afrikai művek beemelése a világ irodalomtörténetébe.

“Mindig az az ember érzése, hogy választani kell a két kontinens, Európa és Afrika történetei között. Én viszont megpróbálok egy új kontinenst teremteni. A harmadik kontinens pedig az irodalom”

– mondta Mohamed Mbougar Sarr egy augusztusi lapinterjúban.

A díjra a 31 éves szerző negyedik regénye számított a favoritnak, a regény valamennyi francia irodalmi elismerésre jelölést kapott, stílusa és a rejtélyes szereplők egymásba fonódó történetei alapján szeptember óta kritikai és közönségsiker is egyben.

Mohamed Mbougar Sarr az első fekete-afrikai író, aki kiérdemelte a legjelentősebb francia irodalmi elismerést, s egyben a legfiatalabb díjazott.

“Ezzel a fiatal szerzővel visszatértünk a Goncourt-díj alapjaihoz. Néhány könyv még előtte áll 31 évesen. Reméljük, hogy a Goncourt után is lesz kedve folytatni az írást” – mondta az eredményhirdetéskor Philippe Claudel, a zsűri főtitkára. Elmondta, hogy Mohamed Mbougar Sarr regénye már az első szavazási körben megkapta a többséget. “Briliáns módon van megírva. Himnusz az irodalomért” – fogalmazott Paule Constant, a zsűri egyik másik tagja. Didier Decoin, a Goncourt Akadémia elnöke úgy fogalmazott: “Azt szeretem az irodalomban, amikor ablakokat nyit meg. Ezt a művet egyből végigolvastam”.

A történet 2018-ben kezdődik, amikor egy Párizsban élő fiatal szenegáli szerző, Diégane Latyr Faye, rátalál egy 1938-ban megjelent regényre, amely teljesen felkavarja. Az írója, a szintén szenegáli Elimane, akit fekete Rimbaud-nak is neveztek a korában, a műve botrányát követően eltűnt. Diégane elhatározza, hogy felkutatja a remekmű háttérét és szerzőjének életét. A mű két afrikai író kalandos élettörténetein keresztül humorral és lírain tárja fel az Európa és Afrika közötti összetett viszonyrendszert, a fekete és a fehér emberek között egyszerre meglévő félelmeket és csodálatot is egyben. A krimiszerűen felépített filozófiai mese a múlt század kezdetétől napjainkig, a gyarmatosítástól a holokauszton át az afrikai országok függetlenségéig dolgozza fel az elmúlt száz év történelmét, hitet téve a szabadság, az élet és a szerelem mellett.

Mohamed Mbougar Sarr egy hétgyerekes értelmiségi családban nőtt fel a szenegáli Diourbelben. Jó tanulóként Szenegál egyik legelitebb fiúiskolájába, a Saint-Louis katonai akadémiára járt, majd a nagy presztízsű párizsi Ecole des hautes études en sciences sociales-on szerzett diplomát.

“Nem fejeztem be az irodalmi doktorimat, mert elkezdtem magam is írni, és a fikció jobban vonzott” – mondta az AFP hírügynökségnek Mohamed Mbougar Sarr, aki a Párizshoz közeli Beauvais-ban él. Első regénye, a Terre ceinte 24 éves korában Franciaországban jelent meg.

A Goncourt-díj jelképes pénzjutalommal – csupán 10 euróval – jár, ám marketinghatása jelentős: a díjazott könyvet a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányos kiadást ért meg.

A regény várhatóan 2022-ben jelenik meg magyarul a Park Kiadó gondozásában.

A másik legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-díjat a zsűri a belga Amélie Nothomb-nak ítélte az Albin Michel kiadó gondozásában megjelent Premier sang (Első vér) című regényért, amelyben az ismert bestseller-szerző a tavaly elhunyt apjának állít emléket.

Borítókép: illusztráció

Művház

Nagyszabású Petőfi-film és a vízilabda-válogatott sikereit bemutató alkotás készül

Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató film gyártását, valamint a háromszoros olimpiai bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott legnagyobb sikereiről készülő, egész estés dokumentumfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Közzétéve:

Az NFI szerdai közleménye szerint a Most vagy soha! gyártására a filmszakmai döntőbizottság 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, amelyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.

A magyar történelem egyik legdicsőbb napját, 1848. március 15. történéseit bemutató film Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Mint írják, Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip producerek, Dobos Tamás operatőr és Lóth Balázs rendező

arra vállalkozik, hogy minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét készítsék el Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, amely megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat.

A monumentális produkció egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal. A díszletkomplexum az NFI fóti filmgyártó bázisán fog felépülni, a forgatást követően pedig a filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A 106 naposra tervezett, áprilisban kezdődő forgatáson több ezer statiszta és mintegy 200 megszólaló szereplő működik közre, a főszereplőket a produkció később fogja bemutatni.

A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban lesz látható a mozikban.

A Nemzeti Filmintézet 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’. Hajrá magyarok! munkacímen készülő, nagyívű, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amellyel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett.

Az alkotásban a legendás archív felvételek mellett soha nem látott beszélgetések és visszaemlékezések is helyet kapnak, így új megközelítésben, a játékosok szemszögéből, személyes történetekkel kiegészítve lesznek megismerhetők a történelmi sportesemények.

A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás, aki már több mint 35 éve dolgozik a mozgóképes szakmában; nevéhez fűződik többek között az Egerszegi Krisztinát bemutató dokumentumfilm, továbbá a Steven Spielberg által rendezett München, a Szabadság szerelem, a BÚÉK és a néhány hete bemutatott Deák Kristóf-film, Az unoka, amelyeken producerként dolgozott.

A magyar vízilabda legendáit bemutató alkotást várhatóan 2023 elején a Fórum Hungary forgalmazásában mutatják be a mozik.

Tovább olvasom

Művház

Tudományos folyóiratot jelentetett meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be a Színház- és Filmművészeti Egyetem új, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit bemutató művészeti-tudományos folyóiratát. A szabad hozzáférésű, magyarul és angol nyelven is megjelenő Uránia interdiszciplináris folyóirat célja, hogy központi szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi színház-, film- és médiatudományok területeit érintő kutatások nyilvánossá tételében.

Közzétéve:

POLYÁK ATTILA/ORIGO

A folyóirat létrejötte már önmagában óriási hiányt pótol: eddig ugyanis a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem rendelkezett olyan szabad hozzáférésű kiadvánnyal, amely egyszerre szolgált volna fórumként az egyetem által képviselt művészeti területek kutatói számára, ezáltal is erősítve a nemzeti kultúrát meghatározó színház-, film- és médiaművészetekről folytatott közbeszéd létjogosultságát a tudományosságban. Mint ismert: az egyetem modellváltása Vidnyánszky Attila vezetésével jött létre – emlékeztet az Origo.

Az Uránia folyóirat ünnepélyes bemutatóját Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese, Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta: az egyetem rendkívül fontos időszakot zárt (egyebek mellett megújultak a bemutató helyszínének, az Uránia Filmszínháznak a padsorai), és ennek részeként jelent meg az egyetem tudományos folyóirata is.

Az Uránia művészeti-tudományos folyóirat létrejöttéről a kiadvány főszerkesztője – az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője – elmondta, az évente két alkalommal, az egyetemi szemeszterek végéhez igazítottan (így legközelebb májusban) megjelenő lapnak több fontos célkitűzése is van.

Egyfelől,

az első számú hiánypótló kommunikációs csatorna, fórum kíván lenni a színház-, film-, és médiaművészek tudományos kutatói számára.

Ugyanakkor a hazai művészeti tudományosság eredményeit a nemzetközi tudományos élet számára is hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért a kiadvány angol nyelven is megjelenik – ezzel erősítve nem csupán az egyetem, de a hazai színházi, filmes és médiaművészeti közélet és tudományosság nem zetközi kapcsolatait.

A folyóirat mind nyomtatott, mind online formában hozzáférhető.

Természetesen tudjuk, hogy egy tudományos igényű lapnak a tudományos minősítése és az ezzel kapcsolatos út bejárása hosszú ideig tart, de el kellett kezdeni ezt a munkát

– mondta Antal Zsolt.

A folyóirat névválasztásában szerepet játszott – a görög égi múzsa és a felvilágosodás kori folyóirat elnevezése mellett – az SZFE évszázados hagyományában számontartott reprezentatív főépület, az Uránia, amelyben a 19. század végén kapott helyet az Uránia Tudományos Színház, a későbbi Uránia Filmszínház és a magyar színművészeti képzés.

Antal Zsolt elmondta, hogy a folyóirat szerkezete nemcsak tematikailag, de az egyes tanulmányokon belül is átfogja a színház, mozgókép és média területét: a művészeti és tudományos ágak művelői egyszerre egy tanulmányon belül is képviseltethetik magukat, ez az interdiszciplináris szemlélet az egyetem jellegéből adódóan nagyon is indokolt.

A folyóirat első, 122 oldal terjedelmű lapszámának tartalomvilága követi a tudományos folyóiratok tematikáját: tanulmányok, esszék, interjú, recenziók és műhelytanulmányok is helyet kaptak benne.

A folyóiratról bővebben az Origo teljes cikkében olvashat.

Borítókép: Dr. Lukácsy György, Antal Zsolt, Balázs Géza és Fazekas István az Uránia tudományos folyóirat bemutatóján

Tovább olvasom

Művház

43 évesen meghalt a magyar színész

Meghalt Mokány Csaba. A füleki származású színész, rendező 43 éves volt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Negyvenhárom éves korában meghalt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező – írja a Színházonline.hu a Komáromi Jókai Színház bejegyzése alapján.

Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban kezdte színházi pályafutását az 1999/2000-es évadban, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott, egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba.

A kassai Thália Színházban 2006-ban szerepelt Moliére A fösvény című komédiájában.

A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott – olvasható az Origo.hu-n.

Tovább olvasom