Kövess minket!

Művház

Döntöttek Strasbourgban a kommentekről

Immár jogerős, hogy egy hírportál felelőssé tehető a gyalázkodó hozzászólások miatt.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (kb. 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették. Ezzel lényegében kimondta, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára.

Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait. A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el.

A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival.

A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát.

A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést.

Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon.

Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós „következmény” csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátorcsapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.

(Forrás: MTI)

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom

Művház

Véradásra biztatnak fiatal plakáttervező grafikusok

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány “ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készítették el munkáikat – közölte a támogatók nevében a Magyar Bankszövetség az MTI-vel.

Közzétéve:

Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal – közölték.

Azt írták,

évente nagyjából 390 ezer véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600-1800 véradást jelent.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának csupán 4 százaléka rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kilót, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből akár három élet is megmenthető – emlékeztettek.

A Médiaunió Alapítvány “Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

“Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Hozzátette,

szeretnék, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás, ezért azon lesznek, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakának tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

A nyolc főből álló zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki. A győztes munkák alkotói Torma Sára és Oláh Zsuzsa, a különdíjasok Lamm Lenke és Sáránszky Bence – közölték.

A fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi véradó plakátokból álló pop-up kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében november 24. és 29. között látogatható. A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést

A Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott: a Liget projekt ikonikus épülete a legrangosabb tengerentúli építészeti megmérettetésen, az Architecture MasterPrize (AMP) versenyén elnyerte az Architectural Design of the Year elismerést.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Az Architecture Masterprize elismerést a díj alapítói azért hozták létre 2015-ben, hogy elősegítsék a minőségi építészet elismertségét és bemutatását világszerte. A díjat olyan egyedi projektekért ítélik oda, amelyek újszerűségükkel, kreativitásukkal és innovációjukkal kiemelkednek a kortárs építészeti alkotások közül.

A díjra az idén 65 országból érkeztek jelölések. A győztest neves építészekből, elméleti és gyakorlati területek kiválóságaiból álló zsűri többfordulós szavazással választotta ki.

A Magyar Zene Házáról adott indoklásukban kitértek az épület és a természet harmóniájára, a merész színhasználtra, valamint kiemelték a koncertterem akusztikáját

– hangsúlyozza a a Városliget Zrt. közleménye. A zsűri az elbírálás során kiemelte a japán Sou Fujimoto által tervezett városligeti épület inspiráló és innovatív jellegét is.

Az elismerést Baán László, a projekt miniszteri biztosa csütörtökön vette át a bilbaói Guggenheim Múzeumban rendezett ünnepségen. A közlemény szerint a miniszteri biztos a díjátadón elmondta, a Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztési projektje. A 2011-ben indult fejlesztés a park hagyományait szem előtt tartva, de 21. századi módon gondolja újra a városrészt.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még közel sem ért a végére: legnagyobb és legfontosabb fejlesztése, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett, csaknem ötvenezer négyzetméteres Új Nemzeti Galéria felépítése a következő évek feladatai közé tartozik.

Baán László a díjátadón köszönetet mondott a Magyar Zene Háza tervezőjének, Suo Fujimotónak, akinek világviszonylatban is kiemelkedő értékű építészeti remekműve a magyar főváros különleges építészeti örökségét gazdagítja.

A közleményben ismertetik:

a Magyar Zene Házának megvalósulást már a tervpályázatának eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi, a CNN és a World Architecture Community (WAC) 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb elismerése. Az épület 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.

Az idén az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a TimeOut a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális vonzerői között a 2. helyre rangsorolta a Magyar Zene Házát. 2022 márciusában a zsűri fődíját nyerte el Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en. Októberben pedig elnyerte a German Design Council által odaítélt Iconic Award-ot a müncheni EXPO REAL nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon. Az idegenforgalmi ágazat World Travel Awards díjátadóján a Magyar Zene Háza kapta meg az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 címet.

Borítókép: Batta András, a Magyar Zene Háza (MZH) ügyvezető igazgatója (b), Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (b2), Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (j2) Horn Márton, az MZH intézményigazgatója (j), valamint Fudzsimoto Szu (k) japán építész az általa tervezett Magyar Zene Házában 2022. szeptember 13-án

Tovább olvasom