Kövess minket!

Művház

Debütált az Aranyhajú Hármasok Produkció első klipje (videó)

Nem akármilyen supergroup énekel a zenei műfaját tekintve is unikális vállalkozás, az Aranyhajú Hármasok Produkció első videoklipjének felvételein.

Origo

Az aranyhaj nagyon jó című, a sajtó nyilvánossága előtt most debütáló dalban zeneileg és dramaturgiailag is Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese az igazi főszereplő, de a záró kórusrészben feltűnik a klipben a produkció két másik vezéralakja is: Vadkerti Imre, a Kormorán frontembere és Molnár Levente operaénekes is, aki a világ egyik legkeresettebb bariton hangja a legnagyobb és leghíresebb operaszínpadokon – adta hírül az Origo.

Az aranyhaj nagyon jó című dal zenéjét – ahogy az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera teljes zenei anyagát is – Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői írták, a dalszöveget pedig a színpadi mű szerzője, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás jegyzi.

A dal alapján készült videóklipet alább lehet megnézni:

A klip premierjét az teszi külön is aktuálissá, hogy szerda délután tartanak sajtótájékoztatót a Nemzeti Színházban, amelynek házigazdája Vidnyánszky Attila lesz, aki a meghívó tanúsága szerint fontos bejelentést tesz a darabról szóló terveit ismertetve. A kötetbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón fellép a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja: a király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett.

A három főszereplő

Érckori példázatok és metatörténelmi olvasatok

A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul, amit az Aarne–Thompson–Uther (ATU) Index nemzetközi besorolása szerint az ATU 707 jelzet alapján kereshetünk ki. A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak.

Egy Árpád-kori csoda életre keltése Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg.

Az anyag erejének megsokszorozása és a szellem erejének kisugárzása

Ezt a híres népmesénket – Két aranyhajú ifjú címmel – Jankovics Marcell és Haui József rajzfilmje is megörökítette már a híres Magyar népmesék című sorozat egyik legkiválóbb epizódjában. Ahogy Jankovics Marcellék feldolgozásában, ugyanúgy az Aranyhajú hármasok történetében is kiemelkedő jelentőségű cselekményelem az a rész, amikor három csodás ígéret hangzik el annak a három lánynak a szájából, akik arról ábrándoznak, mire lennének ők készek akkor, ha a király feleségül venné őket.

Az alkotói hármas

Ahol az a csillag ragyog, én is oda való vagyok

Eredendően a klip e körül a három főszereplő lány körül forog: zeneileg sodró dinamikával adva teret a legidősebb lány és a középső lány énekszólamának. Az előbbi karaktert Simon Panna Bogi, az utóbbit pedig Czigány Judit eleveníti meg. A népzenei ihletettségű témák és a szimfonikus zenekari hangzás kombinációjával szolgáló dal harmadik nagy témája ezzel szemben egyfajta ihletett elcsendesüléssel, szépséges révülettel idézi meg az Aranykor lehetséges eljövetelét. Kubinyi Júlia népdaléneklésen iskolázott, elragadóan tiszta hangja a klipben egy igéző erejű, mindannyiunk számára érvényes jövendölés formáját ölti, amit aztán a kórusrész emel himnikus magasságokba – olvasható az Origo cikkében.

Páratlan zenei kollaboráció: operaénekesek, rockerek és musicalszínészek

Planet Film Studió által készített performatív videoklip részint a Budapest Scoring Orchestra Rottenbiller utcai stúdiójában, részint a Charlie Digi Stúdió máriaremetei helyiségeiben készült, ahol a kórus tagjainak éneke mellett két-két sornyi dalszöveg erejéig a produkció felkérésére összeállt supergroup tagjai is bekapcsolódtak a szám éneklésébe. Az ő együttes jelenlétük is bizonyság arra: az Aranyhajú hármasok című darab – és az annak zenei anyagául szolgáló crossover folkopera – olyan, egymással nem feltétlenül határos, de mégis határossá tehető zenei területek fúziójával dolgozik, mint a népzene, a medieval music, a world music, a musical, a rockopera és az opera.

Ennek megfelelően lehet tehát együtt hallani a folkopera zenei kanonizációjának szándékával készített stúdiófelvételen – s így Az aranyhaj nagyon jó című videoklipben is – a népzenészek, a musicalszínészek, a rockénekesek és az operaénekesek másképpen különleges, de itt teljességgel együvé tartó, egy zenei célt beteljesítő hangját, ami a maga nemében páratlan zenei kollaborációt jelent.

A szimfonikus zenekari hangzás sem marad el

A zenei kollaboráció résztvevői a klip végén az alábbi sorrendben jelennek meg, s teszik hozzá a maguk karaktere szerint a maguk zenei világát a közös vállalkozáshoz: Molnár Levente (a Király Apja), Szemerédi Bernadett (Tündér Ilona), Várai Áron (Aranyhajú Fiú), Megyimórecz Ildikó (Szarka), Heinczinger Mika (Igazmondó Juhász), Kuvik (Fürjes Anna Csenge), Király (Vadkerti Imre).

A klip kórusrészeit Simon Panna Bogi, Czigány Judit és Gőbölös Krisztina, valamint Karányi Péter, Varga-Tóth Attila és Nikita Braga adták elő.

A dal szimfonikus zenei kíséretét a Budapest Scoring Orchestra játssza el a klipben Illényi Péter vezényletével. A folkopera teljes zenei anyaga az aranyhajuharmasok.hu weboldal Zenék menüpontja alatt, illetve immár valamennyi zenei megosztófelületen elérhető és meghallgatható.

Az eredeti cikket itt lehet elolvasni. 

Borítókép: Kubinyi Júlia énekel

Művház

A tüzes trón – könyv jelent meg a Fradi edzőiről

Nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál.

Közzétéve:

Megjelent A tüzes trón – Fradi-edzők mennybemenetele és pokoljárása című könyv. A szerzők, Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben “testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.

“Népszerűsége, presztízse és sikerei miatt – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagy tekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett »csak úgy« felállni”

– olvasható a könyv ajánlójában.

A könyv borítója

A 288 oldalon bemutatják többek között Tóth Potya Istvánt, az első “tudományos” magyar trénert, Schaffer Alfrédot, aki igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe, Mészáros Józsefet és Lakat Károlyt, akik az aranykorszak legendáit vezették sikerre, Dalnoki Jenőt, akinek mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibort és Szerhij Rebrovot, aki “megnyitotta az Európába visszavezető utat”.

Tovább olvasom

Művház

A Jónak lenni jó! adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díját a Bartók Rádió

A Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díjának teljes összegét a Bartók Rádió, amely magyar ismeretterjesztés és média kategóriában érdemelte ki a 15 millió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Devich Márton, a klasszikus zenei rádió csatornaigazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra a pénteken átvett rangos elismerés.

Hét éve vezetem a Bartók Rádió szerkesztőségét, és ilyen komoly elismerésben még nem részesültünk, talán ez visszajelzés arról, hogy jó úton járunk abban a munkában, amit végzünk

– tette hozzá.

Bartók neve kötelez bennünket, hogy mindig igyekezzünk a legjobbat, legtöbbet nyújtani

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a díj teljes összegét, 15 millió forintot felajánlják a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő kampányához, amelynek idei kedvezményezettje a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ).

Tudjuk, hogy így a legjobb helyre fog kerülni ez az összeg, amit örömmel ajánlunk fel

– mondta Devich Márton.

A csatornaigazgató, aki a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című műsorában jelentette be a felajánlást, elmondta: számos új ötlettel és két új műsorral készülnek januártól, gazdag koncertkínálattal és rangos saját rendezésű hangversenyekkel várják a hallgatókat továbbra is.

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója (j) bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában, mellette Bősze Ádám műsorvezető (b) az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én MTI/Szigetváry Zsolt


Devich Márton a díjért köszönetet mondott a kuratóriumnak és az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetésének is a mindenkori támogatásért. “A hallgatóknak jár óriási köszönet még, hiszen mint egy nagy család, együtt élünk velük, és rengeteg visszajelzést kapunk, érezzük a szeretetüket, a hűségüket. Így nagyon jó dolgozni” – tette hozzá.

Kiemelte:

ez az elismerés mindenkié, aki a csatorna munkáját segíti, hangmérnökök, gyártásvezetők, zenei rendezők, külsős kollégák, és mindenkié, aki valaha a Bartók Rádió kötelékében dolgozott, akár évtizedekkel korábban.

“Hiszen óriások jártak előttünk, akiktől rengeteget lehet tanulni mind a mai napig” – hangsúlyozta.

A díj mindenki számára elismerés a csatornán. “Nagy szívvel dolgozik minden kolléga, mindent megtesznek azért, hogy jobbnál jobb műsorok szülessenek” – tette hozzá.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én

Tovább olvasom

Művház

Ők a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjai

A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.

Közzétéve:

Daróczi Csaba, az épített és tárgyi örökség kategória győztese (j), miután átvette A Magyar Zene Háza című fotójáért odaítélt díját Haris László érdemes művész fotóművésztől, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nehéz időszakokban és a bizonytalanságban szükség van arra, hogy észrevegyük a szépet és jót, nehéz időkben kell igazán az, ami helyes úton tart bennünket – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Eiffel Műhelyházban tartott csütörtöki díjátadón.

Idén 3500-an jelentkeztek az amatőr és professzionális fotósoknak meghirdetett pályázatra, a szakmai zsűri csaknem 38 ezer fotó közül választotta ki a díjazott felvételeket.

Dömötör Csaba szerint a fotózás állandóvá tesz egy pillanatot: megörökít, kiemel és megőriz, mindezt pedig egy gyorsan változó és bizonytalan világban teszi. Úgy vélte, különleges érzék kell ahhoz, hogy felismerjük az állandóságot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyi díjátadó óta a pályázat újabb és újabb utakat járt be: megjárta a Duna-korzót, jelenleg pedig Debrecenben mutatkozik be szabadtéri kiállításon, de terveik szerint a fotók több városban is láthatók lesznek majd országszerte.

Dömötör Csaba köszönetet mondott munkatársainak és a zsűritagoknak, akik “régóta dolgoznak azon, hogy ez a pályázat az ország legnagyobb ilyen kezdeményezése lett”. Beszélt arról is, hogy

a képek látleletet adnak 2021 Magyarországáról és többféle nézőpontból megmutatják hazánk legszebb arcait. Kiderül belőlük, hogy sok magával ragadó és felemelő hely, korszakos épület és élni akaró közösség van Magyarországon.

Végül Klebelsberg Kunót idézve hangsúlyozta: egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel kapcsolja magához. 

A díjátadó helyszíne az Eiffel Műhelyházban 2022. december 1-jén, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ebben az évben ismét az Eiffel Műhelyház adott otthont a fotópályázat ünnepélyes díjátadójának – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szerint a fotózás a képzőművészet azon ága, amely “az emberi érzéket, ízlést és művészi attitűdöt a technikával kombinálja. Az ember és a technika együttműködéséből valami magasabb rendű születik, egyfajta transzcendens alkotás jön létre” – fogalmazott a főigazgató.

A Magyarország 365 fotópályázatra idén is három – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek – kategóriában jelentkezhettek professzionális és amatőr fotográfusok. A szakmai zsűri mindhárom kategóriában három díjat osztott ki, az első helyezett 1 millió, a második 500 ezer, a harmadik pedig 300 ezer forintot kapott. A közönségszavazás győztesei ugyancsak 1 millió forint jutalomban részesültek kategóriánként.

Ők lettek idén a legjobbak

A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Daróczi Csaba A halak csillagképe, második helyezettje Litauszki Tibor Áthúzás, harmadik helyezettje pedig Prisznyák Tibor Hajnali látomás című képe lett. Közönségdíjat kapott Makai Balázs Harmatos szitakötő című felvétele. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Radisics Milán kapta Roxy, a szomszédunk című sorozatáért.

Daróczi Csaba, a természet és táj kategória győztese (j), miután átvette A halak csillagképe című fotójáért odaítélt díját Potyó Imre környezetkutatótól, a 2020-as pályázat díjazottjától, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Daróczi Csaba A Magyar Zene Háza, a második díjat Novák Gábor Ködtakaró, a harmadikat pedig Hodossy Ilona Csúcsra fel című fotója kapta. Közönségdíjat nyert Herman Dóra A mesebeli kastély című felvétele. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Holczer Tibor Pentele híd című fotója érdemelte ki.

Kerekes M. István, az életképek kategória győztese, miután átvette A pillanat varázsai című fotójáért odaítélt díját Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfustól, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István lett A pillanat varázsai című sorozatával, a második Mohos Márton Búcsú, a harmadik pedig Kiss Andrea BuSHOW című sorozatával. A közönségdíjat Orbán Péter Első sorból című fotója nyerte. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete különdíját Szabó Nándor kapta Az élet útja című képéért, az Operaház különdíját Zsila Sándor Az Öreg Hölgy című sorozata érdemelte ki.

Neves fotóművészekből állt a zsűri

A pályázatot ebben az évben negyedik alkalommal hirdette meg Magyarország kormánya a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben.

A fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti és épített örökségét, az itt élők ünnepeit és mindennapjait, mindazt amire büszkék lehetünk Magyarországon.

A kezdeményezés lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra is, hogy alkotásaikat a nagyközönség előtt is megmutassák, népszerűsítsék.

A zsűri elnöke Kaiser Ottó fotográfus volt, tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa, valamint Rizsavi Tamás fotográfus volt.

Tovább olvasom