Művház
Dalban adják vissza a vers hangulatát
Kortárs költőink verseit dolgozza fel dalok formájában az Eleven Költők Társasága.
A magát nyitott zenei-irodalmi műhelyként meghatározó formáció két tagja, Keleti András és Kohánszky Roy a program részleteiről, a megzenésítendő versek kiválasztásának szempontjairól és az újraalkotás során megengedhető alkotói szabadságról beszélt a Magyar Nemzetnek.
Szentmártoni János költő és Gréger Zsolt dalszerző 2011-ben dalokat kezdtek írni, eleinte a maguk örömére, így indult az Eleven Költők Társasága projekt.
Aztán néhány évvel később felkeresték Keleti Andrást, a Colorstar zenekar frontemberét, a Budapest Bár énekesét, hogy volna-e kedve a szerzeményekkel producerként foglalkozni. Végül Kohánszky Roy csatlakozott énekesként a projekthez, akit a közönség elsősorban a Roy és Ádám formációból ismerhet.
Tudtam, hogy remek zenész, nagyon jól álltak neki a dalok, egyre jobban életre keltek általa
– emlékezett vissza a közös munka kezdeteire Keleti András. Kezdett kialakulni a hangszerelésében és hangzásában is valami sajátos és mai, egyre egységesedni látszó hangulat és stílusvilág, ugyanakkor érezték, hogy valami még hiányzik az elképzelésből.
Aztán 2018 végén jött az ötlet, hogy Szentmártoni Jánoson kívül más kortárs költők műveivel is lehetne foglalkozni, így vált teljessé elképzelésük.
Biztos voltam benne, hogy egy értékes, minőségi zenei produkciónak lehetek a részese. Izgalmas kalandnak ígérkezett Keleti András progresszívebb elektronikus zenei világát az én hagyományosabb, populárisabb rockzenei beállítottságommal elegyíteni
– vette át a szót Kohánszky Roy, aki azt is elárulta, hogy már kisiskolás kora óta nagyon közel állnak hozzá a versek. József Attila, Kosztolányi Dezső mellett a beatköltők, köztük Bob Dylan és Allen Ginsberg is nagy hatással volt rá.
Amikor elindult a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának a KMI 12 elnevezésű, kortárs alkotókat népszerűsítő programja, négy junior költő verséből készült dal. Emellett ritmusjátéknak nevezett extra feldolgozások is születtek. Keleti András elmondta, hogy a megzenésítendő verseket két fő szempont alapján választják ki: az egyik a szöveg ritmikai adottságai, a másik pedig, hogy mennyi lehetőséget kínál a képi és hangulati elemeinek zenei, hangzásbeli megfogalmazására. Ezt példázza a napokban debütált daluk, az Örökre Nagy Leától, amelynek ritmikája lehetőséget kínált a vonatzakatolós zenei zsáner Eleven Költők Társasága-féle megfejtésére.
A legnagyobb kihívást egy-egy kortárs vers megzenésítésénél, majd előadásánál az jelenti, hogy a zene és az ének minél jobban visszaadja a vers hangulatát. A megszokott dalszövegekkel ellentétben a kortárs költemények olykor kevésbé szabályosak formailag. Ilyen például az Örökre című szabadvers is, amelyben eltérő hosszúságú sorokat és verstani szerkezetet találunk. Ráadásul nincs refrénje, ezért egy popslágerhez képest nehezebb a dallamokat megjegyezni
– hangsúlyozta Kohánszky Roy.
“A vers zenei feldolgozása egyben újraalkotása is, amelynek során annyi alkotói szabadság megengedett, amennyit a költő jóváhagy” – vallja Keleti András.
Nemrég például Szálinger Balázs két, a verseskötetében egymás után következő költeményét fűzték össze egy dallá, és természetesen erről is megkérdezték a szerzőt, hogy mit szól hozzá. Előfordulhat, hogy a zenét gördülékenyebbé teszi egy-egy apró változtatás, de ilyenkor sem az alkotói szabadságról van szó, hanem a zene nyelvének kötöttségeiről, amelyek megszabják, hogy az adott tempóba és ritmikába mi illik bele.
Mindenesetre van egy fontos alapelvünk, mégpedig az, hogy a vers az első. Úgy kezeljük a zenében, ahogy a filmezésben a forgatókönyvet. Ez az elsődleges sorvezető
– szögezte le.
Eddig Regős Mátyás Első levél és a már említett Nagy Lea Örökre című versét tették közzé, de sok daluk van már félkész vagy éppen kilencvenszázalékos állapotban.
“Több dal csak arra vár, hogy felénekeljem” – mondta Kohánszky Roy. Elkészült már Bék Timur és Marcsák Gergely egy-egy versének zenei feldolgozása, a KMI 12 programban szerepel továbbá öt szenior költő, Iancu Laura, Kürti László, Lövétei Lázár László, Szálinger Balázs és Zsille Gábor – már az ő dalaikon is javában dolgoznak.
A megzenésített verseket folyamatosan közzéteszik az Eleven Költők Társasága YouTube-csatornáján, így nyárra elkészül az a kilenc dalból álló zenei anyag, amely az alkotók reményei szerint nemcsak a közönség tetszését nyeri el, de az olvasók érdeklődését is felkelti egy-egy verseskötet iránt.
Borítókép: Keleti András és Kohánszky Roy
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából