Kövess minket!

Művház

Dalban adják vissza a vers hangulatát

Kortárs költőink verseit dolgozza fel dalok formájában az Eleven Költők Társasága.

Mirkó István

A magát nyitott zenei-irodalmi műhelyként meghatározó formáció két tagja, Keleti András és Kohánszky Roy a program részleteiről, a megzenésítendő versek kiválasztásának szempontjairól és az újraalkotás során megengedhető alkotói szabadságról beszélt a Magyar Nemzetnek.

Szentmártoni János költő és Gréger Zsolt dalszerző 2011-ben dalokat kezdtek írni, eleinte a maguk örömére, így indult az Eleven Költők Társasága projekt.

Aztán néhány évvel később felkeresték Keleti Andrást, a Colorstar zenekar frontemberét, a Budapest Bár énekesét, hogy volna-e kedve a szerzeményekkel producerként foglalkozni. Végül Kohánszky Roy csatlakozott énekesként a projekthez, akit a közönség elsősorban a Roy és Ádám formációból ismerhet.

Tudtam, hogy remek zenész, nagyon jól álltak neki a dalok, egyre jobban életre keltek általa

– emlékezett vissza a közös munka kezdeteire Keleti András. Kezdett kialakulni a hangszerelésében és hangzásában is valami sajátos és mai, egyre egységesedni látszó hangulat és stílusvilág, ugyanakkor érezték, hogy valami még hiányzik az elképzelésből.

Aztán 2018 végén jött az ötlet, hogy Szentmártoni Jánoson kívül más kortárs költők műveivel is lehetne foglalkozni, így vált teljessé elképzelésük.

Biztos voltam benne, hogy egy értékes, minőségi zenei produkciónak lehetek a részese. Izgalmas kalandnak ígérkezett Keleti András progresszívebb elektronikus zenei világát az én hagyományosabb, populárisabb rockzenei beállítottságommal elegyíteni

– vette át a szót Kohánszky Roy, aki azt is elárulta, hogy már kisiskolás kora óta nagyon közel állnak hozzá a versek. József Attila, Kosztolányi Dezső mellett a beatköltők, köztük Bob Dylan és Allen Ginsberg is nagy hatással volt rá.

Amikor elindult a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának a KMI 12 elnevezésű, kortárs alkotókat népszerűsítő programja, négy junior költő verséből készült dal. Emellett ritmusjátéknak nevezett extra feldolgozások is születtek. Keleti András elmondta, hogy a megzenésítendő verseket két fő szempont alapján választják ki: az egyik a szöveg ritmikai adottságai, a másik pedig, hogy mennyi lehetőséget kínál a képi és hangulati elemeinek zenei, hangzásbeli megfogalmazására. Ezt példázza a napokban debütált daluk, az Örökre Nagy Leától, amelynek ritmikája lehetőséget kínált a vonatzakatolós zenei zsáner Eleven Költők Társasága-féle megfejtésére.

A legnagyobb kihívást egy-egy kortárs vers megzenésítésénél, majd előadásánál az jelenti, hogy a zene és az ének minél jobban visszaadja a vers hangulatát. A megszokott dalszövegekkel ellentétben a kortárs költemények olykor kevésbé szabályosak formailag. Ilyen például az Örökre című szabadvers is, amelyben eltérő hosszúságú sorokat és verstani szerkezetet találunk. Rá­adásul nincs refrénje, ezért egy pop­slágerhez képest nehezebb a dallamokat megjegyezni

– hangsúlyozta Kohánszky Roy.

“A vers zenei feldolgozása egyben újraalkotása is, amelynek során annyi alkotói szabadság megengedett, amennyit a költő jóváhagy” – vallja Keleti András.

Nemrég például Szálinger Balázs két, a verseskötetében egymás után következő költeményét fűzték össze egy dallá, és természetesen erről is megkérdezték a szerzőt, hogy mit szól hozzá. Előfordulhat, hogy a zenét gördülékenyebbé teszi egy-egy apró változtatás, de ilyenkor sem az alkotói szabadságról van szó, hanem a zene nyelvének kötöttségeiről, amelyek megszabják, hogy az adott tempóba és ritmikába mi illik bele.

Mindenesetre van egy fontos alapelvünk, mégpedig az, hogy a vers az első. Úgy kezeljük a zenében, ahogy a filmezésben a forgatókönyvet. Ez az elsődleges sorvezető

– szögezte le.

Eddig Regős Mátyás Első levél és a már említett Nagy Lea Örökre című versét tették közzé, de sok daluk van már félkész vagy éppen kilencvenszázalékos állapotban.

“Több dal csak arra vár, hogy felénekeljem” – mondta Kohánszky Roy. Elkészült már Bék Timur és Marcsák Gergely egy-egy versének zenei feldolgozása, a KMI 12 programban szerepel továbbá öt szenior költő, Iancu Laura, Kürti László, Lövétei Lázár László, Szálinger Balázs és Zsille Gábor – már az ő dalaikon is javában dolgoznak.

A megzenésített verseket folyamatosan közzéteszik az Eleven Költők Társasága YouTube-csatornáján, így nyárra elkészül az a kilenc dalból álló zenei anyag, amely az alkotók reményei szerint nemcsak a közönség tetszését nyeri el, de az olvasók érdeklődését is felkelti egy-egy verseskötet iránt.

Borítókép: Keleti András és Kohánszky Roy

Művház

Törőcsik Marira emlékeznek Marosvásárhelyen

Az idén elhunyt Törőcsik Mari színművészre emlékeznek a 10. Marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon, amelyen kisjátékfilmeket, dokumentumfilmeket és nagyjátékfilmeket is vetítenek – közölte csütörtökön a bukaresti Magyar Kulturális Intézet.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

A június 14. és 20. között zajló seregszemle vetítései a helyi Művész moziban, a Nyári Színházban és a K’Arte Szobában lesznek. A jubileumi esemény programjában kiállításon mutatják be Asztalos Zsolt képzőművész installációját.

A 10. Marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon a nemrég elhunyt Törőcsik Marira emlékeznek az utolsó filmmel, amelyben a nemzet színésze a kamera előtt alakított (Mészáros Márta: Aurora Borealis-Északi fény), továbbá a közönség láthatja az Erdélyben, Balánbányán forgatott Valan című filmet.

A város szabadtéri mozijában lesz látható két nagyjátékfilm: a Curtiz című életrajzi film a Hollywoodban befutott Kertész Mihályról és a Becsúszó szerelem című romantikus vígjáték, amelyet az országos premier előtt láthat a marosvásárhelyi közönség a rendező és az operatőr jelenlétében. A Curtiz című filmet Vizi Imre zenés bevezetője előzi meg.

Az Erdélyben forgatott Valan című film mellett lesznek más erdélyi kötődésű alkotások, mint például a Zágoni Bálint Az elveszett kolozsvári Bánk bán című dokumentumfilmje, illetve Moldovai Katalin erdélyi filmrendezőnek az Ahogy eddig című kisjátékfilmje. Az 1915-ben bemutattott és azóta elveszett Bánk bán filmváltozatát a Filmtett Egyesület rekonstruálta és a film akkori forgatásáról, majd fogadtatásáról Zágoni Bálint fog mesélni a marsováráhelyi közönségnek. A programban szerepel Forgács Péter NémetEgység @ Balaton – Mézföld és Halász Glória Három tánc című dokumentumfilmje is.

Borítókép: Sárga rózsák Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő portréjánál a Nemzeti Színház előtt 2021. április 18-án

Tovább olvasom

Művház

Igazi klasszikusok a Régi Zenei Napokon

A német barokk az idei Régi Zenei Napok témája, a rendezvénynek július 3. és 10. között Vác és a gödöllői kastély ad otthont.

Közzétéve:

A 18. század óta elfeledett mű, Stölzel Passiója szólal meg az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus fesztiválnyitó estjén július 3-án Vácon – mondta el Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője a Régi Zenei Napok programjait ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten.     

Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy a fesztiválon a mesterkurzusok mellett idén gyerekeknek szóló Zenei Kalandtábor is lesz, a pedagógusok pedig továbbképzésen sajátíthatnak el új tanítási módszereket, bővíthetik ismereteiket.     

A művészek, kulturális szakemberek jelentőségét, feladatát emelte ki az emberek lelki békéjének, lelki egyensúlyának visszaállításában a kultúráért felelős államtitkár. Fekete Péter hozzátette: fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy az online kultúrafogyasztás ideje lejárt, ideje kimozdulni az otthonokból.

A 37. Régi Zenei Napok rendezvényen számos professzor – Kovács Ágnes és Elisabeth Scholl (ének), Balogh Vera (fuvola), Baranyay Piroska (barokk cselló),  Csu-seng Fang (furulya), Simon Standage (hegedű), Malcolm Bilson (fortepiano), valamint Vashegyi György (kamarazene) – tart mesterkurzust Vácon.     

Idén Gödöllő is csatlakozik a programhoz, július 5-én és 7-én a Királyi Kastély Díszteremében adnak koncertet a mesterkurzusok tanárai. Találkozások címmel július 4-én kötetlen szabadtéri zenei programok várják az érdeklődőket, július 6-án zenés irodalmi “szurka-piszka” hallható ha Bach és Handel találkoztak volna címmel Szabó Sipos Barnabás és Kautzky Armand előadásában.     

Július 8-án a Capella Savaria Telemann-művet ad elő Bertalan Andrea fuvolaművésznő és Kalló Zsolt hegedűművész közreműködésével. A zárónapon, a váci Püspöki Palota Dísztermében a hallgatók koncertjével, a Barátok templomában a Helsinki Barokk Zenekar és a Purcell Kórus koncertjével búcsúzik a 2021-es Régi Zenei Napok Aapo Häkkinen vezényletével.     

A Filharmónia Magyarország háromalkalmas budapesti bérletéről Szamosi Szabolcs elmondta, hogy az Unikum új évadában a művésznők állnak a középpontban. A nyitóhangverseny a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongora Verseny kiemelt programja, szeptember 16-án a Concerto Budapest mellett Olga Kern zongoraművésznő lép színpadra, aki egyben a verseny zsűritagja is. Előadásában Rahmanyinov 2. zongoraversenye hangzik el, emellett Liszt Mephisto keringőjének zenekari átirata és Csajkovszkij 6. Patetikus szimfóniája szerepel a műsorban Keller András dirigálásával.     

December 10-én Maria Joao Pires zongoraművésznőt hallhatja a közönség a Verbier Fesztivál rezidens kamarazenekarával, az együttesnek Takács-Nagy Gábor a zeneigazgatója. A bérletben végül 2022. február 17-én a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad hangversenyet Vashegyi György vezényletével – közölte Szamosi Szabolcs, hozzátéve: az orgonák éjszakáját augusztus 7-én rendezik, az Orgonapont rendezvénysorozat augusztusban országszerte várja az érdeklődőket.

Tovább olvasom

Művház

Itt az Ismerős Arcok legújabb videóklipje!

“Az Ismerős Arcok zenekar népszerű dala, amit a szaxofonos Tánczos István ‘Stevie’ ad elő.

Közzétéve:

Borítókép forrása: YouTube

A “Mindig sötétben” a zenekar 2015-ben megjelent “Csak a zene” című albumán kapott helyet.
A videoklip a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával készült – írja az Origo.

Tovább olvasom