Kövess minket!

Művház

Dalban adják vissza a vers hangulatát

Kortárs költőink verseit dolgozza fel dalok formájában az Eleven Költők Társasága.

Mirkó István

A magát nyitott zenei-irodalmi műhelyként meghatározó formáció két tagja, Keleti András és Kohánszky Roy a program részleteiről, a megzenésítendő versek kiválasztásának szempontjairól és az újraalkotás során megengedhető alkotói szabadságról beszélt a Magyar Nemzetnek.

Szentmártoni János költő és Gréger Zsolt dalszerző 2011-ben dalokat kezdtek írni, eleinte a maguk örömére, így indult az Eleven Költők Társasága projekt.

Aztán néhány évvel később felkeresték Keleti Andrást, a Colorstar zenekar frontemberét, a Budapest Bár énekesét, hogy volna-e kedve a szerzeményekkel producerként foglalkozni. Végül Kohánszky Roy csatlakozott énekesként a projekthez, akit a közönség elsősorban a Roy és Ádám formációból ismerhet.

Tudtam, hogy remek zenész, nagyon jól álltak neki a dalok, egyre jobban életre keltek általa

– emlékezett vissza a közös munka kezdeteire Keleti András. Kezdett kialakulni a hangszerelésében és hangzásában is valami sajátos és mai, egyre egységesedni látszó hangulat és stílusvilág, ugyanakkor érezték, hogy valami még hiányzik az elképzelésből.

Aztán 2018 végén jött az ötlet, hogy Szentmártoni Jánoson kívül más kortárs költők műveivel is lehetne foglalkozni, így vált teljessé elképzelésük.

Biztos voltam benne, hogy egy értékes, minőségi zenei produkciónak lehetek a részese. Izgalmas kalandnak ígérkezett Keleti András progresszívebb elektronikus zenei világát az én hagyományosabb, populárisabb rockzenei beállítottságommal elegyíteni

– vette át a szót Kohánszky Roy, aki azt is elárulta, hogy már kisiskolás kora óta nagyon közel állnak hozzá a versek. József Attila, Kosztolányi Dezső mellett a beatköltők, köztük Bob Dylan és Allen Ginsberg is nagy hatással volt rá.

Amikor elindult a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának a KMI 12 elnevezésű, kortárs alkotókat népszerűsítő programja, négy junior költő verséből készült dal. Emellett ritmusjátéknak nevezett extra feldolgozások is születtek. Keleti András elmondta, hogy a megzenésítendő verseket két fő szempont alapján választják ki: az egyik a szöveg ritmikai adottságai, a másik pedig, hogy mennyi lehetőséget kínál a képi és hangulati elemeinek zenei, hangzásbeli megfogalmazására. Ezt példázza a napokban debütált daluk, az Örökre Nagy Leától, amelynek ritmikája lehetőséget kínált a vonatzakatolós zenei zsáner Eleven Költők Társasága-féle megfejtésére.

A legnagyobb kihívást egy-egy kortárs vers megzenésítésénél, majd előadásánál az jelenti, hogy a zene és az ének minél jobban visszaadja a vers hangulatát. A megszokott dalszövegekkel ellentétben a kortárs költemények olykor kevésbé szabályosak formailag. Ilyen például az Örökre című szabadvers is, amelyben eltérő hosszúságú sorokat és verstani szerkezetet találunk. Rá­adásul nincs refrénje, ezért egy pop­slágerhez képest nehezebb a dallamokat megjegyezni

– hangsúlyozta Kohánszky Roy.

“A vers zenei feldolgozása egyben újraalkotása is, amelynek során annyi alkotói szabadság megengedett, amennyit a költő jóváhagy” – vallja Keleti András.

Nemrég például Szálinger Balázs két, a verseskötetében egymás után következő költeményét fűzték össze egy dallá, és természetesen erről is megkérdezték a szerzőt, hogy mit szól hozzá. Előfordulhat, hogy a zenét gördülékenyebbé teszi egy-egy apró változtatás, de ilyenkor sem az alkotói szabadságról van szó, hanem a zene nyelvének kötöttségeiről, amelyek megszabják, hogy az adott tempóba és ritmikába mi illik bele.

Mindenesetre van egy fontos alapelvünk, mégpedig az, hogy a vers az első. Úgy kezeljük a zenében, ahogy a filmezésben a forgatókönyvet. Ez az elsődleges sorvezető

– szögezte le.

Eddig Regős Mátyás Első levél és a már említett Nagy Lea Örökre című versét tették közzé, de sok daluk van már félkész vagy éppen kilencvenszázalékos állapotban.

“Több dal csak arra vár, hogy felénekeljem” – mondta Kohánszky Roy. Elkészült már Bék Timur és Marcsák Gergely egy-egy versének zenei feldolgozása, a KMI 12 programban szerepel továbbá öt szenior költő, Iancu Laura, Kürti László, Lövétei Lázár László, Szálinger Balázs és Zsille Gábor – már az ő dalaikon is javában dolgoznak.

A megzenésített verseket folyamatosan közzéteszik az Eleven Költők Társasága YouTube-csatornáján, így nyárra elkészül az a kilenc dalból álló zenei anyag, amely az alkotók reményei szerint nemcsak a közönség tetszését nyeri el, de az olvasók érdeklődését is felkelti egy-egy verseskötet iránt.

Borítókép: Keleti András és Kohánszky Roy

Művház

Női sorsok és maffiasztorik a 14. Koreai Filmfesztiválon

Szeptember 23-29. között három szekcióban összesen 18 dél-koreai alkotást vetít a Koreai Kulturális Központ a budapesti Corvin Moziban.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Mint a Koreai Kulturális Központ közleményében olvasható, a magyar közönség a legújabb koreai kasszasikerektől a gengszter noiron át a történelmi drámáig különböző műfajokon keresztül ismerkedhet a koreai gondolkodással és filmes látásmóddal.

Az egyhetes fesztivál hagyományteremtő szándékkal idén is kiemelten foglalkozik női történeteket bemutató alkotásokkal és női alkotókkal.

A rendezvény nyitófilmje Cshoi Von-Szub akció-vígjátéka, a Szupertitkos ügynök lesz, amely Dél-Koreában öt nappal a bemutatása után elérte az egymilliós nézőszámot.

A koreai filmes világ kiemelkedő képviselőire fókuszáló Arcok műsorblokkban ebben az évben Jun Jodzsong színésznő fontosabb filmjeivel ismerkedhet meg a hazai közönség. Az Élősködők tavalyi sikerét követően idén a Minari – A családom története című koreai-amerikai film is jelentős sikereket ért el, mivel a nagymamát alakító Jun Jodzsong vehette át a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.

A fesztivál ezért egy külön szekciót szentel a színésznő életművének

– emlékeztet a kommüniké.

A Fókusz szekció minden évben egy speciális témára összpontosít. Idén a jellegzetes és nagy sikerű koreai filmes műfaj, a gengszter noir lesz a középpontban. Az akciódús, drámai fordulatokban gazdag maffiatörténetek dermesztő realitással mutatják be az ázsiai alvilági életet.

Az Extra szekció 2021-ben különleges női sorsokkal foglalkozó dokumentumfilmeket kínál. Ezek között az érdeklődők megtekinthetik az idős női búvárokról szóló filmet is, akik szabadtüdős merüléssel, 10-20 méter mélyről gyűjtik a tenger gyümölcseit, hogy eltartsák a családjaikat egy alapvetően patriarchális társadalomban.

A vetítések mellett szakmai programmal is készülnek a szervezők.

A mozi jövője a pandémia után címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést hazai filmes szakemberekkel

a Koreai Kulturális Központban szeptember 27-én, ahol arra keresik a választ, hogy miképpen befolyásolta a mozizás sorsát a koronavírus-okozta járványhelyzet tapasztalata. A beszélgetést Vincze Teréz filmkritikus, az ELTE oktatója fogja vezetni. További információk a filmekről a www.koreaifilm.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Korlátozott nézőszámmal tartják meg Ázsia legnagyobb filmmustráját

A Puszani Nemzetközi Filmfesztivált október 6. és 16. között rendezik meg.

Közzétéve:

A 26. alkalommal megszervezett fesztiválon 70 ország 223 filmalkotását mutatják be hat mozi 29 vetítőjében. Minden filmet többször láthat a közönség, de

a vetítők csak befogadóképességük felét használhatják ki, a jegyeket pedig előre, online kell beszereznie a nézőknek

– számolt be róla a Variety.com szerdán.

Hu Mun Joung, a fesztivál új igazgatója elmondta, hogy a pandémia miatt “szinte lehetetlen”, hogy sok látogató érkezzen Puszanba a fesztiválra Ázsiából és Európából, valamint Amerikából is csak 20-30 vendéget várnak.

A díszbemutatók között lesz Leos Carax Cannes-ban díjazott Annette című filmje. A francia rendező mellett a japán Rjuszuke Hamagucsi is elkíséri Drive My Car című filmjét, amely szintén szerepelt a cannes-i műsorban.

A nyitó- és záróceremóniát, valamint a szabadtéri közönségtalálkozókat és egyéb eseményeket közönség részvételével szervezik, de

a fesztivál számára épült Puszani Cinema Centerbe meghirdetett nyitógálára csak 1200 nézőt engednek be.

A nyitófilm Im Szang Szu Heaven: To the Land of Happiness című alkotása lesz, zárófilmnek pedig az Anitát választották, Longman Leung életrajzi filmjét a hongkongi énekes-színészről, Anita Muiról.
Az Ázsiai Tartalom- és Filmpiac a tavalyihoz hasonlóan online zajlik majd.

A Puszani Filmfesztivál elnöke, Li Jong Kvan szerdán bejelentette, hogy 2022 februárjára elkészül a nemzetközi mustra átalakításának programja, amelyet jóváhagyásra benyújtanak majd a városi hatóságoknak.

Már az újdonságok közé tartozik, hogy idén két új szekcióval bővül a fesztivál: az On Screen szekcióban a sorozatok streamingvetítéseinek adnak helyet. Emellett létrehozták a Színészházat, amelyben a színészek beszélgethetnek a közönséggel a pályafutásukról.

Az év ázsiai filmese életműdíjat idén a veterán dél-koreai rendező, Im Kvon Tek (Újrakezdés, Ünnep) kapja. A mustra másik előre bejelentett díjazottja a producer Li Csun Jung, aki a Koreai Filmdíjban részesül.

Tovább olvasom

Művház

Bukarestben lép színpadra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A bukaresti Enescu Fesztiválon lép fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. A rangos seregszemlén két este, hétfőn és kedden is hangversenyt ad a zenekar, amely világsztárokkal dolgozhat együtt. A keddi koncerten elhangzik Bartók Béla A csodálatos mandarin című műve is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállása óta először kapott meghívást a bukaresti George Enescu Fesztiválra – olvasható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a 25. George Enescu Fesztivál programjának középpontjában hagyományosan a fesztivál névadójának, a 140 éve született George Enescu román zeneszerzőnek az életműve áll. Az idei eseményen elhangzik legtöbb zenekari és kamarazenei műve: a seregszemlén 37 művét játsszák.

A fesztivál másik fő témája az idén Igor Sztravinszkij zeneszerző halálának 50. évfordulójához kapcsolódik, ezért az orosz alkotó számos művét műsorra tűzik. A fesztivál olyan világhírű zenei együtteseket vonultat fel, mint a Londoni Szimfonikusok, a Berlini Rádiózenekar, a milanói Scala Filharmonikusai vagy a Francia Nemzeti Zenekar.

A rangos fesztiválon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát szeptember 20-án Christoph Eschenbach vezényli, a szólista a francia Renaud Capucon lesz, aki Korngold D-dúr hegedűversenyét játssza.

A következő estén, szeptember 21-én a magyar együttest Christian Badea román-amerikai karmester dirigálja, szólistaként az Ausztriában született, de perzsa családból származó Kian Soltani lép fel, aki Schumann a-moll csellóversenyét szólaltatja meg, de felcsendül Bartók Béla klasszikusa, A csodálatos mandarin is.

A közleményben Devich Mártont, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) ügyvezető igazgatóját idézik, aki elmondta: büszkék arra, hogy meghívást kaptak az idei Enescu Fesztiválra, és Bartókot, magyar zenét játszhatnak Bukarestben.

“Európa egyik legrangosabb komolyzenei fesztiváljáról van szó, amelyen a világ legjobb együtteseivel egy sorozatban léphetünk fel, és ahol világsztárokkal dolgozunk majd együtt, Christian Badea és Christoph Eschenbach karmesterekkel, Kian Soltani gordonka- és Renaud Capucon hegedűművésszel” – emelte ki a bukaresti fellépés jelentőségéről szólva Devich Márton.

Tovább olvasom