Kövess minket!

Művház

Dalban adják vissza a vers hangulatát

Kortárs költőink verseit dolgozza fel dalok formájában az Eleven Költők Társasága.

Mirkó István

A magát nyitott zenei-irodalmi műhelyként meghatározó formáció két tagja, Keleti András és Kohánszky Roy a program részleteiről, a megzenésítendő versek kiválasztásának szempontjairól és az újraalkotás során megengedhető alkotói szabadságról beszélt a Magyar Nemzetnek.

Szentmártoni János költő és Gréger Zsolt dalszerző 2011-ben dalokat kezdtek írni, eleinte a maguk örömére, így indult az Eleven Költők Társasága projekt.

Aztán néhány évvel később felkeresték Keleti Andrást, a Colorstar zenekar frontemberét, a Budapest Bár énekesét, hogy volna-e kedve a szerzeményekkel producerként foglalkozni. Végül Kohánszky Roy csatlakozott énekesként a projekthez, akit a közönség elsősorban a Roy és Ádám formációból ismerhet.

Tudtam, hogy remek zenész, nagyon jól álltak neki a dalok, egyre jobban életre keltek általa

– emlékezett vissza a közös munka kezdeteire Keleti András. Kezdett kialakulni a hangszerelésében és hangzásában is valami sajátos és mai, egyre egységesedni látszó hangulat és stílusvilág, ugyanakkor érezték, hogy valami még hiányzik az elképzelésből.

Aztán 2018 végén jött az ötlet, hogy Szentmártoni Jánoson kívül más kortárs költők műveivel is lehetne foglalkozni, így vált teljessé elképzelésük.

Biztos voltam benne, hogy egy értékes, minőségi zenei produkciónak lehetek a részese. Izgalmas kalandnak ígérkezett Keleti András progresszívebb elektronikus zenei világát az én hagyományosabb, populárisabb rockzenei beállítottságommal elegyíteni

– vette át a szót Kohánszky Roy, aki azt is elárulta, hogy már kisiskolás kora óta nagyon közel állnak hozzá a versek. József Attila, Kosztolányi Dezső mellett a beatköltők, köztük Bob Dylan és Allen Ginsberg is nagy hatással volt rá.

Amikor elindult a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának a KMI 12 elnevezésű, kortárs alkotókat népszerűsítő programja, négy junior költő verséből készült dal. Emellett ritmusjátéknak nevezett extra feldolgozások is születtek. Keleti András elmondta, hogy a megzenésítendő verseket két fő szempont alapján választják ki: az egyik a szöveg ritmikai adottságai, a másik pedig, hogy mennyi lehetőséget kínál a képi és hangulati elemeinek zenei, hangzásbeli megfogalmazására. Ezt példázza a napokban debütált daluk, az Örökre Nagy Leától, amelynek ritmikája lehetőséget kínált a vonatzakatolós zenei zsáner Eleven Költők Társasága-féle megfejtésére.

A legnagyobb kihívást egy-egy kortárs vers megzenésítésénél, majd előadásánál az jelenti, hogy a zene és az ének minél jobban visszaadja a vers hangulatát. A megszokott dalszövegekkel ellentétben a kortárs költemények olykor kevésbé szabályosak formailag. Ilyen például az Örökre című szabadvers is, amelyben eltérő hosszúságú sorokat és verstani szerkezetet találunk. Rá­adásul nincs refrénje, ezért egy pop­slágerhez képest nehezebb a dallamokat megjegyezni

– hangsúlyozta Kohánszky Roy.

“A vers zenei feldolgozása egyben újraalkotása is, amelynek során annyi alkotói szabadság megengedett, amennyit a költő jóváhagy” – vallja Keleti András.

Nemrég például Szálinger Balázs két, a verseskötetében egymás után következő költeményét fűzték össze egy dallá, és természetesen erről is megkérdezték a szerzőt, hogy mit szól hozzá. Előfordulhat, hogy a zenét gördülékenyebbé teszi egy-egy apró változtatás, de ilyenkor sem az alkotói szabadságról van szó, hanem a zene nyelvének kötöttségeiről, amelyek megszabják, hogy az adott tempóba és ritmikába mi illik bele.

Mindenesetre van egy fontos alapelvünk, mégpedig az, hogy a vers az első. Úgy kezeljük a zenében, ahogy a filmezésben a forgatókönyvet. Ez az elsődleges sorvezető

– szögezte le.

Eddig Regős Mátyás Első levél és a már említett Nagy Lea Örökre című versét tették közzé, de sok daluk van már félkész vagy éppen kilencvenszázalékos állapotban.

“Több dal csak arra vár, hogy felénekeljem” – mondta Kohánszky Roy. Elkészült már Bék Timur és Marcsák Gergely egy-egy versének zenei feldolgozása, a KMI 12 programban szerepel továbbá öt szenior költő, Iancu Laura, Kürti László, Lövétei Lázár László, Szálinger Balázs és Zsille Gábor – már az ő dalaikon is javában dolgoznak.

A megzenésített verseket folyamatosan közzéteszik az Eleven Költők Társasága YouTube-csatornáján, így nyárra elkészül az a kilenc dalból álló zenei anyag, amely az alkotók reményei szerint nemcsak a közönség tetszését nyeri el, de az olvasók érdeklődését is felkelti egy-egy verseskötet iránt.

Borítókép: Keleti András és Kohánszky Roy

Művház

Itt mutatják be először az Erőss Zsolt emlékére készült játékfilmet

A tragikus körülmények között elhunyt hegymászó felesége, Sterczer Hilda történetét és gyászfeldolgozását meséli el a Magasságok és mélységek című mozifilm.

Közzétéve:

Borítókép: Emlékezők gyertyát gyújtanak a Kancsendzönga megmászása után eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter tiszteletére az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári megemlékezésén 2013. május 28-án, fotó: MTI/Biró István

Az alkotást először a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség szeptemberben.

Erőss Zsolt a valaha volt legnépszerűbb magyar hegymászó. Huszonhárom éves pályafutása alatt tíz 8000 méter fölötti hegycsúcsot hódított meg, első magyarként jutott fel a Csomolungma tetejére. 2013-ban Kiss Péter hegymászótársával életét vesztette a Kancsendzönga hegyen expedíció közben. Halálhíre megrázta az egész országot, miközben a legtöbben nem gondoltak arra, hogyan élte meg ezt a veszteséget felesége, Sterczer Hilda, aki két gyermekükkel várta haza a férjét.

“Mivel a gyász továbbra is egyfajta tabu a kultúránkban, viszonylag kevés filmes és irodalmi feldolgozása létezik. Kifejezetten fontosnak és értékteremtőnek találom a róla való kommunikációt”

– idézi a tájékoztató Csoma Sándor rendezőt, akinek a Magasságok és mélységek az első nagyjátékfilmje.

“Ez olyan esemény, amellyel mindenki többször találkozik az élete során, mégsem vagyunk képesek megfelelően reagálni sem belülről, sem kívülről”

– mutatott rá.

A film gálavetítését a szeptember 9. és 17. között rendezendő fesztivál első hétvégéjén tartják. A bemutatón jelen lesz Csoma Sándor rendező, Pál Emőke főszereplő, az Erőss Zsoltot alakító Trill Zsolt, valamint Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan producerek. A vetítést követően Sterczer Hilda is válaszol a közönség kérdéseire.

A Magasságok és mélységek a Nemzeti Filmintézet támogatásával a JUNO11 Pictures gyártásában, valamint Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készült. Az operatőr Tóth Levente, a vágó Márton Dániel, a zeneszerző Balázs Ádám.

Tovább olvasom

Művház

Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

Közzétéve:

Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

Tovább olvasom

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom