Kövess minket!

Művház

Csúnyán megtámadták Gubás Gabit

A baloldal nem tudja megemészteni Kálomista Gábor filmjét.

MTI/Szigetváry Zsolt

Arany Medál-díjat kapott az Elk*rtuk című politikai krimiben Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi és a baloldali tüntetések egyik jellegzetes alakja, Molnár Áron is. A történet azért érdekes, mert

Molnár nem gratulált Gubás Gabinak a díjhoz, mert szerinte szerepet vállalt egy propagandafilmben. Mondja ezt ő, aki minden baloldali videóklipben, minden baloldali megmozduláson nyíltan nekitámad a kormánynak, és módfelett hangosan a baloldali narratívát képviseli. De ez ugye nem baj, mert a liberálisok csak annyira liberálisok mindig, ameddig az ő véleményüket képviseli valaki, amint egy kicsit eltérő a vélemény, azonnal fasisztáznak, bugrisoznak satöbbi. Most is ez a helyzet

írja véleménycikkében a Magyar Nemzet munkatársa, Csépányi Balázs. Ráadásul úgy, hogy

Gubás Gabi nem állt a kormányoldal mellé, csak színésznőként eljátszott egy szerepet, méghozzá pazarul. Ezért lett megvetendő személy a vérbalosok szemében

– teszi hozzá.

Molnár Áron a Facebook-oldalán meg is indokolta a saját hülyeségét:

„(…) Az én kérdésem csak annyi, hogy vajon amikor elolvasta Gabi a forgatókönyvet és odajutott, amikor Dobrev Klára azt mondja, hogy »járulékos veszteség, ha az ártatlanul arra járó emberek is veszélybe kerülnek, miután a rendőrök lecsapnak a tüntetőkre«, akkor vajon elgondolkodott-e színészként, hogy ez igaz-e? Hogy ez valóban elhangzott-e? Rákérdezett-e? Utánajárt-e? Ahogy azt egy valódi színész tenné. És vajon gondolsz-e, Gabi, arra a bűntudatra, amikor rákérdeznek majd a gyerekeid, hogy ez tényleg így történt-e? Lesz egyáltalán egy szemernyi bűntudatod is, hogy hazudtál, hogy nem néztél utána? (…)”

“Ez mindennek a teteje.

Kedves Áron! Szerinted kitől kellett volna megkérdeznie Gubás Gabinak, hogy így hangzottak-e el ezek a mondatok? Talán Szilvásy Györgytől, esetleg Gál J. Zoltántól, vagy ne adj’ isten, Hann Endrétől? Bizonyára ők hiteles választ adtak volna erre a kérdésre. Ha ők azt mondták volna, hogy Dobrev Klára azt mondta akkor, hogy minden egyes tüntetőnek adjanak a rendőrök egy szál rózsát, az hihető lett volna, kedves Áron?

Komolytalan ez az egész. Azokat az embereket minősíti ez az ismételt kirohanás, akik egy színészt azért bántanak, mert csodálatosan játszott egy bizonyos szerepben. A baloldal nem képes megemészteni Kálomista Gábor filmjét, ez tisztán látszik. Ha valakinek, akkor neked kell majd elszámolni a gyermekeid előtt, amiért szolgamód meghajoltál a hazug liberális eszme előtt úgy, hogy közben saját színésztársadat és saját hivatásodat támadtad meg. Szégyelld magad, Áron!” – zárja sorait Csépányi.

Borítókép: Gubás Gabi színművész az ElkXrtuk című film sajtóvetítése után a budapesti Cinema MOM moziban 2021. október 22-én. A politikai krimi a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket dolgozza fel fikciós elemek használatával (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom