Kövess minket!

Művház

Csúnyán megtámadták Gubás Gabit

A baloldal nem tudja megemészteni Kálomista Gábor filmjét.

MTI/Szigetváry Zsolt

Arany Medál-díjat kapott az Elk*rtuk című politikai krimiben Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi és a baloldali tüntetések egyik jellegzetes alakja, Molnár Áron is. A történet azért érdekes, mert

Molnár nem gratulált Gubás Gabinak a díjhoz, mert szerinte szerepet vállalt egy propagandafilmben. Mondja ezt ő, aki minden baloldali videóklipben, minden baloldali megmozduláson nyíltan nekitámad a kormánynak, és módfelett hangosan a baloldali narratívát képviseli. De ez ugye nem baj, mert a liberálisok csak annyira liberálisok mindig, ameddig az ő véleményüket képviseli valaki, amint egy kicsit eltérő a vélemény, azonnal fasisztáznak, bugrisoznak satöbbi. Most is ez a helyzet

írja véleménycikkében a Magyar Nemzet munkatársa, Csépányi Balázs. Ráadásul úgy, hogy

Gubás Gabi nem állt a kormányoldal mellé, csak színésznőként eljátszott egy szerepet, méghozzá pazarul. Ezért lett megvetendő személy a vérbalosok szemében

– teszi hozzá.

Molnár Áron a Facebook-oldalán meg is indokolta a saját hülyeségét:

„(…) Az én kérdésem csak annyi, hogy vajon amikor elolvasta Gabi a forgatókönyvet és odajutott, amikor Dobrev Klára azt mondja, hogy »járulékos veszteség, ha az ártatlanul arra járó emberek is veszélybe kerülnek, miután a rendőrök lecsapnak a tüntetőkre«, akkor vajon elgondolkodott-e színészként, hogy ez igaz-e? Hogy ez valóban elhangzott-e? Rákérdezett-e? Utánajárt-e? Ahogy azt egy valódi színész tenné. És vajon gondolsz-e, Gabi, arra a bűntudatra, amikor rákérdeznek majd a gyerekeid, hogy ez tényleg így történt-e? Lesz egyáltalán egy szemernyi bűntudatod is, hogy hazudtál, hogy nem néztél utána? (…)”

“Ez mindennek a teteje.

Kedves Áron! Szerinted kitől kellett volna megkérdeznie Gubás Gabinak, hogy így hangzottak-e el ezek a mondatok? Talán Szilvásy Györgytől, esetleg Gál J. Zoltántól, vagy ne adj’ isten, Hann Endrétől? Bizonyára ők hiteles választ adtak volna erre a kérdésre. Ha ők azt mondták volna, hogy Dobrev Klára azt mondta akkor, hogy minden egyes tüntetőnek adjanak a rendőrök egy szál rózsát, az hihető lett volna, kedves Áron?

Komolytalan ez az egész. Azokat az embereket minősíti ez az ismételt kirohanás, akik egy színészt azért bántanak, mert csodálatosan játszott egy bizonyos szerepben. A baloldal nem képes megemészteni Kálomista Gábor filmjét, ez tisztán látszik. Ha valakinek, akkor neked kell majd elszámolni a gyermekeid előtt, amiért szolgamód meghajoltál a hazug liberális eszme előtt úgy, hogy közben saját színésztársadat és saját hivatásodat támadtad meg. Szégyelld magad, Áron!” – zárja sorait Csépányi.

Borítókép: Gubás Gabi színművész az ElkXrtuk című film sajtóvetítése után a budapesti Cinema MOM moziban 2021. október 22-én. A politikai krimi a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket dolgozza fel fikciós elemek használatával (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom

Művház

Véradásra biztatnak fiatal plakáttervező grafikusok

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány “ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készítették el munkáikat – közölte a támogatók nevében a Magyar Bankszövetség az MTI-vel.

Közzétéve:

Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal – közölték.

Azt írták,

évente nagyjából 390 ezer véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600-1800 véradást jelent.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának csupán 4 százaléka rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kilót, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből akár három élet is megmenthető – emlékeztettek.

A Médiaunió Alapítvány “Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

“Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Hozzátette,

szeretnék, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás, ezért azon lesznek, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakának tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

A nyolc főből álló zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki. A győztes munkák alkotói Torma Sára és Oláh Zsuzsa, a különdíjasok Lamm Lenke és Sáránszky Bence – közölték.

A fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi véradó plakátokból álló pop-up kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében november 24. és 29. között látogatható. A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést

A Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott: a Liget projekt ikonikus épülete a legrangosabb tengerentúli építészeti megmérettetésen, az Architecture MasterPrize (AMP) versenyén elnyerte az Architectural Design of the Year elismerést.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Az Architecture Masterprize elismerést a díj alapítói azért hozták létre 2015-ben, hogy elősegítsék a minőségi építészet elismertségét és bemutatását világszerte. A díjat olyan egyedi projektekért ítélik oda, amelyek újszerűségükkel, kreativitásukkal és innovációjukkal kiemelkednek a kortárs építészeti alkotások közül.

A díjra az idén 65 országból érkeztek jelölések. A győztest neves építészekből, elméleti és gyakorlati területek kiválóságaiból álló zsűri többfordulós szavazással választotta ki.

A Magyar Zene Házáról adott indoklásukban kitértek az épület és a természet harmóniájára, a merész színhasználtra, valamint kiemelték a koncertterem akusztikáját

– hangsúlyozza a a Városliget Zrt. közleménye. A zsűri az elbírálás során kiemelte a japán Sou Fujimoto által tervezett városligeti épület inspiráló és innovatív jellegét is.

Az elismerést Baán László, a projekt miniszteri biztosa csütörtökön vette át a bilbaói Guggenheim Múzeumban rendezett ünnepségen. A közlemény szerint a miniszteri biztos a díjátadón elmondta, a Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztési projektje. A 2011-ben indult fejlesztés a park hagyományait szem előtt tartva, de 21. századi módon gondolja újra a városrészt.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még közel sem ért a végére: legnagyobb és legfontosabb fejlesztése, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett, csaknem ötvenezer négyzetméteres Új Nemzeti Galéria felépítése a következő évek feladatai közé tartozik.

Baán László a díjátadón köszönetet mondott a Magyar Zene Háza tervezőjének, Suo Fujimotónak, akinek világviszonylatban is kiemelkedő értékű építészeti remekműve a magyar főváros különleges építészeti örökségét gazdagítja.

A közleményben ismertetik:

a Magyar Zene Házának megvalósulást már a tervpályázatának eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi, a CNN és a World Architecture Community (WAC) 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb elismerése. Az épület 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.

Az idén az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a TimeOut a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális vonzerői között a 2. helyre rangsorolta a Magyar Zene Házát. 2022 márciusában a zsűri fődíját nyerte el Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en. Októberben pedig elnyerte a German Design Council által odaítélt Iconic Award-ot a müncheni EXPO REAL nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon. Az idegenforgalmi ágazat World Travel Awards díjátadóján a Magyar Zene Háza kapta meg az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 címet.

Borítókép: Batta András, a Magyar Zene Háza (MZH) ügyvezető igazgatója (b), Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (b2), Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (j2) Horn Márton, az MZH intézményigazgatója (j), valamint Fudzsimoto Szu (k) japán építész az általa tervezett Magyar Zene Házában 2022. szeptember 13-án

Tovább olvasom