Kövess minket!

Művház

Családi fotóink digitalizálását segíti a Kézai Simon-program

A kezdeményezés működését, céljait, generációkat összekapcsoló és közösségformáló szerepét online szakmai napon mutatták be csütörtökön.

Borítóképünk a Kézai-program digitális gyűjteményének egyik darabja, rajta ráckevei iskolás lányok a múlt század harmincas éveiből, fotó: kezai.hu

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a fórumon elmondta:

a 2020-ban indult program fő célja, hogy a fotókon látható családi emlékeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket biztonságos formában megőrizze a következő generációk számára.

Hozzátette: a Kézai Simon-program lehetővé teszi a digitális családtörténeti albumok kialakítását, a képgyűjtemény pedig családfakutatásra, rokonok megkeresésére is alkalmas. A program elősegíti a kutatások támogatását is, hiszen a magyar nyelvi és történelmi értékkel bíró, magántulajdonban lévő emlékek, fotók gyűjteménye a kutatók számára is releváns archívummá válhat.

Navracsics Tibor kormánybiztos elmondta, hogy a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programra való felkészülést igyekeznek közösségépítésre felhasználni Veszprém-Bakony-Balaton térségében, s ebből a szempontból kiemelt jelentőségű Balatonalmádi, Veszprém és Balatonfüred, ahol a családtörténetek, közösségek ezer szálon fűződnek össze.

A Kézai Simon-programhoz kapcsolódva elsősorban a közgyűjtemények fotóarchívumait kezdték digitalizálni, majd a családi archívumok megnyitását is kérték. Így nemcsak a térség gazdagodik, hanem az országos archívum felépüléséhez is hasznos segítséget tudnak nyújtani – tette hozzá.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára elmondta: az ITM a Digitális Jólét Program segítségével azért hozta létre a Kézai-programot, hogy történelmi örökségünket, személyes múltunkat biztonságban őrizhessük meg. A program küldetése olyan országos mozgalom létrehozása, amelynek célja védett és biztonságos digitális környezetben megőrizni a régi, analóg technológiával készült emlékeket.

A program mindenkinek lehetőséget ad dokumentumok, fotók digitalizálására és tárolására egy egyszerű regisztrációval.

Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az idősebb kerületi lakosok a Balassi Bálint utcai idősek klubjában kaphatnak segítséget fotóik válogatásához és a digitalizációhoz, mozgószkennerrel az idősek saját otthonában is tudnak segíteni.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője kiemelte: az olyan képek történetei, amelyeknek a helyszíne, háttere, a rajta látható személyek esetleg ismeretlenek, talán a mesterséges intelligencia segítségével megfejthetők lesznek. Ehhez azonban az szükséges, hogy minél többen igénybe vegyék ezt a programot – hangsúlyozta.

Művház

Itt mutatják be először az Erőss Zsolt emlékére készült játékfilmet

A tragikus körülmények között elhunyt hegymászó felesége, Sterczer Hilda történetét és gyászfeldolgozását meséli el a Magasságok és mélységek című mozifilm.

Közzétéve:

Borítókép: Emlékezők gyertyát gyújtanak a Kancsendzönga megmászása után eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter tiszteletére az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári megemlékezésén 2013. május 28-án, fotó: MTI/Biró István

Az alkotást először a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség szeptemberben.

Erőss Zsolt a valaha volt legnépszerűbb magyar hegymászó. Huszonhárom éves pályafutása alatt tíz 8000 méter fölötti hegycsúcsot hódított meg, első magyarként jutott fel a Csomolungma tetejére. 2013-ban Kiss Péter hegymászótársával életét vesztette a Kancsendzönga hegyen expedíció közben. Halálhíre megrázta az egész országot, miközben a legtöbben nem gondoltak arra, hogyan élte meg ezt a veszteséget felesége, Sterczer Hilda, aki két gyermekükkel várta haza a férjét.

“Mivel a gyász továbbra is egyfajta tabu a kultúránkban, viszonylag kevés filmes és irodalmi feldolgozása létezik. Kifejezetten fontosnak és értékteremtőnek találom a róla való kommunikációt”

– idézi a tájékoztató Csoma Sándor rendezőt, akinek a Magasságok és mélységek az első nagyjátékfilmje.

“Ez olyan esemény, amellyel mindenki többször találkozik az élete során, mégsem vagyunk képesek megfelelően reagálni sem belülről, sem kívülről”

– mutatott rá.

A film gálavetítését a szeptember 9. és 17. között rendezendő fesztivál első hétvégéjén tartják. A bemutatón jelen lesz Csoma Sándor rendező, Pál Emőke főszereplő, az Erőss Zsoltot alakító Trill Zsolt, valamint Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan producerek. A vetítést követően Sterczer Hilda is válaszol a közönség kérdéseire.

A Magasságok és mélységek a Nemzeti Filmintézet támogatásával a JUNO11 Pictures gyártásában, valamint Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készült. Az operatőr Tóth Levente, a vágó Márton Dániel, a zeneszerző Balázs Ádám.

Tovább olvasom

Művház

Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

Közzétéve:

Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

Tovább olvasom

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom