Kövess minket!

Művház

Cenzúrázzák az Isteni színjátékot

Az új belga és holland fordításokban Dante Isteni színjátékának Mohamedre illetve az iszlámra vonatkozó részeit kihagyták, mert a muzulmánokra nézve sértő lehet.

Pixabay

Dante Alighieri művét Belgiumban és Hollandiában is átdolgozták. Annak érdekében, hogy ne sértse meg a muszlimokat az Isteni színjáték új, politikailag korrekt flamand fordítása kerüli az iszlám prófétájának, Mohamednek a nevét – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Dante eredeti művében a pokol nyolcadik bugyrában találhatjuk meg Mohamedet. A próféta a XXVIII. énekben jelenik meg, és az állától a végbélnyílásáig elvágva mutatja be Dante, ahogy a belei és a belső szervei a lábai között lógnak.

A De Standaard című belga lap számolt be a mű megváltoztatásáról először, ami komoly vitákat váltott ki. A mű flamand fordításában, Mohamed nevét eltávolították, mert a fordító szerint “haszontalan és sértő”. A Myrthe Spiteri kiadó rámutatott, hogy “Dante művében Mohamed durva és megalázó sorsra jut, csak azért, mert ő az iszlám prófétája”.

A cenzúra viszont nem csak az ideológiai megfontolások miatt indokolt, hanem a számok is alátámasztják: Brüsszelben a muzulmánok a lakosság 25,5 százalékát teszik ki, Vallóniában 4, Flandriában 3,9, míg a szomszédos Hollandiában a lakosság 4,9 százaléka muszlim.

Olaszországban tavaly óta március 25-én ünneplik Dantét.

A Dante-nap kapcsán Arno Widmann német író és kommentátor cikkében támadást intéz Dante alakja és Olaszország ellen. Az író szerint ma Olaszországban “egy fényévekkel Shakespeare mögött álló, egocentrikus és karrierista középkori költőt ünnepelnek, akinek kevés köze van az olasz nyelv születéséhez”.

A Matteo Salvini vezette Liga európai parlamenti képviselője, Silvia Sardone is megszólalt a témában. Úgy fogalmazott, hogy “március 25-én van a nemzeti ünnep, amelyet Dantenak, a nagy költőnek szentelünk. Sajnos Európában ahelyett, hogy megünnepelnék, még cenzúrázzák is az egyik legnagyobb költőnk művét. Belgiumban Dante Isteni színjátékának Poklából a flamand fordításában eltávolították Mohamedet, hogy ne legyen szükségtelenül sértő”, nyilatkozta a képviselő.

“Dante egyesek számára rasszista, iszlamofób és nem túl befogadó, de nekünk olaszoknak mérföldkő a történelmünkben. Azért cenzúrázzuk, hogy ne sértsük meg a muszlimokat, akik ma már uralják a közéletet? Sajnos ebben nincs semmi meglepő tekintettel arra, hogy egy szalafista csoport szélsőségesei évekkel ezelőtt megpróbáltak támadást indítani a bolognai San Petronio templom ellen, ahol van egy freskó Mohamedről, aki a pokolban szenved” – mondta az európai parlamenti képviselő.

Amint Avvenire újság megjegyzi, hangsúlyozni kell, hogy Dante álláspontja az arab-muszlim kultúrával szemben nagyon összetett, és Dante nem iszlamofób azért, mert negatívan ábrázolta Mohamedet.

Borítókép: illusztráció

Művház

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre, amelyre március 30-ig ingyenesen, ezt követően 20 ezer forintért lehet nevezni július 30-ig.

Közzétéve:

Pixabay

Az egyik legrangosabb hazai operatőr találkozó megmérettetésére diákfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm, játékfilm és természetfilm kategóriákban nevezhetnek tavalyi évben bemutatott magyar filmek alkotói és gyártói

– olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, a diákfilm kategória versenyzői idén is elnyerhetik a Sparks Kft. – Panavision filmes kameracsomag különdíját, amelyet 2005-ben Zsigmond Vilmos alapított. A novemberi eseményen hosszú idő után újra átadják az Aranyszem fődíjat is az év legjobb operatőrének.

Novák Emil és Romwalter Béla, a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny alapítói 2018-ban nevezték el a Novák Emil által 20 éve alapított Aranyszem Fesztivált a magyar operatőr iskola két kiemelkedő alkotójáról. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar operatőrök közösségének legkiválóbb tagjaira, és díjazza a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar operatőröket – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Martin Scorsese tiszteletbeli Arany Medve-díjat kapott

Filmes életművéért tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntette ki kedden a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Martin Scorsese amerikai filmrendezőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

Scorsese filmjei az elmúlt fél évszázadban védjeggyé váltak. Mindig is küzdött a függetlenségéért és művészi elképzelései megvalósításáért

– mondta Wim Wenders filmrendező, aki a 81 éves rendezőt méltatta a díjátadó ceremónián.

A gálán A tégla című thrillerét is levetítették, amelyért 2007-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

Scorsese a filmművészet jövőjéről optimistán nyilatkozott a fesztiválon. “Nem hiszem, hogy haldokolna. Átalakul” – mondta sajtótájékoztatóján.

Scorsese arról is beszélt, hogy nem kell megijedni a technológia fejlődésétől.

Hozzátette: “az egyéni hang megjelenhet akár a TikTokon, akár egy négyórás moziban, akár egy kétórás minisorozatban”.

A rendező annak a véleményének is hangot adott, hogy a Berlinale és a hozzá hasonló fesztiválok nyújtanak lehetőséget az új filmesek felfedezésére.

Scorsese szerint a filmek hatással lehetnek az emberek gondolkodására.

“Előfordulhat, hogy egy filmre, amelyet az ember egyszer látott, egész életében emlékezni fog, és hatással lesz arra, ahogy az életről gondolkodik. De lehet, hogy amikor 30 évvel később ismét megnézi, a film megváltozott. Pedig valójában a film ugyanaz, az ember változott meg”

– fogalmazott.

Scorsese filmes életművének kiemelkedő alkotásai között szerepel a Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Viharsziget és a New York bandái is.

Megfojtott virágok című legutóbbi alkotása, amelyet David Grann azonos című könyve alapján az 1920-as években elkövetett oklahomai indiángyilkosságokról forgatott, 10 kategóriában kapott Oscar-jelölést.

Borítókép: Martin Scorsese amerikai rendező az életművéért átvett tiszteletbeli Arany Medve-díjjal a 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 2024. február 20-án

Tovább olvasom

Művház

Meghalt Czakó Gábor író

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek is, a többi között ezért kapta meg a Kossuth-díjat is.

Közzétéve:

A Nemzet Művésze díjban részesült Czakó Gábor Kossuth-díjas író beszél az átadóünnepségen a Pesti Vigadóban 2019. november 5-én, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985–86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt.

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozta meg.

Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus „kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:

  • Helikon szobrászati díj (1960),
  • József Attila-díj (1975),
  • Kortárs-díj (1994),
  • Arany János-díj (2000),
  • Nagy Gáspár-díj (2008),
  • Pro Literatura-díj (2008),
  • Stephanus-díj (2009),
  • Prima Díj (2010).

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.

A közmédia is megemlékezik róla

Az M5 kulturális csatorna szerdán 16 óra 55 perckor a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozat Czakó Gáborról szóló epizódjával, majd 19 órától a vele készült MMA-portréval idézi fel alakját. Az Agenda kulturális híradó és a Librettó magazinműsor is tiszteleg napi adásában Czakó Gábor életműve előtt.

Czakó Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtó- és kommunikációs főosztálya az MTI-vel.

Tovább olvasom