Kövess minket!

Művház

Cenzúrázzák az Isteni színjátékot

Az új belga és holland fordításokban Dante Isteni színjátékának Mohamedre illetve az iszlámra vonatkozó részeit kihagyták, mert a muzulmánokra nézve sértő lehet.

Pixabay

Dante Alighieri művét Belgiumban és Hollandiában is átdolgozták. Annak érdekében, hogy ne sértse meg a muszlimokat az Isteni színjáték új, politikailag korrekt flamand fordítása kerüli az iszlám prófétájának, Mohamednek a nevét – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Dante eredeti művében a pokol nyolcadik bugyrában találhatjuk meg Mohamedet. A próféta a XXVIII. énekben jelenik meg, és az állától a végbélnyílásáig elvágva mutatja be Dante, ahogy a belei és a belső szervei a lábai között lógnak.

A De Standaard című belga lap számolt be a mű megváltoztatásáról először, ami komoly vitákat váltott ki. A mű flamand fordításában, Mohamed nevét eltávolították, mert a fordító szerint “haszontalan és sértő”. A Myrthe Spiteri kiadó rámutatott, hogy “Dante művében Mohamed durva és megalázó sorsra jut, csak azért, mert ő az iszlám prófétája”.

A cenzúra viszont nem csak az ideológiai megfontolások miatt indokolt, hanem a számok is alátámasztják: Brüsszelben a muzulmánok a lakosság 25,5 százalékát teszik ki, Vallóniában 4, Flandriában 3,9, míg a szomszédos Hollandiában a lakosság 4,9 százaléka muszlim.

Olaszországban tavaly óta március 25-én ünneplik Dantét.

A Dante-nap kapcsán Arno Widmann német író és kommentátor cikkében támadást intéz Dante alakja és Olaszország ellen. Az író szerint ma Olaszországban “egy fényévekkel Shakespeare mögött álló, egocentrikus és karrierista középkori költőt ünnepelnek, akinek kevés köze van az olasz nyelv születéséhez”.

A Matteo Salvini vezette Liga európai parlamenti képviselője, Silvia Sardone is megszólalt a témában. Úgy fogalmazott, hogy “március 25-én van a nemzeti ünnep, amelyet Dantenak, a nagy költőnek szentelünk. Sajnos Európában ahelyett, hogy megünnepelnék, még cenzúrázzák is az egyik legnagyobb költőnk művét. Belgiumban Dante Isteni színjátékának Poklából a flamand fordításában eltávolították Mohamedet, hogy ne legyen szükségtelenül sértő”, nyilatkozta a képviselő.

“Dante egyesek számára rasszista, iszlamofób és nem túl befogadó, de nekünk olaszoknak mérföldkő a történelmünkben. Azért cenzúrázzuk, hogy ne sértsük meg a muszlimokat, akik ma már uralják a közéletet? Sajnos ebben nincs semmi meglepő tekintettel arra, hogy egy szalafista csoport szélsőségesei évekkel ezelőtt megpróbáltak támadást indítani a bolognai San Petronio templom ellen, ahol van egy freskó Mohamedről, aki a pokolban szenved” – mondta az európai parlamenti képviselő.

Amint Avvenire újság megjegyzi, hangsúlyozni kell, hogy Dante álláspontja az arab-muszlim kultúrával szemben nagyon összetett, és Dante nem iszlamofób azért, mert negatívan ábrázolta Mohamedet.

Borítókép: illusztráció

Művház

Országszerte nyitnak a Kultik mozik

Nagyon hosszú, féléves kényszerű zárvatartás után csütörtökön országszerte újra kinyitják kapuikat a Kultik mozik. Rengeteg új vagy moziban be nem mutatott film érkezik hamarosan.

Közzétéve:

Flickr

Több mint fél évig csak az üres nézőtérnek vetített filmeket a Kultik mozihálózat is, hiszen bár zárva kellett tartaniuk, ezeknek az érzékeny gépeknek szükségük van a folyamatos üzemidőre.

Most viszont újra élettel telnek meg a mozik, hiszen május 6-án újra megnyitja kapuit a Kultik összes kőmozija.

A jó hír az, hogy sok-sok filmmel készülnek nemcsak májusra, hanem a nyári időszakra is. A premierfilmek mellett pedig a már korábban bemutatott, a járvány alatt külföldön megjelent produkciók is terítékre kerülnek. Olyan filmek, mint a Godzilla vs. Kong, a Mortal Kombat, Tom és Jerry, de érkeznek az Oscar-díjas filmek is, mint a Lelki ismeretek, A nomádok földje és az Ígéretes fiatal nő is – írja a Magyar Nemzet.

Mozizni, csakúgy mint minden hazai moziban, csak védettségi igazolvánnyal lehet a Kultik mozikban is, illetve a 18 éven aluliaknak csak személyazonosító okmánnyal és egy felnőtt védettségi igazolvánnyal rendelkező kísérővel lehetséges. Aminek viszont örülhetünk, hogy a vetítőteremben már minden olyan lesz, mint a pandémiát megelőző időkben. Nem lesz szükség sem maszkhasználatra, sem pedig az ülésrendben korlátozásra, de a Kultik fenntartja a lehetőséget minden nézőnek, hogy ha más helyen komfortosabbnak érzi magát, akkor másik helyet válasszon.

Szabó Krisztián, a Kultik mozihálózat vezetője elmondta, hogy a visszajelzések alapján úgy érzik, az embereknek nagyon hiányzott a mozi, és alig várják, hogy újra nagyvásznon vetíthessenek valódi mozis környezetben filmeket. Hogy hányan érkeznek majd az első hetekben, azt nem tudja megjósolni, de a Kultik mozikhoz és annak hangulatához a nézők kötődnek, így bízik benne, hogy most, amikor a moziknak szükségük van a támogatásra, sokan váltanak majd jegyet a vetítésekre.


Ilyenek a Kultik

A Kultik hazánk második legnagyobb, és az első száz százalékban magyar tulajdonú mozihálózata. A Kultik mozihálózat mára az ország legkülönböző pontjain biztosítja a minőségi mozis élményt látogatóinak. Hálózatuk a folyamatos növekedés mellett kiemelt figyelmet fordít a mozik teljes körű fejlesztésére is.

A Kultik mozihálózat jelenleg tizenegy premiermozit üzemeltet Magyarország különböző nagyvárosaiban, Budapesten, Pécsen, Sopronban, Kaposváron, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen stb. Hálózatukban a hagyományos filmszínházak mellett szerepet kapnak nyári, idény jellegű szabadtéri mozik is. Minden Kultik mozi a legmodernebb vetéstechnikát alkalmazva kiváló mozis körülmények között, jól felszerelt büfével nyújt igazi mozis élményt.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Magasságok és mélységek: Az özvegy drámájára fókuszál a mozifilm

Az Erőss Zsolt halála utáni eseményeket elsősorban a felesége szemszögéből mutatja be Csoma Sándor Mélységek és magasságok munkacímű mozifilmje – mondta a Magyar Nemzetnek a hegymászót alakító Trill Zsolt. A Jászai Mari-díjas színművész azt is elárulta, mire tanít bennünket Erőss Zsolt.

Közzétéve:

A borítóképen Erõss Zsolt beszél a Kancsendzönga csúcsának megmászására készülve, 2013 március 27-én. MTI Fotó: Kallos Bea

A Magasságok és mélységek munkacímmel készülő alkotás megtörtént eseményeket dolgoz fel: bizonyára sokan emlékeznek rá, amikor Erőss Zsolt hegymászó eltűnt, és feleségére, Sterczer Hildára irányult a figyelem. A film a két kisgyerekkel magára maradt özvegy drámáját, gyászfeldolgozási folyamatát, valamint a házaspár különleges kapcsolatát mutatja be emlékképek formájában.
– Az alkotás középpontjában valójában a hegymászóhoz közeli emberek – a felesége, a szülei és a társai – állnak. Erőss Zsolt csupán visszaemlékezések formájában jelenik meg – mutatott rá Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze, akitől azt is megtudtuk, hogy amikor egy korábbi filmforgatás alkalmával együtt dolgozott Csoma Sándorral,

a rendező megjegyezte, hogy mennyire hasonlít a hegymászóra.

– Ám azt gondolom, a női karakter sokkal fontosabb, sokkal jobban érdekli a rendezőt, hiszen vele keveset foglalkozunk – hangsúlyozta a színész. A Sterczer Hildáról szóló film munkálatai április végén kezdődtek. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor-programjának támogatásával készülő alkotás női főszereplője az erdélyi származású Pál Emőke.
Trill Zsolt a szerepre való felkészülésről elmondta, hogy bár személyesen nem ismerte Erőss Zsoltot, de sokat olvasott róla, folyamatosan követte a róla szóló híreket. Emellett beszélgetett a rendezővel és Erőss feleségével is találkozott.

A színész úgy véli, hogy az erdélyi születésű Erőss Zsolt olyan dolgokat vitt véghez, ami mindannyiunkat gyarapít határon innen és túl, hiszen közös magyarsághoz tartozunk.

– Erőss Zsolt végtelen kitartásra, elszántságra tanít bennünket, mert a nehéz anyagi és egyéb körülmények ellenére nekivágott a csúcsoknak. Nekünk, egyszerű embereknek fogalmunk sincs arról, hogy mit jelent véghezvinni azt az álmot, ami fizikailag és mentálisan iszonyatosan megterhelő – fogalmazott Trill Zsolt.

A Casting című rendezéséért a Magyar Filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia által is az év legjobb rövidfilmje címével elismert, Sára Sándor-díjas Csoma Sándor a Nemzeti Filmintézet Inkubátor-programjában készíti első mozifilmjét. Hogy minél hitelesebben tudja ábrázolni a hegymászók világát, a forgatókönyvet is jegyző rendező saját tapasztalatokat is gyűjtött a felkészülés során, amikor a Mount Everest alaptáborába, 5300 méter magasra mászott Nepálban. Bár a cselekmény hegymászók körében játszódik, és néhány valóban látványos, az osztrák Alpokban felvett jelenetre is számíthatunk, a Magasságok és mélységek mégsem sportfilm, sokkal inkább érzelmi folyamatokat bemutató dráma, ami a gyászfeldolgozás mellett a médianyomás negatív hatásairól is szól.

Szentendrén kezdték a forgatást, majd néhány, az igéző szépségű Dömörkapu-erdőben, Tóth Levente operatőr által felvett külső jelenettel folytatták. Noha az első napon a munkát jégeső nehezítette, a folytatásban már minden a legnagyobb rendben ment. Trill Zsolt azt is elárulta, hogy a következő hetekben a stáb a Ferihegyi repülőtéren és több budapesti helyszínen is forgat, hogy aztán ősszel Ausztriában folytassák a munkát. – Néhány napot 3000 méter magasban forgatunk majd, s drukkolok, hogy a stáb női tagjai bírják az ezzel járó megpróbáltatásokat – mondta a színész.

Csoma Sándor rendező a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés neki, hogy egy ilyen fontos és érzékeny témával foglalkozhat, amelynek viszonylag kevés feldolgozása létezik a magyar filmtörténetben. Mint mondta, a gyászfeldolgozás hiteles bemutatása komplex és nagy precizitást igénylő feladat, de szerencsére a stáb tehetséges és lelkes emberekből verbuválódott, a színészekben pedig csodálatos alkotótársakra lelt, ami nagyban megkönnyíti és el is mélyíti a munkát.

A Magasságok és mélységek a Juno11 Pictures gyártásában, a Sparks Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan.

Tovább olvasom

Művház

Liszt Koronázási miséjével ünnepel a Magyar Rádió Énekkara

Fennállása 70. évfordulóját ünnepli a társulat a vasárnapi hangversenyen.

Közzétéve:

Borítókép: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara egy korábbi hangversenyén a Művészetek Palotájában. Forrás: MTVA / MTI / Zih Zsolt

A koncertet vasárnap 19.30-tól élőben közvetíti a Bartók Rádió, május 12-én 21 órától pedig az M5 kulturális csatornán felvételről lesz látható.

“A Magyar Rádió Énekkara egészen különleges együttes, fénylő csillaga és egyik legfontosabb műhelye a magyar zenei életnek”

– hangsúlyozta Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezető igazgatója, a Bartók Rádió csatornaigazgatója az MTI-nek.

Hozzátette: nemcsak a mögötte lévő, felejthetetlen sikerekkel teli 70 éves múlt teszi azzá, hanem “az a színgazdag, érzékeny, kifinomult előadásmód, az a zenei intelligencia és igényesség, amely a megalakulása óta jellemző rá és amelynek vallom, hogy nincs párja”.

Devich Márton kiemelte, hogy

a Rádiókórus nemzeti kincs, amelyre nagyon kell vigyáznunk és amelyre igen büszkék lehetünk.

“A járvány megpróbált árnyékot vetni a 70 éves jubileumra, de a kórus nem hagyta magát és akkor is kiállt énekelni, örömöt szerezve, élményt és reményt adva az embereknek, amikor a legnehezebb pandémiás időszakok voltak. Ez is megmutatta, hogy ennek az együttesnek milyen nagy szíve van” – jellemezte a kórust az ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: bár a jubileumi koncertet sajnos még mindig közönség nélkül tudják csak megrendezni, az M5 kulturális csatorna segítségével együtt ünnepelhet az ország és a zenei élet a Magyar Rádió Énekkarával.

Az ünnepi hangversenynek a Pesti Vigadó ad otthont, ahol az énekkar Liszt Ferenc Koronázási miséjét adja elő a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjaival kiegészülve. Az esten átadják Az évad énekkari művésze elismerő oklevelet, valamint elbúcsúznak a nyugdíjba vonult kollégáktól.

Széles repertoár

A 1950-ben alakult Magyar Rádió Énekkara a 2020/2021-es évadban ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A világhírű kórus repertoárja felöleli a klasszikus kórusmuzsika minden területét, beleértve az a cappella kórusműveket, az opera- és oratóriumirodalom remekműveit a reneszánsztól napjainkig.

Koncertjeiken a klasszikus és kortárs zeneszerzők művei egyaránt szerepelnek, így a legnevesebb magyar szerzők, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Vajda János, Orbán György szerzeményei is. Hetven éves fennállása alatt az énekkar közreműködésével számos rádió- és televíziófelvétel, valamint több mint 80 lemez készült.

Tovább olvasom