Kövess minket!

Művház

ByeAlex színeváltozása: hogyan lett a hipszter-karikatúrából X-Faktor zsűritag?

Napjaink egyeik legmegosztóbb médiaszereplője ByeAlex, aki pályája elején talán a kelleténél több kritikát kapott, feltehetően ezzel magyarázhatók az X-Faktorban és a jelenlegi zenei munkássága során hozott döntései.

Márta Alex zenei karrierje a hiedelmekkel ellentétben nem a Kedvesemmel, hanem nagyvonalakban a Láttamoztammal kezdődött. A szám a korra jellemző underground/alternatív szcéna egyik sokadik megnyilvánulása, melyet a nyugis, kellemes hangulatkeltés miatt lehet dicsérni, a szövegét feltehetően az előadó érti csak igazán. Ennek a zenei ágazatnak a ládikáját a Kispál és a Borz nyitotta még ki anno, azóta rengeteg hasonló együttes látott napvilágot, a műfaj sokadik virágzását éli.

A Miskolci Egyetem bölcsészkarán filozófusként diplomázott, korábban szerkesztőként dolgozó ByeAlexszet a Dal 2013-as szériájában ismerhette meg az ország. A már említett Kedvesem című számával nagy meglepetésre megnyerte a műsort, az Euróvíziós Dalfesztiválon pedig a tizedik helyezést érte el. Az énekes kialakított öltözködési stílusa miatt (középhosszú, oldalra fésült haj, fülbevaló, felhajtott nadrágszár, vicces mintás zokni, kötött sapka és kardigán, vastag keretes szemüveg) gyakorlatilag a hipszterség karikatúrájaként tündökölt, amelyet az akkori magyar társadalom egy része nem igazán tudod befogadni.

Fotó: A “régi” Alex – YouTube

 

Szokták mondani, hogy milyen fontos az első benyomás, így aztán a korai évek rányomták a bélyegüket ByeAlex későbbi pályafutására is.

Ciki volt hasonlítani rá

A gimnazisták, egyetemisták körében külön szitokszónak számított, ha egy szemüveg vagy sapka miatt azt mondták valakire, hogy „úgy nézel ki, mint a ByeAlex.”

Aki egyébként – Kedvesem ide vagy oda – egy tehetséges előadó. Érdemes meghallgatni a már bezárt zenei csatorna, a VIVA TV egyik műsorában előadott Nekemte akusztikus verzióját. Ráadásul szó sincs arról, hogy a karrierjét ne kisérné kiemelt figyelem, több dala (Fekete, Részeg, Még mindig…, Hé Budapest!, Nehéz vagyok) magas nézettséget hozott. Kreatívitása ellenére ByeAlex munkásságával sok probléma van: a rímek, versszakok a számaiban sokszor erőltetettek vagy épp „lusták”, ezért azok a dalai, amelyek a korai időszakát idézve valamely szubkultúrának szóltak, nem túl népszerűek, pedig van pár kifejezetten érdekes produktuma, többet között ilyen a 30, a KicsiLány, illetve a Senkise formációval elkészült első számuk az Erdő is.

A csapongó zenei pályát nemcsak a különféle műfajú dalok, hanem a külső stílusjegyek váltakozása is jellemzi. A furcsa frizurák, egyre nagyobb tetoválások, sokszor minimalista, sokszor pedig „maximalista” (értsd: meglehetősen figyelemfelkeltő mintákkal tarkított) ruhák kerültek elő a szekrényéből, amelyek tovább szították a karrierje első szakaszában iránta gerjesztett utálatot, hiába kezdett el mindezek mellett gyúrni és futni is.

Új szerepben

A zenei tehetségkutatók őskorában olyan prominensek ültek a Megasztár zsűrijében, mint Presszer Gábor, Friderikusz Sándor vagy épp Eszenyi Enikő, de az X-Faktornak sincs oka miért szégyenkezni, a székeiben megfordult már Alföldi Róbert, Geszti Péter és Malek Miklós is.

Ugyanakkor már messze vagyunk attól, hogy ezek a műsorok könnyedén kineveljenek, pályára állítsanak előadókat. Ebben az értelemben a tehetségkutatók inkább showműsorok, realityk. Részben ezért dönthettek úgy 2016-ban az RTL Klub producerei, hogy a szakzsűrit lecserélik a popkultúra képviselőire. Így kerülhetett be Gáspár Laci és Puskás Peti mellett ByeAlex is zsűri-mentorok közé, aki ezzel végérvényesen aláírta a celeb-szerződést.

Fotó: Puskás Peti, Radics Gigi, ByeAlex és Gáspár Laci – RTL Klub

 

Az idei műsor élőshowk előtti része gyakorlatilag a mentorokról szólt, hiszen a sírás, csipkelődés, a sértődés, a veszekedés, a káromkodás, a röhögés, az asztalborogatás volt a főszerepben, amíg az énekesek kevesebb figyelmet kaptak. A zenés-realityk szerkesztői korábban a gyatra produkciókra építettek a versenyek ezen időszakában (még biztosan előttünk van az ominózus „bikicsunáj” jelenet), viszont ezek az „előadások” showműsor után is érdekesek maradtak, virális úton terjedtek. Ráadásul az akkori versenyben maradt énekesek után is nagyobb volt az érdeklődés.

 

Fotó: Gáspár Laci, ByeAlex és Radics Gigi a mentorházban – RTL Klub

 

Disney-effektus

ByeAlexszet a műsor évadai során számos kritika érte – kezdetben azért, bírálták, mert elvállalta a zsűrizést, idén még le is rasszistázták –, a 2017-es idényben kellemetlenül erőszakosan ragaszkodik a véleményéhez. A válogató során Alex sok ígéretes hanggal bíró jelentkezőt fél-egyperces próbálkozás után „leintett”, mert számára azok unalmasak voltak.

Ugyanakkor akaratoságának következményeképp az élőshowba jutott az extrém külsejű (kopasz, fejtetovált, kettévágott nyelvű) Erdős Viola, akiben ugyan tényleg van „valami különleges”, de azért vélhetően voltak nála jobb énekesek is. A második élőshow után az énekes párbajozni kényszerült, igaz az ő szerepleltetése még mindig több izgalmat rejt, mint az elég langyos London Kids-é, ezért az utóbbi együttest küldték haza a mentorok.

Ezek a döntések megmutatják, hogy a megosztó mentort sokkal inkább a saját elhatározásai, mintsem környezete véleménye érdekli, ez viszont nem feltétlenül nézőbarát. Márpedig a producerek nézőket szeretnének és – a Nemzeti Kulturális Alap támogatása következtében kialakult botránytól függetlenül – nem biztos, hogy a következő évadban ott ül majd a zsűriben. Lehet, hogy történt valami a színfalak mögött, mert ByeAlex az első élőadás során az egyik versenyzőt azzal dicsérte meg, hogy ha ő maga nem lesz jövőre a mentorszékben, akkor a mentorált megérdemelné a pozíciót, mert világszínvonalon énekelt.

ByeAlekxszről nagy vonalakban az mondható el, hogy olyan, mint egy ex-Disney sztár, aki ha már utálják, akkor ő akarja eldönteni, hogy miért tegyék azt

(Emlékezzünk csak Miley Cyrus esetére: neki évekbe és számos botrányba tellett, míg levetkőzte magáról a Hannah Montana-múltat). A kegyetlen zsűrizés és a nemrég napvilágot látott Majka-koprodukció is mintha ezért történt volna, amiért csak részben lehet őt felelősségre vonni. Ebbe bizony közbejátszott az a rengeteg negatív komment is, amelyek gyűjtögetését akkor kezdte el, amikor először énekelt a farkasok által felnevelt kedveséről.

Művház

Gyakornokokat vár a Kecskeméti Rajzfilmstúdió

Olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

Közzétéve:

Sárkányölő Sebestyén figurája készül a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban. Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Gyakornoki helyeket hirdet 2021 szeptemberétől a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Karakter-mozdulattervezői (2D animátori) posztra várják az érdeklődőket – írja az Unilife.hu. A tanfolyamra olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik valamilyen szinten már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

A jelentkezéseket 2021. április 30-ig várják postai úton a Kecskemétfilm Kft., 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21. címre, vagy a kfilm.gyakornok2021@gmail.com e-mail-címre.

A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, a portfóliót és 10-15 alakrajzot vagy ezek jó minőségű másolatát.

Tovább olvasom

Művház

Trianon-gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó tanulmányok is segítik a jelenleg 330 tárgyat, dokumentumot, fényképet bemutató digitális adatbázis kutatását.

Közzétéve:

A Trianon tárgyi emlékei internetes adatbázis a nemzeti összetartozás évének kiemelt programjaként a muzeológia eszközeivel mutatja be a történeti eseményt és annak elhúzódó hatásait.

A Néprajzi Múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus János ázsiai expedícióján gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait – idézi fel az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Mint hangsúlyozták, a Néprajzi Múzeum napját a költözési munkálatokkal párhuzamosan is megünneplik. Az évforduló kapcsán a https://trianon.neprajz.hu/ linken érhető el a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró és közreadó internetes adatbázis, melynek segítségével a hivatalos emlékezés formái mellett immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők.

A Trianon tárgyi emlékei elnevezésű online gyűjtemény a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményi tudásbázisára építve vállalkozik a trianoni békediktátum tárgyi emlékezetének hiteles bemutatására.

Mint a közlemény kiemeli, az adatbázis fókuszában nem az események kronológiája áll, hanem a történések, következmények, a trauma és az emlékezet múzeumokban fennmaradt, tárgyiasult lenyomata. Ennek egyaránt részét képezik a béketárgyalások, személyek relikviái és a hétköznapi élet használati tárgyai. A korszerű muzeológia a személyes történetek és tárgyak virtuális összegyűjtésével, valamint értelmezésével és elemzésével hozzájárulhat a trianoni trauma új szempontokat alkalmazó feldolgozásához – mutat rá a múzeum.

Az online felület helyet biztosít a tematikához kapcsolódó tanulmányok számára is: részét képezik azok a publikációk, amelyek értelmezik a bemutatott tárgyi dokumentum örökséget. Jelenleg 330 tárgy, dokumentum és fénykép található az online gyűjteményben, amely szabadon bővíthető és kiegészíthető.

A közlemény szerint a gyűjtemény egyik legfőbb előnye, hogy a látogatók különböző keresési feltételek szerint kutathatják. A felület struktúrája ráadásul nyitott, és készen áll az új partnerek fogadására, valamint további elemek későbbi integrálására.

“A trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás folyamatainak, történetének kiemelt jelentőségű eseménye, melynek hatása nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal”

– idézi a Néprajzi Múzeum közleménye Kemecsi Lajos főigazgatót.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán a Néprajzi Múzeum a Trianon tárgyi emlékei online adatbázis közzétételén túl Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel egy határokon és intézményeken átnyúló programot is kezdeményezett, amely a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisa lehet. A projekt célja, hogy a résztvevő intézmények – a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással.

A Néprajzi Múzeum munkatársai ezekben az erdélyi múzeumokban személyesen vettek részt a digitalizálásban: mobil fotóstúdiót építettek a múzeum eszközeiből, és a gyakorlatban mutatták be és tanították meg a digitalizálási tevékenység lépéseit. A Néprajzi Múzeum felhőalapú és térítésmentes tárhelyszolgáltatást biztosít az együttműködésben résztvevő intézmények számára, így a már digitalizált örökségi elemeket szakszerű és egységes rendszerben lehet megőrizni – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Mindkét magyar versenyfilm a díjazottak között a Berlinalén

Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Sean Gallup

“Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg. Közös múltunk művészi feldolgozása” – idézi a Nemzeti Filmintézet közleménye Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

Az összegzés kiemeli, hogy Nagy Dénes az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinale történetében. Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül.

A közlemény felidézi, hogy az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema koprodukciójában a Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell. A szereplők között van Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis.

Az idei Berlinálén csupán két színész díjat ítéltek oda: a legjobb fő- és legjobb mellékszereplő díját. Ezek közül az egyiket kapta meg Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének egyik mellékszerelője, Kizlinger Lilla. “Felfoghatatlan, nagyon fura és lenyűgöző” – idézi a film alkotóinak közleménye a nyertest, aki Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában tanulja a filmrendezést.

Fliegauf Bence legújabb szerzői filmje – az első részhez hasonlóan – hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálomszerű útvesztőjébe kalauzol, ahol a szereplők életük talán legnagyobb titkát próbálják felfejteni: a másik embert. A hat kis történeteben láthatatlan fonál köti össze az azokban szereplő embereket.

A filmet Fliegauf Bence írta és rendezte. A filmben szerepel Sodró Eliza, Gubik Ági, Jakab Juli és Végh Zsolt, Balla Eszter, de mások mellett feltűnik a zenész Víg Mihály és a majdnem százéves Lénárt István is, valamint Keresztes Felicián és a rendező fia, Fliegauf János is.

A Fraktál Film és az M&M Film gyártásában készült alkotás producerei Mesterházy Ernő, Fliegauf Bence és Mécs Monika, a co-producerek Pataki Ági és Kovács Gábor, az operatőrök Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos, a vágók Gelencsér Terence Gábor, Kiss Wanda és Kovács Dávid. A film zenéjét Fancsikai Péter, Beke Tamás és Fliegauf Bence szerezte.

Tovább olvasom