Kövess minket!

Művház

ByeAlex színeváltozása: hogyan lett a hipszter-karikatúrából X-Faktor zsűritag?

Napjaink egyeik legmegosztóbb médiaszereplője ByeAlex, aki pályája elején talán a kelleténél több kritikát kapott, feltehetően ezzel magyarázhatók az X-Faktorban és a jelenlegi zenei munkássága során hozott döntései.

Márta Alex zenei karrierje a hiedelmekkel ellentétben nem a Kedvesemmel, hanem nagyvonalakban a Láttamoztammal kezdődött. A szám a korra jellemző underground/alternatív szcéna egyik sokadik megnyilvánulása, melyet a nyugis, kellemes hangulatkeltés miatt lehet dicsérni, a szövegét feltehetően az előadó érti csak igazán. Ennek a zenei ágazatnak a ládikáját a Kispál és a Borz nyitotta még ki anno, azóta rengeteg hasonló együttes látott napvilágot, a műfaj sokadik virágzását éli.

A Miskolci Egyetem bölcsészkarán filozófusként diplomázott, korábban szerkesztőként dolgozó ByeAlexszet a Dal 2013-as szériájában ismerhette meg az ország. A már említett Kedvesem című számával nagy meglepetésre megnyerte a műsort, az Euróvíziós Dalfesztiválon pedig a tizedik helyezést érte el. Az énekes kialakított öltözködési stílusa miatt (középhosszú, oldalra fésült haj, fülbevaló, felhajtott nadrágszár, vicces mintás zokni, kötött sapka és kardigán, vastag keretes szemüveg) gyakorlatilag a hipszterség karikatúrájaként tündökölt, amelyet az akkori magyar társadalom egy része nem igazán tudod befogadni.

Fotó: A “régi” Alex – YouTube

 

Szokták mondani, hogy milyen fontos az első benyomás, így aztán a korai évek rányomták a bélyegüket ByeAlex későbbi pályafutására is.

Ciki volt hasonlítani rá

A gimnazisták, egyetemisták körében külön szitokszónak számított, ha egy szemüveg vagy sapka miatt azt mondták valakire, hogy „úgy nézel ki, mint a ByeAlex.”

Aki egyébként – Kedvesem ide vagy oda – egy tehetséges előadó. Érdemes meghallgatni a már bezárt zenei csatorna, a VIVA TV egyik műsorában előadott Nekemte akusztikus verzióját. Ráadásul szó sincs arról, hogy a karrierjét ne kisérné kiemelt figyelem, több dala (Fekete, Részeg, Még mindig…, Hé Budapest!, Nehéz vagyok) magas nézettséget hozott. Kreatívitása ellenére ByeAlex munkásságával sok probléma van: a rímek, versszakok a számaiban sokszor erőltetettek vagy épp „lusták”, ezért azok a dalai, amelyek a korai időszakát idézve valamely szubkultúrának szóltak, nem túl népszerűek, pedig van pár kifejezetten érdekes produktuma, többet között ilyen a 30, a KicsiLány, illetve a Senkise formációval elkészült első számuk az Erdő is.

A csapongó zenei pályát nemcsak a különféle műfajú dalok, hanem a külső stílusjegyek váltakozása is jellemzi. A furcsa frizurák, egyre nagyobb tetoválások, sokszor minimalista, sokszor pedig „maximalista” (értsd: meglehetősen figyelemfelkeltő mintákkal tarkított) ruhák kerültek elő a szekrényéből, amelyek tovább szították a karrierje első szakaszában iránta gerjesztett utálatot, hiába kezdett el mindezek mellett gyúrni és futni is.

Új szerepben

A zenei tehetségkutatók őskorában olyan prominensek ültek a Megasztár zsűrijében, mint Presszer Gábor, Friderikusz Sándor vagy épp Eszenyi Enikő, de az X-Faktornak sincs oka miért szégyenkezni, a székeiben megfordult már Alföldi Róbert, Geszti Péter és Malek Miklós is.

Ugyanakkor már messze vagyunk attól, hogy ezek a műsorok könnyedén kineveljenek, pályára állítsanak előadókat. Ebben az értelemben a tehetségkutatók inkább showműsorok, realityk. Részben ezért dönthettek úgy 2016-ban az RTL Klub producerei, hogy a szakzsűrit lecserélik a popkultúra képviselőire. Így kerülhetett be Gáspár Laci és Puskás Peti mellett ByeAlex is zsűri-mentorok közé, aki ezzel végérvényesen aláírta a celeb-szerződést.

Fotó: Puskás Peti, Radics Gigi, ByeAlex és Gáspár Laci – RTL Klub

 

Az idei műsor élőshowk előtti része gyakorlatilag a mentorokról szólt, hiszen a sírás, csipkelődés, a sértődés, a veszekedés, a káromkodás, a röhögés, az asztalborogatás volt a főszerepben, amíg az énekesek kevesebb figyelmet kaptak. A zenés-realityk szerkesztői korábban a gyatra produkciókra építettek a versenyek ezen időszakában (még biztosan előttünk van az ominózus „bikicsunáj” jelenet), viszont ezek az „előadások” showműsor után is érdekesek maradtak, virális úton terjedtek. Ráadásul az akkori versenyben maradt énekesek után is nagyobb volt az érdeklődés.

 

Fotó: Gáspár Laci, ByeAlex és Radics Gigi a mentorházban – RTL Klub

 

Disney-effektus

ByeAlexszet a műsor évadai során számos kritika érte – kezdetben azért, bírálták, mert elvállalta a zsűrizést, idén még le is rasszistázták –, a 2017-es idényben kellemetlenül erőszakosan ragaszkodik a véleményéhez. A válogató során Alex sok ígéretes hanggal bíró jelentkezőt fél-egyperces próbálkozás után „leintett”, mert számára azok unalmasak voltak.

Ugyanakkor akaratoságának következményeképp az élőshowba jutott az extrém külsejű (kopasz, fejtetovált, kettévágott nyelvű) Erdős Viola, akiben ugyan tényleg van „valami különleges”, de azért vélhetően voltak nála jobb énekesek is. A második élőshow után az énekes párbajozni kényszerült, igaz az ő szerepleltetése még mindig több izgalmat rejt, mint az elég langyos London Kids-é, ezért az utóbbi együttest küldték haza a mentorok.

Ezek a döntések megmutatják, hogy a megosztó mentort sokkal inkább a saját elhatározásai, mintsem környezete véleménye érdekli, ez viszont nem feltétlenül nézőbarát. Márpedig a producerek nézőket szeretnének és – a Nemzeti Kulturális Alap támogatása következtében kialakult botránytól függetlenül – nem biztos, hogy a következő évadban ott ül majd a zsűriben. Lehet, hogy történt valami a színfalak mögött, mert ByeAlex az első élőadás során az egyik versenyzőt azzal dicsérte meg, hogy ha ő maga nem lesz jövőre a mentorszékben, akkor a mentorált megérdemelné a pozíciót, mert világszínvonalon énekelt.

ByeAlekxszről nagy vonalakban az mondható el, hogy olyan, mint egy ex-Disney sztár, aki ha már utálják, akkor ő akarja eldönteni, hogy miért tegyék azt

(Emlékezzünk csak Miley Cyrus esetére: neki évekbe és számos botrányba tellett, míg levetkőzte magáról a Hannah Montana-múltat). A kegyetlen zsűrizés és a nemrég napvilágot látott Majka-koprodukció is mintha ezért történt volna, amiért csak részben lehet őt felelősségre vonni. Ebbe bizony közbejátszott az a rengeteg negatív komment is, amelyek gyűjtögetését akkor kezdte el, amikor először énekelt a farkasok által felnevelt kedveséről.

Művház

Hayden Christensen visszatér a Star Wars-univerzumba

A negyvenéves kanadai színész egy Ahsoka-sorozattal tér vissza a Csillagok háborúja világába.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Hayden Christensen ismét Anakin Skywalkert, vagyis Darth Vadert alakítja a Lucasfilm és a Disney+ streamingszolgáltató Ahsoka című élőszereplős sorozatában – írja a The Hollywood Reporterre hivatkozva az MTI.

A rajongók kedvenc karakterét, Ahsoka Tanót, a Star Wars-animációk népszerű figuráját Rosario Dawson formálja meg, akit a The Mandalorian második évadában láthattak a sorozat nézői.

A készülő Ahsoka-sorozat cselekményéről egyelőre csak annyit tudni, hogy Dave Filoni írja, a széria executive producere Jon Favreau lesz. Filoni a Star Wars: A klónok háborúja-sorozattal lett ismert, A Star Wars: Lázadók és a Star Wars: Ellenállás című animációs sorozatokat is ő alkotta, az élőszereplős szériák között a The Mandaloriannel debütált.

Nem világos egyelőre, hogy kerül Vader az Ahsoka-sorozatba, amely – mint a The Mandalorian – öt évvel A Jedi visszatér eseményei, vagyis Vader halála után játszódik.

Tano Skywalker tanítványa volt, tehát lehetséges, hogy visszatekintés formájában fog felbukkanni Vader alakja. Egyes források ezzel szemben arra tippelnek, az Erő Szellemeként jelenik meg Hayden Christensen.

Tovább olvasom

Művház

Felavatták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát

Saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ünnepi megnyitón hétfő este Budapesten.

Közzétéve:

Borítókép: Zenészek a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

A kancelláriaminiszter kiemelte: az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. Az a több mint 33 milliárd forintos beruházás, amellyel a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és háromhektáros parkja megújult, az első fontos lépés – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez társul hamarosan a Közlekedési Múzeum és egy felsőfokú könnyűzenei oktatóközpont is.

Az Eiffel Műhelyház nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára, szintet léphet, magasabbra emelkedhet a nemzetközi mezőnyben is

– mutatott rá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Mint mondta, a mostani kultúrtörténeti esemény jelentősége abban rejlik, hogy az Eiffel Műhelyház átadásával nem csupán a több mint 200 éves magyar operakultúra és a magyar művészek előtt tisztelgünk, de saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez. Tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött – hangsúlyozta, hozzátéve:

tíz év alatt a kulturális területre fordított kiadások összege 51 milliárd forintról 550 milliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása 74 milliárd forintról 567 milliárd forintra növekedett ebben az évtizedben.

A miniszter emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a fővárosban emblematikus épületek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zenekadémia és a Budai Vigadó is, és folyik a Budavári Palota rekonstrukciója.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Mint üzente,

tartsuk meg az országépítők korát, legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes, építő magyaroknak

– tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt emelte ki, hogy ez az épület nem csak kő és habarcs. Amit személyesen leginkább vár az Opera Eiffel Műhelyházának rendes, huzamos és komplex működésétől, az a materiálison túl a humán értékek kinyerése, mert ettől lesznek jobbak, profibbak, hatásosabbak és emlékezetesebbek, használva a felkészülés, a kísérletezés és megtalálás erejét.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának avatásán, a Műhely. Titkok. című állandó kiállítás megnyitóján, fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényen a gálaestet megelőzően Műhely. Titkok. címmel nyílt meg az Eiffel Műhelyház új állandó kiállítása, amely a Magyar Állami Operaház kulisszái mögé, az ott dolgozó háttéremberek munkájába enged betekintést. A tárlat, amely Karczag Márton kurátor, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője összeállításában videókat, animációkat, fotókat és gyártóműhelyekben újraalkotott jelmezeket és díszletmaketteket is felvonultat, olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Gábor, Csikós Attila, Schäffer Judit vagy Vágó Nelly.

Tovább olvasom

Művház

Új magyar képzőművészeti közvetítőportál indult

Az Artotek.hu célja a magyar képzőművészek ismertségének növelése, friss értékesítési lehetőségek kialakítása.

Közzétéve:

Magyarországon több ezer hivatásos alkotóművész dolgozik, műveik azonban sokszor nehezen jutnak el a képzőművészet iránt érdeklődő vásárlóközönséghez. Napjainkban nem ritka, hogy még a legkiválóbb magyar festők, grafikusok, szobrászok is csak magukra számíthatnak, ha értékesíteni szeretnék alkotásaikat – emlékeztett az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az Artotek.hu.

A közlemény szerint

a most indult online eladási platform az elismert hazai alkotóművészek és folyamatosan megújuló műtárgykínálatuk bemutatásával segíti a műtárgyértékesítést, a művészek és közönségük egymásra találását.

Mint kiemelték, az Artotek.hu külön kategóriát hozott létre a portálon megjelenő legkitűnőbb művészek számára.

A Fine Art Hungary Top 100 megkülönböztető jelzéssel kiemelt alkotókra a honlap szakértői tettek javaslatot. A testület elnöke Szurcsik József festőművész, tagjai pedig Nagy T. Katalin művészettörténész, Ledényi Attila, az Art Market Budapest kortárs művészeti vásár alapító-igazgatója, Völgyi Miklós műgyűjtő és Balogh Péter, az Amadeus Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az Artotek.hu látogatói festmények, különböző egyéb technikákkal készült képek, grafikák, szobrok és művészi fotók közül válogathatnak.

Az Artoteken nemcsak közvetlenül a művészekkel, hanem a galériák, műkereskedők kínálatával is meg lehet ismerkedni, a honlap célja ugyanis az, hogy minél teljesebb képet mutasson a jelenkori magyar képzőművészekről és alkotásaikról – áll a közleményben.

Tovább olvasom