Kövess minket!

Művház

Benkő Imre kapta az idei Fotóriporteri Életműdíjat

Benkő Imre fotográfus nyerte el 2021-ben a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által alapított Fotóriporteri Életműdíjat.

MTI/Mónus Márton

A Fotóriporteri Életműdíjat 2018-ban alapította a Capa Központ a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztályának szakmai partnerségével – közölte az intézmény.

Mint felidézték,

a díj kuratóriumának tagjai – Bánkuti András, Horváth M. Judit, Keleti Éva, Kőrösi Orsolya, Móricz-Sabján Simon és Szigeti Tamás – ebben az évben a virtuális térben találkoztak és szavaztak; Benkő Imre a kuratórium egyhangú döntése alapján kapta meg a Fotóriporteri Életműdíjat.

Benkő Imre 1943-ban született Kispesten. 1968-tól tizennyolc éven át dolgozott az MTI fotóriportereként, 1986 és 1990 között a Képes 7, majd 1992-ben az Európa Magazin főmunkatársa. Szabadfoglalkozásúként a párizsi Wostok Press fotóügynökségnek, a Griff, a Vasárnap és a HVG lapoknak dolgozott. Számos egyéni és csoportos kiállítás, album és díj fűződik a nevéhez. Balázs Béla-díjas kiváló művész, Prima Primissima díjas alkotó.

“A kuratórium Benkő Imre képeit a hazai kortárs fotográfia egyik legfontosabb dokumentarista életművének tartja. Az általa készített fotográfiák a magyar fotóművészet csúcsán helyezkednek el, megkerülhetetlenek és összetéveszthetetlenek. Emberközpontú, következetes, egyéni formanyelvvel rendelkező alkotó, akinek fotóesszéi immár sok évtizedet bemutató hiteles és mély kordokumentumok. A szakma egyik példaképévé emeli őt a fotográfia iránti alázata, rendkívüli kitartása, a témái iránti mély elkötelezettsége” – idézi a méltatást a Capa Központ közleménye.

Benkő Imrének a járványhelyzet alakulása miatt egy későbbi időpontban adják át a Fotóriporteri Életműdíjat.

Borítókép: Benkő Imre Balázs Béla-díjas fotóművész KUBA – Utak című kiállításának újranyitásán a budapesti Artphoto Galériában 2020. július 6-án

Művház

Új előadások a Nemzeti Táncszínház virtuális színpadán

Új előadásokkal és műsoron tartott repertoár darabokkal várja továbbra is a közönséget a Nemzeti Táncszínház online színpada – közölte az intézmény az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Májusban és júniusban sorra mutatják be a tavalyi évre tervezett, de a járvány miatt elhalasztott előadásokat – köztük néptánc, flamenco és kortárstánc-darabokat – a táncszínház népszerű virtuális műsorfolyamában.     

A májusi bemutatók között lesz a Inversedance Fodor Zoltán Társulat, a Budapest Táncszínház, új darabbal érkezik a Duna Művészegyüttes és a FlamenCorazónArte formációt is. Júniusban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Szegedi Kortárs Balett, a Bozsik Yvette Társulat, a Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is a fellépők között lesz – írja a közlemény.     

A bemutatókra online lehet jegyet váltani. A Nemzeti Táncszínház a repertoáron tartott előadásokat továbbra is ingyenesen, de regisztrációhoz kötve teszi elérhetővé. Emellett hamarosan védettségi igazolvánnyal, létszámkorlátozás mellett látogatható előadások is lesznek a táncszínházban.

Tovább olvasom

Művház

Ősztől forgatják a Hadik Andrásról szóló filmet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt

– olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, “a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.

Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

Borítókép: Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész

Tovább olvasom

Művház

Visky Ábel fődíjas dokumentumfilmje a FILMIO-n

A Mesék a zárkából című alkotás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült. Világszerte élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt és a legjobb magyar film díjával tüntette ki nemrég a BIDF zsűrije.

Közzétéve:

Borítókép: Facebook / @mesekazarkabol

A börtön rácsai által elválasztott családok életét bemutató kreatív dokumentumfilm, a Mesék a zárkából a fesztiválszerepléseket követően online nézhető a FILMIO-n.

Visky Ábel első egész estés alkotásával korábban olyan nemzetközi fesztiválokra kapott meghívást, mint Észak-Amerika legjelentősebb dokufesztiválja, a HotDocs, a Biarritz-i FIPADOC és a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, műsorra tűzték továbbá Argentína és Görögország rangos seregszemléi is. Márciusban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében, különdíjban is részesült és lelkesen fogadták a kritikusok is.

Büntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján mesefilmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A mesék persze nem válnak valóra. De mégis, csodával határos módon életre kelnek, filmekké válnak, a rabok, a gyerekek és a többi várakozó családtag főszereplésével. Ritka telefonhívások, alkalmi beszélők keretében készülnek a nagy napra, amikor együtt, közösen alkothatnak valamit. A látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó filmek készítése közben feltárul a szétszakított családok párhuzamosan futó, fájó és felemelő pillanatokkal teli élete. – írják az alkotók a Mesék a zárkából című film szinopszisában.

A Mesék a zárkából magyar-horvát-angol koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában, producere Gyárfás Eszter, executive producere Petrányi Viktória, gyártója a Proton Cinema volt.

Tovább olvasom