Kövess minket!

Művház

Bemutatták a Mestermű születik című könyvet

Bemutatták a Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című könyvet a budapesti Várkert Bazárban, ahol szabadtéri kiállítás mutatja be a Szent István-terem alkotóit.

MTI/Várkapitányság

A Várkapitányság alig egy hónap múlva adja át a megújuló Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét, a Szent István-termet. A helyiséghez és a Budavári Palota történetéhez kapcsolódva jelent meg a Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című könyv Sal Endre tollából, a Várkapitányság kiadásában.

Az összeállításban a dualizmus korában újjászülető budai Vár legendás épületei, helyszínei elevenednek meg a hozzájuk kapcsolódó élettörténetekkel és alakokkal. Az érdeklődők olvashatnak a Budavári Királyi Palota és a Palotanegyed alkotóiról, az építészekről, iparosokról, a főúri lakókról, valamint arról, hogyan éltek ott az emberek.

A könyv az alkotókat állítja középpontba, őket szeretné közelebb hozni és megismertetni az érdeklődőkkel. A történetek felelevenítik egyebek mellett a budai Vár lakóinak mindennapjait, hányan laktak ott, milyen volt a piac, hogy élt ott Erzsébet királyné és a felolvasója, Ferenczy Ida

– mondta el Sal Endre a kötetbemutatón.

Budapest, 2021. március 18. A Budapest Gyűjtemény – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) által ezen a napon, 2021. április 14-én közreadott korabeli képen a Zsolnay-kerámiakandalló látható a Budavári Palota Szent István-termében. Augusztus 20-ától lesz látogatható a megújult Szent István-terem és benne a Zsolnay-kandalló, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei végzik a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését a teremben. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elembõl és összesen 611 darabból áll. MTI/Budapest Gyûjtemény – FSZEK

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese arról szólt, hogy augusztus 20-tól látogatható lesz a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi belső tere. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el – emlékeztetett. Kiemelte:

a tárlat célja bemutatni azokat a nagyszerű művészeket, akik a századforduló iparművészeti remekét, a Szent István-termet létrehozták, a tablók másik oldalán pedig a terem apró részleteivel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az ingyenesen látható Mesteri részletek című tárlat az alkotók és az újraalkotók előtt tiszteleg, középpontba állítva a mívesen kidolgozott iparművészeti alkotásokat. Kiderülnek emellett az aranyozás rejtelmei, a különleges kárpitok elkészítésének titkai és a mennyezet újjászületésének története is.

Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt. A legendás helyszín újjászületését a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával kezdték a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann Programban. Az újjászületett termet augusztus 20-tól láthatja a közönség.

Borítókép: A Zsolnay-kerámiakandalló már beépített elemei láthatók a Budavári Palota elsőként rekonstruált Szent István-termében

Művház

A Dal 2024 – Szombaton jön a döntő a nemzetközi fődíjért

Kialakult A Dal 2024 döntőjének mezőnye. Szombaton a Duna csatornán tíz produkció közül kerül ki Az Év Dala 2024 cím nyertese, aki komoly nyereményben részesül.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

A Dal 2024 tíz döntős versenydala szimfonikus változatban hangzik el, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Balassa Krisztián vezényli. A győztes fődíja egy nyolcdalos lemez elkészítése a világhírű berlini Hansa Studios-ban

– közölte az MTVA Marketing és Sajtó Irodája az MTI-vel.

A múlt szombati elődöntőből a négytagú zsűri – Szandi, Németh Alajos, Egri Péter és Ferenczi György – értékelése alapján három produkció maximális pontszámmal, míg egy 39 ponttal jutott tovább. A dalok az eredetitől eltérő műfajban hangoztak el, az átdolgozásokat a hazai könnyűzene elismert művészei segítették.

A 40 ponttal döntőbe jutott Phoenix Rt Félszavak című dala világzenei stílussá alakításában Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere segítette a rock metál együttest. Szintén a fináléba jutott a Roy Galeri, amelynek Kiáltás című dala Madarász Gábor, A Dal session zenekarának gitárosa segítségével kapott rock köntöst. Sárik Péter zongoraművész két továbbjutó produkcióban működött közre, a Negál Nem lehetek más és Kökény Dániel Ugyanaz a ház című számának dzsesszes feldolgozása hallható lesz a közmédia új internetes Szakcsi Rádiójában is.

A közönség szavazataival az Arcidra Egészben kell című dala került a döntőbe, a szerzemény balladává formálásában a zenekart Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekese látta el szakmai tanácsokkal.

A március 23-i döntőbe már korábban, az első elődöntőből bejutott Bradics Jácint (dalának címe: Miért félnék álmodni), a Junkies (Királyi többes), Kocsis Tibor (Egy életen át), László Evelin (Legényes), valamint a Sugarloaf (Nászinduló).

A döntőben a zsűri tagjai a tíz produkció elhangzása után osztják ki 10-es, 8-as, 6-os, 4-es pontszámaikat, és a négy legmagasabb pontszámot kapó versenydalra voksolhat a közönség. A győztesről a nézők döntenek, a legtöbb szavazattal rendelkező nyeri meg Magyarország dalversenyét és Az Év Dala 2024 elismerést.

Extra tartalmakért érdemes követni A Dal Facebook- és Instagram-oldalát, hivatalos YouTube-csatornáját, adal.hu-t, valamint a műsor két házigazdája, Rókusfalvy Lili és Fodor Imre közösségi felületét.

A Dal 2024 döntője szombaton 19 óra 35 perckor kezdődik a Dunán és a Petőfi Rádióban, ismétlés vasárnap a Duna World csatornán 10 óra 30 perctől.

Borítókép: Középen Rókusfalvy Lili és Fodor Imre műsorvezetők, mellettük a versenyzők A Dal 2024 televíziós show-műsor második elődöntőjének végén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 16-án

Tovább olvasom

Művház

Októberben rendezik a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált

Október elején rendezik idén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, a nevezéseket május 31-ig várják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Közzétéve:

Zsigmond Vilmos Film Festival/Facebook

A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről-évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, s egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására. A hét eddigi versenyre ötven országból mintegy 2800 filmet neveztek.

A következő filmes seregszemlére május 31-én éjfélig lehet benyújtani a műveket. Pályázni játékfilmmel, rövidfilmmel – műfaji és technikai megkötés nélkül, legfeljebb 51 perces alkotással – és dokumentumfilmmel lehet. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhetnek alkotók, alkotócsoportok olyan filmekkel, amelyek 2022. január 1-je után készültek.

A szervezők várják azokat a műveket is, amelyekben filmművészetet tanuló rendező vagy operatőr szakos egyetemi hallgatók részt vettek.

A versenyprogramot operatőrök, rendezők, filmes szakemberek alkotta előzsűri állítja össze, a fesztivál elismeréseit pedig a Magyar Filmoperatőrök Egyesületének (HCA) vezetője, Szabó Gábor által elnökölt nemzetközi zsűri ítéli oda. A fesztiválra érkezett pályaműveket a szakemberek az operatőri teljesítmény alapján értékelik, ugyanakkor figyelembe veszik a film egészének művészi színvonalát. Elvárás, hogy Zsigmond Vilmos munkásságához méltón, a beérkező pályaművek eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak.

A fesztivált október 8. és 12. között rendezik Magyarország egyik legszebb, több mint százéves, hagyományos filmszínházában, a Belvárosi moziban.

A fesztivál programjában idén is szerepel a tavaly indított Magyar Operatőrök Hete elnevezésű szekció, melynek filmjeit a beküldött alkotásokból a zsűri választja ki. A nyertest a HCA díjazza.

Tovább olvasom

Művház

Bemutatták a Most vagy soha! című filmet Londonban (videó)

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet.

Közzétéve:

MTI/Kertész Róbert

A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt.

A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 135 perces alkotás bemutatóján elmondta:

Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól.

A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.



Rákay Philip, az 1848-1849-es szabadságharc történetét feldolgozó film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak.

Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.

“Egy kicsit azért is hoztuk el ezt a filmet, hogy megmutassuk: Magyarországon milyen eredeti és épített helyszínek, milyen szakemberek, milyen színészek vannak”

– fogalmazott a forgatókönyvíró. Hozzátette: a londoni magyaroknak is nagy örömmel mutatták be az alkotást.

Rákay Philip elmondta: nagy igény lenne még több történelmi magyar filmre, hiszen a magyar történelem elképesztően színes, és “napestig lehetne sorolni” azokat a történelmi családneveket, amelyek viselőiről szintén filmeket kellene készíteni.

Elmondta azt is, hogy a Most vagy soha! kreatív csapata majdnem egy éve Mohács történetén is dolgozik, hiszen 2026-ban lesz a mohácsi sorstragédia 500. évfordulója. “Azon dolgozunk majdnem egy esztendeje, hogy miként lehetne filmes nyelven a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt, hova mutatott ez a tragédia és mit tanultunk belőle” – fogalmazott Rákay Philip a vasárnap esti londoni bemutatón.

A Most vagy soha! című alkotást alig néhány nappal a magyarországi bemutató után vetítették Londonban.

Borítókép: Kiss-Szabó Márk forgatókönyvíró (b), Lóth Balázs rendező (b2), Berettyán Nándor (b3), aki Petőfit és Mosolygó Sára (b4), aki Szendrey Júliát és Horváth Lajos Ottó (j), aki Farkasch, a titkosügynököt alakítja a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm londoni díszbemutatóján a Leicester Square Vue filmszínházban 2024. március 17-én

Tovább olvasom