Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a kiállításmegnyitón elmondta, hogy a Várkapitányság hagyományos adventi programjainak az idei évben egy új helyszín, a Csikós-udvar ad otthont.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósuló felújítások eredményeként a Csikós-udvar az egyik legkedveltebb szabadtéri helyszínné vált, ezért itt állítják fel a Budavári Palotanegyed karácsonyfáját, itt helyezik el a Betlehemet, valamint a most megnyílt szabadtéri kiállításnak is ezt a helyszínt választották – hangsúlyozta Sikota Krisztina.

Hozzátette, hogy a Mesél az asztal című tárlat anyaga Borbás Marcsinak köszönhető, aki felkutatta és el is készítette azokat a hagyományos ünnepi ételeket, amelyek egykor az adventtől vízkeresztig tartó időszakban déd- és nagyszüleink asztalára kerültek.

A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a Kárpát-medencei magyarság ünnepi ételeit ismerhetjük meg, de betekintést kapunk az egyes ételekhez kapcsolódó tradíciókba, hiedelmekbe és rituális szokásokba is, azokba az érdekes történetekbe, amelyekről egy-egy terített asztal mesél mindannyiunknak

– hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes a január végéig látható tárlatról, amelynek fotóanyagát Krisztics Barbara készítette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás fotóin látható ételekből néhányat meg is lehet kóstolni a Főőrség konyhájának jóvoltából.

Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője köszöntőjében úgy fogalmazott: semmi nem fejezi úgy ki egy nép lelki életét, mint az, hogy hogyan ünnepel.
Elmondta, hogy a kiállítás elsősorban az ételekről, bizonyos szempontból pedig a formákról, a régi konyhai eszközökről mesél.

Ha tudjuk az ünnepek rendjét vagy azt, hogy mikor milyen étel hova való, akkor egészen másként éljük meg az ünnepet. “Találjunk vissza ennek a kiállításnak a segítségével is az elveszett ünnepekhez!” – szólította fel a közönséget Vinkó József.

A szervezők közleménye szerint a Mesél az asztal című kiállítás a jeles napok szokásrendjét követő népi gasztronómiai hagyományokra épül. Bemutatja azt is, hogy a téli ünnepkörhöz milyen rituálék tartoztak az András-napi házasságjóslástól a mákhoz köthető szerelmi jóslásokig. A fotókon visszaköszönnek az olyan hagyományos karácsonyi fogások, mint a kocsonya, a töltött káposzta, a halászlé, a mézes puszedli, a rántott ponty, a rétes, a zserbó, valamint az eredetileg Szilézia vidékéről származó bejgli, de olyan különlegességekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők, mint a bujtarépa leves, a molnárkalács vagy a mákos ferentő.

A karácsonyi tárlat kísérő programjaként december 9-én és 12-én Borbás Marcsi személyes tárlatvezetést tart, kóstolóval egybekötve.

Borítókép: Borbás Marcsi műsorvezető-szerkesztő a Mesél az asztal – Ünnepi ételek Borbás Marcsival című, Borbás Marcsi ünnepi fogásait és a Kárpát-medence magyarságának hagyományos karácsonyi ételeit bemutató szabadtéri fotókiállítás megnyitóján a Budavári Palotanegyedben, a Csikós-udvarban 2023. november 30-án

A közmédia kulturális csatornájának SZFE a filmvásznon című sorozata a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak filmes alkotásait szemlézi.

November 30-án 21:35-kor a Sose lesz vége című szerelmi drámát tűzi műsorra az M5 kulturális csatorna.

A Petőfi-bicentenárium alkalmából az év elején vetítették először a kisjátékfilmet nagyközönség előtt, most elsőként látható országos csatornán.

A szerelmi dráma 1868-ban, a kunsági betyárvilágban játszódik. A történetet Petőfi Sándor három versszakos költeménye, A csaplárné a betyárt szerette című szerelemféltésről és a szeretetlenség okozta tragédiákról szóló műve inspirálta. 

A rendezője a Duna műsorvezetője, Somossy Barbara, aki a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, Koltai Lajos végzős filmművészetis diákja. 

A filmrendező mesterszakos hallgatója elnyerte a torontói Student & Young Filmmakers Film Festival legjobb rendezőnek járó elismerését és a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb kisjátékfilmnek járó díjat is – megosztva – ez az alkotás kapta.

Somossy Barbara rendezői szándéka az volt, hogy filmjén keresztül a fiatalokhoz szóljon: „Nem néprajzi könyvet szerettem volna leporolni, hanem a ma generációjához szólni, hiszen Petőfi verse is időtálló” – fogalmazott a közmédiának adott korábbi interjújában. A 38 perces filmet nyolc nap alatt, Apajpusztán forgatták; ugyanabban az épületben, ahol Jancsó Miklós a Szegénylegények című 1965-ös történelmi paraboláját.

A filmben neves színművészek keltik életre a rendező által megálmodott karaktereket: mások mellett ifj. Vidnyánszky Attila, Szűcs Nelli, Vas Judit Gigi, Pogány Judit, Reviczky Gábor, Hirtling István, Tóth Ildikó és Sipos Imre is látható az alkotásban. A film a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

A Gotham-díjra korábban olyan független filmek pályázhattak, amelyeknek költségvetése nem haladta meg a 35 millió dollárt. Mivel idén ezt a költségvetési határt eltörölték, olyan nagyszabású produkciók is szerepeltek a díjakra jelöltek között, mint a Barbie vagy a Ferrari.

Az idei jelöltmezőnyben végül 20 mozifilm, 11 tévésorozat és 30 színészi alakítás versengett a díjakért.
A legjobb film díját Celine Song első nagyjátékfilmje, az Előző életek kapta, amely két gyerekkori barátról szól, akiket elválasztanak egymástól, mikor egyikük, Nora szülei kivándorolnak Dél-Koreából. Húsz év múlva találkoznak ismét, mikor Nora hazatér.

A legjobb színészi alakítás díját, amelyért tíz színésznő és színész versengett az osztatlan kategóriában, Lily Gladstone, a The Unknown Country sztárja nyerte el.

A legjobb epizódszereplő pedig Charles Melton lett a May December című filmben nyújtott játékáért.
Justine Triet Arany Pálma-díjas alkotása, az Egy zuhanás anatómiája a legjobb nemzetközi film díját és a legjobb forgatókönyvért járó elismerést is megkapta.

A legjobb dokumentumfilm trófeáját a tunéziai Kaouther Ben Hania Four Daughters című munkája nyerte el.

A legjobb rendező Gotham-díját pedig az A Thousand and One című filmjéért A. V. Rockwell vehette át.

A tévés produkciók mezőnyéből a 40 percnél hosszabb epizódú produkciók közül az Anne Frank bújtatója című minisorozatnak ítélték oda a díjat. A 40 percnél rövidebb epizódú jelöltek közül pedig a Balhé nyert.

A versenykategóriák díjai mellett több, előre bejelentett elismerést is átadtak a gálán. Ezek között a Megfojtott virágok a Gotham Történelmi ikon & alkotó, a Barbie pedig a Globális ikon & alkotó elismerést kapta.

A Gotham Film- és Médiaintézet által szervezett díjkiosztó ceremónián tavaly a Minden, mindenhol, mindenkor című amerikai produkció kapta a legjobb filmnek járó fődíjat.