Kövess minket!

Művház

Begyűrűzött hozzánk is a Freelancers Week

Ahogy egyre többen választják a munkavállalás szabadabb, kötetlenebb formáit, mind nagyobb az igény a szabadúszókat összehozó eseményekre.

A Budapesten október 17-23. között zajló rendezvénysorozat, a SMarthu által szervezett első magyarországi Freelancers Week keretében erre – tréningek és előadások mellett – több kapcsolatépítő eseményen is lehetőség nyílik.

Világszerte, így Magyarországon is érezhető a trend, hogy a pályájuk elején lévő fiatalok, illetve a céges keretekről megcsömörlött, tapasztalt munkavállalók között is emelkedik a szabadúszó életmódot választók száma. Az Európai Független Szakemberek Fóruma (EFIP – European Forum of Independent Professionals) idén tavasszal kiadott statisztikái szerint a szabadúszók adják a kontinens munkaerejének leggyorsabban növekvő szegmensét. Míg 2013-ban az EU 27 tagállamában mintegy 8,9 millióan dolgoztak szabadúszóként, mostanra ez a szám 45 százalékkal gyarapodott.

Bár számtalan előnye van – rugalmas munkaidő, tetszőlegesen választott munkavégzési helyszín, mentesség a céges kötöttségektől –, a szabadúszás sok nem kreatív, adminisztratív teendővel és pénzügyi kockázattal jár.

A European Freelancers Week nevű rendezvénysorozatot korábbi, szabadúszók számára szervezett események ihlették, és idén először már egységes formában szervezik meg Európa különböző országaiban. Magyarországra a SMarthu (http://smarthu.org/) rendezésében érkezik az egy hétig tartó esemény (http://freelancersweek.hu).

A SMart 1998-ban Belgiumban alakult, mára kilenc országban jelen lévő non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kockázatmentes és kiszámítható környezettel támogassa a kreatív szakembereket, művészeket és szabadúszókat, és megoldást nyújtson a mindennapi problémákra, amelyekkel munkájuk során szembesülnek. A SMarthu leveszi a szabadúszókról a projekt alapú munka okozta bizonytalanság terheit, biztosítva, hogy fizetési es adminisztrációs kockázatok nélkül, rugalmas keretek között dolgozhassanak.

A SMarthu célja, hogy támogassa a kreatív szabadúszókat és az önálló munkavégzést – legyen szó szervezeti háttérről, közösségépítésről vagy párbeszédről. A Freelancers Week rendezvényei is az egyre gyarapodó szabadúszó-közösség segítését tűzik ki célul; az egymással megismerkedő függetlenek egymásban is értékes üzleti, szakmai kapcsolatokra találnak ezen a platformon keresztül.

Művház

Halálos tavasz – 8 kulisszatitok a legendás “magyar film noirról”

Hogyan lett kasszasiker és kultuszfilm a Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével készült 1939-es játékfilm? A Halálos tavasz június 30-án, csütörtökön újra az M5 műsorán, amelynek legizgalmasabb háttértörténeteit* gyűjtöttük össze.

Közzétéve:

MTVA

Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak – ismerteti az MTVA. 

Június 30-án, csütörtökön 13:45-től, reklám és megszakítás nélkül az M5 kulturális csatornán tekintheti meg újra a közönség a világháborús évek népszerű melodrámáját, Karády Katalin filmes debütálását,

amelyről néhány lebilincselő érdekességet találhatunk az MTVA Archívumában.

1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.

2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.

Forrás: MTVA

3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására; habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. Polgár dalszöveget is próbált írni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért hozzájárulása nélkül nyúltak hozzá verséhez.

4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.

5) A női főszereplő, Karády Katalin darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.

6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhatott a háborúellenes véleményének.

7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget” – a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy csillagát mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.

8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.

Borítókép: Karády Katalin a Halálos tavasz című filmben

Tovább olvasom

Művház

Egyéves lett a Magyar Kultúra magazin

Minden, ami kortárs és kultúra. Valódi értékeket, fontos üzeneteket, hiteles személyeket mutat meg az egyéves Magyar Kultúra magazin, amelyet a Petőfi Kulturális Ügynökség ad ki.

Közzétéve:

„El kell mondanunk a történeteket – ezt érzem minden igazi beszélgetés után, és ezt igazolja a változóban lévő világ is. Ha majd több évtized múlva, felvetődik a kérdés, miről szólt a kétezer-húszas évek eleje – makacsul hiszem, akkor is lesz, aki kérdéseket tegyen fel –, bizonyára szerepelnek majd a válaszban olyan kifejezések, mint a pandémia, klímaváltozás, migráció, adat… De ha most tevődik fel ez a kérdés, a válasz az életünkről szól. Ha őszinték vagyunk, a válasz egy történet – veszteségekről, áldásról, próbák idejéről és gondviselésről” – írta a lap induláskor a Duna témájú lapszám beköszöntőjében Bonczidai Éva. A főszerkesztő úgy fogalmaz:

„Az elmúlt évben ilyen történeteket meséltünk egymásnak. Lapszámról lapszámra úgy fűztük egybe ezeket, hogy látható legyen, mi maradt érvényes a múltunk értékeiből, kik tudnak ma hitelesen szólni, a kortársaink milyen üzenetet, milyen ügyet vállalnak fel a teljes életükkel, teljes lényükkel. Magasztos és hétköznapi pillanatok lenyomatait egyaránt megőriztük: értékes és érdekes – ilyen a kultúránk, ilyen az életünk.”

A havonta megjelenő lapszámok egy-egy téma köré szerveződve mesélnek művészetről és kultúráról, mutatnak be érdekes történeteket és különleges embereket, vezetnek be izgalmas tudományos felfedezésekbe, villantanak fel mozgalmas, elgondolkodtató történeteket. Az első Duna lapszámot tavaly követte a Család, Kelet-Nyugat, Iskola, Vándorlás, Teremtett világ, Ünnep, majd 2022-ben az Álom, Örökség, Huszár, Kivétel és a Tengeren túl.

A magazinban a hagyományostól a modernig, a mainstreamtől az undergroundig egyaránt találunk témákat és szereplőket.

A számos felejthetetlen történetet mesélő interjúalany közül nehéz bárkit is kiemelni, de sok más mellett velünk volt Andrásfalvy Bertalan, Korniss Péter, Fa Nándor, Ákos, Bagdy Emőke, Böjte Csaba, a Muzsikás Együttes, Berecz András, Bukta Imre, Zoób Kati, Deva, Kovács András Péter, Szabi a pék, Kollár-Klemencz László, Frenák Pál vagy éppen Rófusz Ferenc.

Egy év nem sok idő, mégis alkalmat ad a visszatekintésre, ünneplésre. Különösen igaz ez a gyorsan pörgő 21. században, melyben a Magyar Kultúra magazin mégis nyomtatott formában, magas minőségben követel figyelmet és időt magának. Mert ha nem a gyorsan villódzó, milliónyi információt szeretnénk sebtében megszerezni, akkor olvasni, elmélyülni azért mégiscsak így élvezet.

A lap szerkesztői szerdán olvasóikkal, szereplőikkel és támogatóikkal együtt ünneplik meg az évfordulót az A38 Hajón. További információ ide kattintva érhető el a programról.

Tovább olvasom

Művház

A Bartók Rádió is díjazta az ifjú magyar művészt

Befejeződött a hétvégén Debrecenben a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny. Egyetlen magyarként jutott döntőbe Temesvári Bence gordonkaművész, aki az ötödik helyen végzett, valamint a közönségdíj mellett a Bartók Rádió és az MRME különdíját is megkapta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kiugróan nagy nemzetközi érdeklődés kísérte az első Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyt, rekordszámú külföldi jelentkezővel. Összesen 19 nemzet 38 versenyzője állt a zsűri és a közönség elé – a hat döntős között egyetlen magyarként Temesvári Bence gordonkaművész, aki Dvořák h-moll csellóversenyét (op. 104) adta elő a döntőben a Kodály Filharmonikusok szólistájaként.

A Baráti Kristóf vezette nemzetközi zsűri az első díjat Carlos Vidal spanyol csellistának ítélte, második díjat vehetett át Valeria Abramova hegedűművész, megosztott harmadik helyen végzett Marie-Astrid Hulot francia hegedűművész és Krzysztof Michalski lengyel csellista. A magyar Temesvári Bence ötödik lett, és a rangos helyezésen felül a Bartók Rádió, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei, a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Filharmónia Magyarország, a Jeunesses Musicales International és a Papageno különdíjával, valamint a verseny közönségdíjával is gazdagodott vasárnap a debreceni Kölcsey Központban.

A június 26-i gálahangversenyt 19:35-től a Bartók Rádió élőben közvetítette. Az első műsorszám Temesvári Bence játéka volt, amelyben Johann Sebastian Bach C-dúr csellószvitjének három tételét (Prelude, Bourrée, Gigue) adta elő.

A díjkiosztó gálahangversenye újrahallgatható a Médiaklikken!

Tovább olvasom