Kövess minket!

Művház

Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének

Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a nemzet színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt hagyományosan a Nemzeti Színházban gyűltek össze tanácskozni a nemzet színészei.

Borítókép: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

A Nemzeti Színház MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nemzet színészei közül a választáson ott volt Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a tanácskozásba, amelynek eredményeként a választásuk Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészre, színházi rendezőre és színiigazgatóre, érdemes művészre, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjára esett.

A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. Emellett a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.

Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A címet első ízben 2000-ben adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.

A Nemzet Színészei jelenleg: Balázsovits Lajos (2022-től), Máthé Erzsi (2000-től), Király Levente (2006-tól), Bodrogi Gyula (2007-től), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól), Csomós Mari (2017-től), Jordán Tamás (2020-tól), Lehoczky Zsuzsa (2021-től). A cím korábbi birtokosa volt Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Haumann Péter, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Avar István, Sztankay István, Gera Zoltán, Bitskey Tibor, Kóti Árpád, Psota Irén, Andorai Péter és Törőcsik Mari.

Életpályája

Balázsovits Lajos 1946-ban született Nagykanizsán. 1969-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ugyanabban az évben csatlakozott a Madách Színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatát erősítette. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze, 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszín igazgatója volt.

Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Szerepelt Makk Károly Isten és ember előtt, valamint az Egy erkölcsös éjszaka című filmjében, Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában, Sára Sándor Feldobott kő című művében. A kilencvenes évektől színigazgatói ténykedése miatt kevesebb filmszerepet vállalt, Jancsó Miklós filmjeiben azonban szerepelt: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004) és Ede megevé ebédem (2006).

Emlékezetes alakítást nyújtott az Éjjeli menedékhely (Alajoska), a Béla király (Béla király), Az ördög (János), az Isten, császár, paraszt (Husz János), a Tartuffe (Orgon), A hattyú (Ági Miklós), a Beatrix (Méz Béter), az Örvény (Zsenya), a Halálsakk (Dr. Goldberg), a Tornyot választok (Basirius Izsák), a Gázláng (Mr. Jack Manningham) és az Őrült nők ketrece (Albin) című előadásban. Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó!-t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól.

1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.

Művház

Szombat este adják át az Európai Fimdíjakat, két magyar jelölt is van (videó)

A legjobb animációs film és a legjobb rövidfilm kategóriában is van magyar jelölt az Európai Filmdíjak szombat esti berlini gáláján, amelyen 24 kategóriában adják át a rangos elismerést.

Közzétéve:

Salto Film/NFI

Az év legjobb animációs film díjáért van versenyben a Műanyag égbolt, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása. Az Európai Filmdíjak mintegy négy évtizedes történetében most először jelöltek magyar alkotást ebben a kategóriában.

“Nagyon izgalmas, lényegi változásokkal teli időszakát éli az animációs ágazat világszerte, manapság alig készül élőszereplős film animációs szakemberek utómunkája nélkül. Új dimenziók felé tart ez az iparág, így még jelentősebbek a magyar alkotócsapatok és kreatív szakemberek sikerei, amiket az elmúlt évben a rekordszámú új filmmel a nagy fesztiválokon értek el” – idézte a filmügyi kormánybiztost a Nemzeti Filmintézet közleménye.

Káel Csaba kiemelte: az NFI átfogó stratégiai tervet egyeztet az animációs ipar szereplőivel, hogy az ágazat további fejlődéséhez, sikereihez hozzájáruljon, és helyzetbe hozza nemzetközi viszonylatban is.

A Filmión is megtekinthető, rotoszkóp technikával készült Műanyag égbolt 2123-ban játszódik, egy olyan jövőben, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki.

Az alkotás világpremierje a Berlinalén volt az év elején, azóta sikerrel járja a nagy presztízsű fesztiválokat, a strasbourgi mustráról a legjobb film Ezüst Mélies-díját hozta el.

Szombaton Berlinben díjat nyerhet Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve is, amely a legjobb rövidfilm díj jelöltjei között van. A tizenegy perces alkotás főszereplője a huszonhét éves Alíz, akiben egy átmulatott éjszaka során tudatosul, hogy ideje megélni az őt körülvevő valóságot. A 27 a francia Miyu és a magyar Boddah cég gyártásában készült.



A német fővárosban az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíjával tüntetik ki Tarr Béla filmrendezőt, és a díjátadók között lesz Borbély Alexandra színművész.

A legtöbb – öt – kategóriában Jonathan Glazer Zone of Interest című holokausztdrámáját jelölték Európai Filmdíjra. A film, amely Rudolf Höss auschwitzi táborparancsnokról és családjáról szól, a legjobb film, rendező és forgatókönyv díját is elnyerheti, emellett a színészi kategóriákban két főszereplője, Sandra Hüller és Christian Friedel is esélyes az Európai Filmdíjra.

A legjobb európai film mezőnyében szerepel még a finn Aki Kaurismäki Hulló levelek című románca, a francia Justine Triet Egy zuhanás anatómiája című családi drámája, az olasz Matteo Garrone Io Capitano című bevándorlódrámája és a lengyel Agnieszka Holland Green Border című, a lengyel-fehérorosz határon játszódó menekültdrámája.

A legjobb rendező-kategóriába mind az öt film rendezője bejutott. Az Egy zuhanás anatómiája, amely idén elnyerte az Arany Pálma díjat Cannes-ban, négy kategóriában kapott jelölést az Európai Filmdíjra. Sandra Hüllert a Zone of Interest és az Egy zuhanás anatómiája című filmben nyújtott alakításáért is jelölték a legjobb európai színésznő díjára.

Az Európai Filmdíj-jelölésekről a 4600 fős filmakadémia tagsága döntött. A 36. díjátadó ceremóniára, amelyet az Arena Berlinben rendeznek szombaton este, ezer vendéget várnak.

A díjátadók között lesz Borbély Alexandra mellett Sandra Hüller német, Alina Serban román, Branka Katic szerb, Guslagie Malanda francia színész, Maria Schrader német színész, forgatókönyvíró és rendező, Thea Ehre osztrák színész, a házigazda pedig Britta Steffenhagen német újságíró, színész lesz.

Tovább olvasom

Művház

A Tomi, Polli és a varázsfény című bábanimáció karácsonyra kerül a mozikba (videó)

Íme a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült alkotás előzetese.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből, forrás: YouTube/Vertigo

A barátságról, első szerelemről, fényről és sötétségről mesélő Tomi, Polli és a Varázsfény főszereplője az ódon bérházban élő 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.

A cseh, szlovák és magyar összefogással készült bábanimációs film forgatása 2020-ban kezdődött. A felvételek a prágai Barrandov stúdióban folytak épített díszletek közt. Már ezekbe a munkálatokba is bekapcsolódott magyar részről Papp Károly Kása animátor.

A számtalan trükktechnika megvalósítását igénylő utómunka jelentős része Magyarországon valósult meg és ennek részeként a speciális effektek (VFX), valamint a hangdizájn véglegesítése is,

utóbbi Lukács Péter Benjámin vezetésével.

A Tomi, Polli és a Varázsfény forgatókönyvét Filip Posivac és Jana Srámková jegyzi, rendezője Filip Posivac, aki a prágai művészeti egyetemen szerzett animációs diplomát. Nevéhez több díjnyertes animáció fűződik, többek között a 2015-ben bemutatott Deep in Moss, folytatása a 2016-os Live from the Moss című websorozat, valamint a 2019-ben bemutatott Overboard. Az alkotó filmes munkái mellett mind a mai napig gyerekkönyvek illusztrálásával is foglalkozik. Magyar részről az Osváth Gábor vezette Filmfabriq segítette a film elkészülését. A producer korábban olyan alkotások megvalósításában vett részt a műfajon belül, mint a Hajótöröttek című sorozat, valamint az idei cannes-i filmfesztiválon a rövidfilmes szekcióban Arany Pálmát elnyert 27 című animációs film.

A film előzetesét itt tekintheti meg:

A Tomi, Polli és a Varázsfény világpremierjét a 47. Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon tartották, ahol a Contrechamp elnevezésű versenyprogramban a zsűri díját nyerte el. A filmet Magyarországon a Vertigo Média forgalmazza – közölte az NFI az MTI-vel.

Tovább olvasom

Művház

A muzsika hullámhosszán címmel jelent meg kötet a Rádiózenekar történetéről

A muzsika hullámhosszán – a Rádiózenekar története 1943-2023 címmel jelent meg könyv a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara alapításának 80. évfordulójára. A gazdagon illusztrált kötetet László Ferenc és Devich Márton jegyzi.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első tagjaként 1943-ban alapították a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely számos hazai és nemzetközi hangversennyel, a szinte teljes szimfonikus és oratorikus repertoárral vívta ki helyét a nagyzenekarok élmezőnyében.

Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója a Budapest Music Centerben tartott szerdai könyvbemutatón úgy fogalmazott: a kötet ajándék a zenekarnak és ajándék a magyar zenei életnek. Egy olyan munka született, amely nemcsak a szépre emlékezik, hanem hitelesen adja vissza a Rádiózenekar 80 éves történetét.

Kiemelte:

elképesztő az a művészi teljesítmény és az a mennyiségű hangverseny, felvétel, turné, amelyet a Rádiózenekar megvalósított ebben a 80 évben.

Az ember elképed, hogy mennyi érdekes történet, fantasztikus fellépés, micsoda karmesterek, muzsikusok jellemzik a zenekar életét – mondta.

A könyvben történeti dokumentumok, a zenekari napló, egykori zenekari muzsikusok visszaemlékezései, élménybeszámolók, interjúk, fényképek, dokumentumok, kritikák kaptak helyet.

A muzsika hullámhosszán – A Rádiózenekar története 1943-2023 című könyv a bemutatóján a Budapest Music Center (BMC) könyvtártermében 2023. december 6-án MTI/Balogh Zoltán

Mint mondta, a képek, amelyeket a rádióarchívum mellett több helyről, köztük Geiger György és Fodor Artur fotógyűjteményéből válogatott, rengeteget hozzátesznek a történethez és az élményhez.

László Ferenc zenetörténész elmondta, hogy egy zenekar történetét a hangzó emlékek őrzik, szövegszerűen az intézménytörténet ragadható meg. A források közül kiemelte az évtizedeken át gyűlő zenekari naplót, amelybe az adatok mellett olyan élmények is bekerülnek, amelyek megragadhatóvá teszik, hogy milyen volt a Rádiózenekar mint közösség. Megjegyezte: számos egykori rádiózenekari taggal is beszélgethetett, hogy megtudja, milyen volt a zenekar belső élete, a tagok saját értékítélete – karmesterekről, vendégművészekről, kritikusokról.

László Ferenc elmondta: 1985-ben jelent meg utoljára évfordulós kötet a zenekar életéről, mivel a zenekar alapításának sokáig 1945-öt tekintették, az 1943-44-es működést előtörténetként kezelték.
A zenetörténész a zenekar vezetői közül Somogyi László karmestert és Lehel György karmestert emelte ki. Utóbbi 40 éven át dolgozott az együttessel. A vezetése által fémjelzett, 1964-ban kezdődő negyedszázados korszakot aranykorként emlegetik a muzsikusok.

A bemutatón elhangzott: az 1960-as évek második felétől számos vendégkarmester, nagy művész érkezett a zenekarhoz, köztük Claudio Abbado, Charles Münch, Lovro von Matacic. Ez a korszak a legjobb muzsikusokat is odavonzotta, köztük – csak néhány fúvóst megemlítve – Geiger Györgyöt, Vajda Józsefet, Veér Istvánt, Drahos Bélát, Tarjáni Ferencet, Hőna Gusztávot – mondták a kötet szerzői.
A zenetörténész hangsúlyozta: Lehel György kinyitotta a világot a zenekar előtt, megindultak olyan turnék, amelyekre korábban nem volt lehetőség.

Kiemelte: a Rádiózenekar “karmesternevelő” együttes, jelentős karmesterek a zenekarnak köszönhették első, megalapozó időszakukat. Példaként említette Kertész Istvánt és Vásáry Tamást, aki a Rádiózenekarral tanulta be karmesteri repertoárja döntő többségét, miközben már világhírű művészként érkezett.

László Ferenc arról is beszélt, hogy a Rádiózenekart a gyors reakciókészség, az adaptálódás készsége emeli ki a mezőnyből, hiszen napról napra új művészekkel kellett együttműködni, új műveket begyakorolni, felvételkészítési rutint szerezni.

Devich Márton elmondta: már zajlik a 80. évforduló ünnepe, december 11-től tematikus hetet rendeznek a Bartók Rádióban, számos műsor foglalkozik a zenekarral. December 19-én az együttes jubileumi koncertet ad a Müpában, amely élőben hallható a Bartók Rádión, valamint látható lesz az M5 kulturális csatornán.

Elmondta: az évfordulóra készült kötet az MTVA webshopjában vásárolható meg.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója, a kötet társszerzője, László Ferenc zenetörténész, a kötet társszerzője és Bazsinka József moderátor (b-j) A muzsika hullámhosszán – A Rádiózenekar története 1943-2023 című könyv bemutatóján a Budapest Music Center (BMC) könyvtártermében 2023. december 6-án

Tovább olvasom