Kövess minket!

Művház

„Az utazóközönség is közönség″ – minikoncert a metrómegállóban

Különös élményben lehet része annak, aki ezen a héten a 4-es metró vonalán utazik a délutáni órákban: a Klasszik Rádió a Budapesti Vonósokkal együttműködve minikoncertek keretében népszerűsíti a klasszikus zenét. A Médiapiac a Móricz Zsigmond körtéri metrómegállóba látogatott, hogy megnézzük, hogyan sikerült a cseppet sem mindennapi vállalkozás.

„Én itt a kakukktojás vagyok: nem átutazóban vagyok, direkt a program miatt jöttem el”

– mondta Eszter, akit a Móricz Zsigmond körtéri metrómegálló mozgólépcsőjénél ismertünk meg. Ő Újpestről érkezett, mert azt olvasta, hogy kedvenc darabját, Mozart Kis éji zenéjét is játszani fogják. A huszonéves lány ráadásul azt tervezi, hogy a héten mindegyik programra ellátogat, így szerdán és csütörtökön is ott lesz a Rákóczi téren és a Szent Gellért téren is, ahol számos más zenedarab is felcsendül majd a Budapesti Vonósok Kamarazenekarának előadásában.

A BKV Zrt. területei természetesen nem most töltenek be először kultúraközvetítő szerepet a főváros életében. Ebben a hónapban már második alkalommal nyújtanak zenei különlegességet a közösségi közlekedést választó közönségnek. Ezek a héten az M4 utasai jegy vagy bérlet birtokában 4 napon keresztül, 17 és 18 óra között meglepetésszerűen, naponta más-más megálló galériáján lehetnek részesei a magas színvonalú programnak.

Miközben megérkeztek a zenészek, egyre több utas állt meg, hogy lássa, mi is készült itt. Ligetiné Beke Ágnest, a kvartett hegedűsét szólíttottuk meg, aki már 1983 óta tagja a Budapesti Vonósoknak.

„Eredetileg a Klasszik Rádió vetette fel, hogy ide kellene jönniük a művészeknek előadni, hiszen az utazóközönség is közönség”

– mondta Ágnes, aki szerint külföldön már nagy hagyománya van az ilyen előadásoknak. Ezzel pedig nem csupán az volt a cél, hogy a klasszikus zene szerelmeseit oda vonzzák, hanem az is, hogy másokkal is megkedveltessék a klasszikusokat, és megmutassák: a zene itt él közöttünk.

A visszajelzések pedig azt mutatták, hogy ezt a célt nagyon is jól teljesítették a Budapesti Vonósok. Az eseményre gyerekek is eljöttek, akik érdeklődve hallgatták a zenedarabokat.

Ahogy felcsendült Mozart Kis éji zenéje a metrómegállóban, egyszerre mintha mindenki megállt volna a nagy forgalomban. Száznál is többen voltak, a hallgatóság pedig minél közelebbről szerette volna látni a zenészeket. Sokan a mobiltelefonjukkal videózták őket, igazi kuriózum volt az előadás – a végén pedig tapsviharral jutalmazták a zenészeket. Majd Weiner Leó Rókatánc című műve következzett, aminek hallatán mintha megszűnt volna minden háttérzaj, ami a metrómegállók sajátja.

Miközben a zenészek tovább játszottak, Pétert kérdeztük arról, honnan jött az ötlet, hogy eljöjjön a metrókoncertre. Azt mondta, egyáltalán nem tervezte ezt, a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, el is kezdődött addigra az órája.

„Akkora élmény ezt látni és hallgatni, hogy talán megbocsátják, hogy egyszer hiányoztam”

– mondta az egyetemista, miközben a közösségi hálóra posztolta a videófelvételt, amit készített. Aki a héten ellátogat a Budapesti Vonósok valamelyik minikoncertjére, Péterhez hasonlóan bizonyosan sokáig fog még emlékezni a nem mindennapi élményre.

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom