Művház
Az Oppenheimer lett a legjobb film, Mihalek Zsuzsa is Oscart kapott
Az Oppenheimer kapta a legjobb film díját a helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben megrendezett 96. Oscar-gálán, amelyen Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője is elnyerte az amerikai filmakadémia díját a legjobb produkciós tervezés kategóriában Shona Heath és James Price brit látványtervezővel együtt.
A díjátadó nagy győztese Christopher Nolan Oppenheimere volt 7 díjjal.
Nolannek a filmakadémia a rendezés díját is odaítélte, így két Oscarral távozhatott a ceremóniáról. Az Oscar-szobrot átvéve a rendező megjegyezte, hogy a filmipar évszázados múltra tekint vissza, és még mindig fejlődik. “A világot jelenti számomra az a tudat, hogy úgy gondoljátok, jelentős része vagyok ennek” – mondta.
Az atombomba atyjáról, J. Robert Oppenheimerről forgatott film főszereplője, Cillian Murphy a legjobb színész kategória Oscar-szobrát nyerte el.
Mint mondta: “mindannyian Oppenheimer világában élünk”, ezért díját “a mindenütt jelenlévő béketeremtőknek” ajánlotta fel.
Az életrajzi filmben Lewis Strauss-t, az amerikai Atomenergia Bizottság egykori elnökét játszó Robert Downey Jr. a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta.
“Szeretnék köszönetet mondani szörnyű gyermekkoromnak és a filmakadémiának, ebben a sorrendben” – viccelődött a pályafutása első Oscarját elnyerő színész.
Az Oppenheimerért Hoyte van Hoytema szerezte meg a legjobb operatőr díját, és Jennifer Lame, a film vágója is díjazott lett. A legjobb filmzene mezőnyben szintén az Oppenheimer nyert: a zeneszerző Ludwig Göransson második Oscarját vihette haza.
Az Alasdair Gray skót író regénye nyomán forgatott Szegény párák 11 jelöléséből végül négyet váltott díjra, köztük a produkciós tervezés kategóriában. Az Oscar-gálán Mihalek Zsuzsa nevében is Shona Heath és James Price vette át a díjat.
Óriási öröm, kiváló eredmény és újabb lendület a magyar filmeseknek és az egész ágazatnak Mihalek Zsuzsa Oscar-díja Jórgosz Lánthimosz Szegény párák című, Magyarországon készült filmjéért
– fogalmazott az MTI-hez eljuttatott közleményében Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, hozzátéve:
Mihalek Zsuzsa hazai szakemberekből álló berendező csapatával filmtörténeti jelentőségű alkotás létrejöttéhez járult hozzá, melyet világpremierje óta méltatnak és díjaznak világszerte.
“A magyar filmesek ismét bizonyították, hogy tehetségükkel, lelkesedésükkel, szorgalmukkal világszínvonalú produkciókat alkotnak, melyek tovább növelik a magyar filmipar presztízsét a világban. Nagy örömmel gratulálok Mihalek Zsuzsának, Kemény Ildikó producernek és az egész csapatnak!” – írta a kormánybiztos.
A Szegény párák a maszk és haj, valamint a jelmez kategóriában is nyert. Holly Waddigton jelmeztervező a díjat átvéve elismeréssel emlékezett meg a magyarországi forgatásról is.
A Szegény párák főszerepéért kapta meg a legjobb színésznő Oscarját Emma Stone. Az érzelmeivel küzdő színésznő – aki azzal indította köszönőbeszédét, hogy elárulta, elszakadt a ruhája – a film teljes alkotógárdájának és színészcsapatának ajánlotta díját. Stone 2017-ben a Kaliforniai álomért egyszer már elnyerte a legjobb színésznő Oscarját.
A legjobb női mellékszereplő díját Da’Vine Joy Randolph, a Téli szünet sztárja vehette át.
“Olyan sokáig más akartam lenni, de most rájöttem, hogy csak önmagamnak kellett lennem, és köszönöm, hogy megláttatok” – mondta könnyeivel küszködve a Dolby Színház közönségének a színésznő.
Az Érdekvédelmi terület című brit film kapta a legjobb nemzetközi film Oscarját.
Jonathan Glazer, az Auschwitzban forgatott holokausztdráma rendezője a díjat megköszönve elmondta, hogy a koncentrációs tábor parancsnokáról szóló filmjével az erőszak természetét akarta bemutatni. “Azt gondoljuk, hogy soha nem tudnánk így viselkedni, és nem is viselkedünk így, de szerintem ebben nem kellene ennyire biztosnak lennünk” – fűzte hozzá Glazer, aki a Gázai övezetben folyó háborúra is felhívta a figyelmet.
A legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-szobrát Justine Triet és Arthur Harari vehette át az Egy zuhanás anatómiája című filmért. A legjobb adaptált forgatókönyv díját pedig az American Fiction írója, Cord Jefferson kapta.
A legjobb dokumentumfilmért járó elismerést a 20 nap Mariupolban alkotóinak ítélte oda a filmakadémia. “Ez Ukrajna történetének első Oscar-díja” – mondta el Msztyiszlav Csernov ukrán filmrendező. Az ukrajnai háborúra utalva hozzátette: “megtiszteltetés számomra, de valószínűleg én leszek az első rendező ezen a színpadon, aki azt mondja, bárcsak sohase készítettem volna el ezt a filmet”.
A rövid dokumentumfilm díját a The Last Repair Shop kapta.
A kisjátékfilm kategória győztese a Henry Sugar csodálatos története lett a ceremónián, amelyen a film alkotója, Wes Anderson nem volt jelen.
A legjobb hangért járó Oscart Tarn Willers és Johnnie Burn vehette át az Érdekvédelmi területért.
A legjobb filmdal Oscarját Billie Eilish és fivére, Finneas O’Connell kapta a Barbie What Was I Made For című számáért, amelyet a ceremónián élőben elő is adtak.
A látványeffektus díjáért a Godzilla Minus One stábja vonult a színpadra.
A legjobb animációs film Oscarját Mijazaki Hajao A fiú és a szürke gém című alkotásának ítélték oda, a legjobb rövid animációs film díját pedig a John Lennon és Yoko Ono zenéje ihlette War is Over! című produkció kapta.
A gála házigazdája Jimmy Kimmel volt, aki már negyedszer tért vissza ebben a szerepben. A díjátadók között szerepelt Steven Spielberg és Al Pacino is, akit állva üdvözöltek a sztárok.
Hagyományosan megemlékeztek az elmúlt egy évben elhunyt filmes alkotókról is. A megemlékezést a tavalyi Oscar-díjas dokumentumfilmből idézve a múlt hónapban elhunyt Alekszej Navalnij szavaival indították.
Borítókép: A Mihalek Zsuzsa díszletberendezővel a legjobb produkciós tervezés kategóriában Oscar-díjat nyert James Price (b) és Shona Heath brit látványtervezők átveszik a díjakat a 96. Oscar-gálán a Los Angeles-i Dolby Színházban 2024. március 10-én
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.