Kövess minket!

Művház

Az évszázados lengyel-magyar barátság előtt tiszteleg műsoraival a közmédia

A magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm 2007-ben nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává. A két nép a történelem során már többször bizonyította, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra. Ezt a példaértékű, egészen az Árpád-korig visszavezethető nemzetközi köteléket ünnepli e napon a közmédia műsoraival.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A lengyel-magyar barátság napjához kapcsolódva tűzi műsorára a Duna március 23-án este a „Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek…” című 2017-es magyar dokumentumfilmet, amely bemutatja, miként segített hazánk a II. világháború viszontagságai elől ide menekülő lengyeleknek – közölte az MTVA.

Mikor 1939 szeptemberében megnyílt Magyarország határa több mint 100 ezer lengyel katona és civil érkezett hazánkba. A magyar nemzet ekkor nemcsak az étkezést és a szállást oldotta meg pillanatokon belül, hanem a szükséges egészségügyi ellátást is.

A szerdán 22:55-kor kezdődő filmet egy lengyel játékfilm követi Vakvilágban címmel. Az optimizmus és életszeretet filmje valós történet alapján készült. Főszerepében Kacper a remek tanár áll. Diákjai imádják és ő is mindent megtesz értük, hogy felkészüljenek az érettségire. Pedig Kacper nehéz időket él át. Édesanyja halála után kiderül, hogy a férfi folyamatosan veszíti el a látását. Mivel számára a tanári munka jelent mindent, szeretné azt megtartani. Nem szól senkinek betegségéről, és tovább folytatja a tanítást. Romló állapota miatt azonban mégis segítséget kell kérnie, így a legjobb barátjához fordul. Bár a látása rohamosan romlik, a benne rejlő és belülről fakadó szabadságot és optimizmust még ez a súlyos fogyatékosság sem képes korlátozni.

Az M5 kulturális csatorna a Fréderic című 2018-as alkotással köszönti a lengyel-magyar barátság napját. A Chopin első párizsi éveit bemutató film 21:35-kor kezdődik. Két párhuzamos történet fut egymás mellett: az egyikben a címszereplő, a világhírű zongoraművész és zeneszerző, Frédéric Chopin történetét, míg a másikban Adela Singer lengyel zongorista életének fontos pillanatát jelenítik meg az alkotók. Adela Singer karrierjének egy sorsfordító állomásán megfutamodik, nem bízik eléggé önmagában. Csakúgy, mint egykoron Chopin, aki kísérő és támogató nélkül indult el Párizsba, hogy zongorajátékával és csodálatos dallamaival meghódítsa a zenei világ akkori fővárosát. Chopin más, mint kortársai, saját útját járja. Liszt Ferenc csodálja lengyel barátja tehetségét, és megpróbálja türelemre inteni saját érdekében. Ám a hideg manzárdlakás, a kolerajárvány és a vérrel levert lengyel szabadságharc egyre depressziósabbá teszik a lengyel művészt. Zenéje azonban utat tör magának a szalonokba, és a zseniális zeneszerző pályája lassan elkezd felfelé ívelni.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j) találkozója a varsói miniszterelnöki hivatalban 2021. december 3-án. Orbán Viktor európai konzervatív pártvezetők munkaülésén vesz részt Varsóban

Művház

A zene világnapján az MRME koncertjeivel ünnepel a Bartók Rádió

Rendhagyó műsorfolyammal ünnepli a Bartók Rádió a zene világnapját, amely egyúttal a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja is.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek koncertfelvételeivel és élő közvetítéssel is készül a zene világnapjára a Bartók Rádió.

Az egyedülálló „Kodály 140” koncertsorozat második hangversenyének részleteit a Magyar Rádió Énekkarának előadásában 16:20-tól, míg a harmadik koncertet a Gyermekkórus előadásában 18:30-tól sugározza a csatorna. A hatrészes sorozat negyedik előadását élőben közvetíti a rádió 19:35-től az Olasz Kultúrintézetből.

A koncerten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, az estet Pad Zoltán és Vásáry Tamás vezényli. A kórusművekből álló műsorban elhangzik többek között a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus is.

A hangversenyen adják át – a társulat titkos szavazása alapján – az Évad Énekkari és Zenekari Művésze díjakat. A kitüntetéseket Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya adják át, ezzel ismerve el a zenekari, illetve az énekkari tagok kiemelkedő teljesítményét.

Borítókép: a fővárosi Deák téren, az Akváriumban adott koncertet 2020. június 26-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Tovább olvasom

Művház

Újabb filmkockák láttak napvilágot A helység kalapácsa című filmből (videó)

Szeptember 30-án jelent meg a tévéfilm teasere, amelyben Petőfi Sándor eposzparódiájának főszereplői tűnnek fel, zseniális színművészek alakításában. Az alkotás premierje januárban lesz a Dunán.

Közzétéve:

Megafilm

Ízelítőt kaptak a nézők az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm gyártásában készülő, A helység kalapácsa című tévéfilmből.

A nemrég közzétett teaserből már megismerhetik a nézők a főbb karaktereket; Fejenagy, a helység kalapácsa (Pindroch Csaba) szemérmetes Erzsók (Györgyi Anna), a lágyszívű Kántor (Cserna Antal), Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi (Szervét Tibor) és Márta, a kántor amazon természetű felesége (Gubás Gabi) is feltűnnek a kisfilmben.

A rendező, Dombrovszky Linda tudatosan választott olyan színészeket, akik remek humorérzékkel rendelkeznek. Az eredeti Petőfi műben a költő olyan jelzős szerkezeteket használ, amelyek jelentősen meghatároznak egy-egy szereplőt, éppen ezért jellegzetes figurákra volt szükség. Olyan karakterekre, akik annyira egyértelműen kategorizálhatók, mint “western nyelven” A Jó, a Rossz és a Csúf.

A helység kalapácsa egy komikus eposz, ami egyben stílusparódia, a hőseposzok karikírozása, vagyis gyakorlatilag egy pamflet. A film éppen erre reflektál, hiszen az eredeti szöveg érintetlenül megmaradt, viszont a látványvilág, a betétdalok és dramaturgia segítségével filmesebbé tették az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

40 éve mutatták be az István, a királyt – Alaposan megünneplik

Nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik az István, a király című rockopera bemutatásának 40. évfordulóját jövőre.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

L. Simon László, a múzeum főigazgatója az eseménysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az István, a király ügye össznemzeti ügy. Olyan műről van szó, amely 40 éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt – mondta a főigazgató Szörényi Levente és Bródy János legendássá vált alkotásáról, amelynek ősbemutatója 1983-ban a városligeti Királydombon volt.

Tájékoztatása szerint 2023-ban, a rockopera bemutatásának 40. évfordulójára kiállítást hoznak létre, amely a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól napjainkig bemutatva ennek fontos állomásait, tárgyi anyagait és dokumentumait.

Hozzátette: a kiállításon bemutatják, hogyan jelenik meg a hétköznapokban Szent István személyisége. A tárlat záró részében a rockopera fontos pillanatait, tárgyi anyagait, díszleteit, jelmezeit, fénykép és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják.

A tervek szerint 2023. május 15-én nyíló tárlatról elmondta: megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.

Novák Péter, a jubileumi produkció rendezője kiemelte: a 2023. augusztus 18-án és 19-én látható előadáson szeretnék a közönséget a fókuszba helyezni, egyes részein egy táncháztalálkozóhoz hasonló, népünnepély jellegű, interaktív előadást terveznek. Az előadás producere Rosta Mária.

Elmondta: Feke Pál produceri és rendezői munkájával egy koncertkeresztmetszet is készül a darabból, amelyet országos turnén mutatnak be.

Bródy János felidézte: a darabot eredetileg dupla nagylemezre írták, ennek megjelenése inspirálta az előadásokat. Mint fogalmazott, úgy érzi ezért, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.

Mint mondta, amikor 1983 augusztusában a felvett lemezanyaggal megérkeztek a Királydombra, – amit akkor szánkózó dombnak hívtak, és Királydombnak annak nyomán nevezték el hivatalosan is, hogy ők a plakátra ezt írták – a próbák kezdetén elképzelni sem tudták, hogy ekkora hatással lesz az előadás a közönségre. A sikeres és demonstráció-szerű előadások után indult el ez a máig tartó folyamat.

Mint felidézte, a bemutató után kapott dicséretekre azt mondta, hogy ha harminc év múlva még emlékezni fognak az előadásra, akkor elhiszi, hogy sikerült valami értékeset létrehozni.

Bródy János szerint tragikus, hogy Magyarországon a nemzeti hagyományok őrzése és a progresszió, a felemelkedés és az európai integráció vágya egymással gyakran szembefordult, a haza és a haladás ritkán tudott egymással kézenfogva működni.

Megjegyezte: a darab szerint ez már az államalapítás idején is kimutatható volt, és azóta is jelen van a társadalomban. Szerinte a darab azt bizonyítja, hogy ezt a konfliktust a művészet erejével lehet feloldani. “Aki a darabot nézi – tapasztalatom szerint – mindig jó érzéssel távozik, különösen, amikor a két főszereplő, István és Koppány együtt hajol meg az előadás végén” – tette hozzá.

Szörényi Levente hozzáfűzte: 1983-ban az emberek 99 százaléka azt sem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.

Bródy János szavait kiegészítve szólt arról is, hogy a mű megírásakor tekintetbe kellett venni a hanghordozó korlátait, például azért alakult ki a négy kép, mert négy oldala volt a két nagylemeznek. Ezeket a részeket pedig el kellett nevezni: Az Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király. A darabot a hanghordozó terjedelme is meghatározta: egy oldalra csak mintegy 20 percnyi zene fért rá – emelte ki.

Tovább olvasom