Kövess minket!

Művház

Az „évad legjobb koncertjét” adta a magyar zenekar

Tizenkét óra alatt elkapkodták a jegyeket a Budapesti Fesztiválzenekar első autizmusbarát koncertjére New Yorkban.

„Ez volt a hetünk csúcspontja”, „odáig voltunk az egész programért! Fischer Iván fenomenális volt: tudta, hogyan kösse le a közönséget, így a koncertet a felnőttek és a gyerekek is élvezték.” Ilyen visszajelzések érkeztek a Budapesti Fesztiválzenekar részére első New Yorkban adott, autizmusbarát koncertjük után, melyet itthon a Nemzetközi Cseperedő Alapítvánnyal indítottak el három évvel ezelőtt.

A New York Times a „páratlan magyar erőket” várta a Lincoln Centerbe másnap, mint napjaink „egyik legcsodálatosabb és legérdekesebb együttesét”. A Concertonet kritikusa, Frederick Kirshnit a koncert után így írt: „Húsz éve írok zenekritikákat New Yorkban, a cikkeim száma lassan ezer körül mozog, ám kevés olyan döbbenetes élményben volt részem, mint a legutóbbi, Fischer Iván-féle koncert.” Majd hozzátette: „Állítom, hogy ez volt az évad eddigi legjobb koncertje.” A lap másik kritikusa a hangverseny szólistáját, Várjon Dénes zongoraművészt méltatta: „Várjon sikeresen ötvözte a lendületességet a szabad frazeálással, a spontaneitással és a világos, tiszta artikulációval.”

„Várjon e röpke félóra alatt a kedvenc zenészeim sorába került, igazi virtuózzal van dolgunk” – fogalmazott egy másik amerikai kritika. „Egy pillanat alatt elbűvölt grandiózus, mégis selymes játékával, valamint dinamikus, kidolgozott technikájával.” Beethoven 3. zongoraversenyének megszólalásához persze a zenekarra is szükség volt: „az üstdobok és a zenekar halk visszatérése maga volt a varázslat”, „lélegzetelállító belépések”, „szívbe markoló hatás”, „a fúvósok lágy, mennyei hangja”, „az ereszkedő bőgőmotívum visszatérése könnyekig megindítot, egyszerűen fenséges volt.” „Várjon és a zenekar életem egyik legkiemelkedőbb zongoraverseny-élményével ajándékozott meg. […] Megnyugtató érzés, hogy létezik ilyen mélységű szépség, amelyben a nagy művészek segítségével – még ha csak múló pillanatokra is – menedéket találhatunk” – összegzett a szerző. A közönség az utolsó hangnál egy emberként pattant fel a helyéről, majd hangos bravózásban és tapsviharban tört ki. A Classical Source is ötből öt csillaggal értékelte a New York-i koncertet, amelyet „rendkívülinek” nevezett.

A New York Classical Review azt hangsúlyozta, hogy „Fischer eredeti újító”. Ezt alátámasztva külön kiemelték, hogy Bach 2. (h-moll) szvitje barokk hangszereken szólalt meg, illetve hogy a zenekar énekes ráadást adott a koncert végén, Rachmaninov 2. szimfóniáját követően. A szerző szerint a lehető legbájosabb módon mutatták meg, hogy a muzsikálás közösségi élmény, ennél közelebb kerülni a közönséghez pedig a legjobb műsorszerkesztéssel sem lehet.

A zenekar a New York-i koncerteket követően először lépett fel Reykjavík 2011-ben átadott, sokszorosan díjazott koncerttermében, a Harpában. Izlandon is „nem mindennapi eseményként” várták a magyar zenekar koncertjét, akik „szeretnek meglepetéseket okozni”, és akiket egy „igazi zseni”, Fischer Iván vezet. A koncert után a szervezők megállapították: „ez valóban egy csodálatos barátság kezdete egy zenekarral, amely briliáns, csodálatos emberekből áll”. A turné egy ugyancsak sikeres athéni hangversennyel zárult. A magyar közönség január 23-án hallhatja utoljára a programot a Müpában.

Művház

A Tündérkert különleges filmes jelmezei a Jónak lenni jó! akciójában

A közmédia karitatív adománygyűjtő kampányát támogatva Balsai Móni füstszínű kabátját és Gáspár Kata hernyóselyem hálóingjét ajánlotta fel a Megafilm a Tündérkert című produkciójának jelmeztárából.

Közzétéve:

MTVA/Megafilm

Az idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét támogató Jónak lenni jó! jótékonysági akció az adományvonalra érkező támogatások mellett ismert emberek által felajánlott különleges relikviák eladásával, árverezésével is tovább gyarapítja a támogatott szervezetnek gyűjtött összeget. Az MTVA és a Megafilm Service koprodukciójában készülő Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller jelmeztárából két különleges darabot, egy Balsai Móni (Károlyi Zsuzsanna) által viselt kabátot, valamint Gáspár Kata (Török Kata) egyik izgalmas viseletét, egy hernyóselyem hálóinget ajánlott fel árverésre a közmédia akciójának támogatására.

A Jászai Mari-díjas Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátja füstszínű szövetből készült, amelyet ellipszis körből szabtak, hosszú nyitott tölcsér ujjal és zsinóros záródással. Gáspár Kata gyöngyházszínű hernyóselyem hálóingje jellegzetes ottomán arany díszítésével pedig a török háremek hangulatát idézi. Zelenka Nóra a ruhák tervezésénél egyszerre hagyatkozott a kor leleteire és a saját fantáziájára. Egyedi szabászati megoldásokat és anyagokat használtak úgy, hogy a jelmezek alapvetően visszaadják a korszak és Erdély misztériumát.

Gáspár Kata (Török Kata) a különleges ruhában

A különleges tárgyakat a Jónak lenni jó! honlapján lehet megtekinteni, a vásárlás menetéről a jonaklennijo@mtva.hu e-mail-címen lehet tájékozódni. Az ismert emberek által felajánlott tárgyakat a közmédia december 18-i egész napos műsorfolyama során bocsájtják árverésre.

Borítókép: Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátjában

Tovább olvasom

Művház

Ifjúsági nagydíjat nyert Szakonyi Noémi Veronika filmje a tallinni filmfesztiválon

Szakonyi Noémi Veronika a nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó Hat hét című drámája nyerte meg Tallinnban a Black Nights Filmfesztivál ifjúsági nagydíját.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet közleménye szerint a filmintézet támogatásával készült Hat hét egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetét dolgozza fel, aki, miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik és mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak – írták.

A nemzetközi zsűri a mélyreható dráma főszereplője, Román Katalin “rendkívüli és sokrétű alakítását”, Szakonyi Noémi Veronika “elképesztően empatikus megközelítésű rendezését” ismerte el a díjjal, továbbá azt, hogy a Hat hét alkotóinak sikerült megtalálniuk azt a hangot, amelyet a fiatalok sajátjukként fogadnak el.

A filmintézet közleménye szerint Szakonyi Noémi Veronika állandó alkotótársa Vincze Máté Artur, az alkotópáros a forgatókönyvet Daoud Dániellel közösen írta. A film producere Romwalter Judit, operatőre Dévényi Zoltán, vágója Hargittai László és Vághy Anna, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Sperling Andor, hangmestere Tőzsér Attila, látványtervezője Valcz Gábor.

A kommünikében felidézték, hogy Szakonyi Noémi Veronikát nemrég a legjobb rendező díjával méltatták a franciaországi Arras fesztiválján. A főszereplő Román Katalin ősszel Isztambulban, a Boszporusz Filmfesztiválon elnyerte a legjobb alakítás díját. A Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna szereplésével készült film magyarországi premierje alkalmával a miskolci CineFest nagydíját kapta meg.

Az oklevéllel elismert filmekről azt írták: a Háromezer számozott darab című film történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. “A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával” – ismertették a közleményben, jelezve, hogy Császi Ádám új filmje jövő év elején lesz látható a mozikban a Budapest Film forgalmazásában.
A Jövő nyár, Kárpáti György Mór második mozifilmje egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik és a gyászfeldolgozásról szól.

A filmintézet közölte: a Tallinn Black Nights Filmfesztivál Észak-Európa egyik legjelentősebb filmünnepévé és legmozgalmasabb szakmai platformjává nőtte ki magát az elmúlt 25 évben, két hét alatt mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek.

Borítókép: jelenet a Hat hét című filmből

Tovább olvasom

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom