Művház
Az ember és a föld viszonyáról vetíti új sorozatát az Uránia
Augusztus 30-án indul az Uránia Nemzeti Filmszínház új, október végéig tartó filmsorozata, Az ember földje(?) című válogatás, amely azt vizsgálja, hogy milyen viszonyban is vagyunk a földdel, e gazdag jelentéssel bíró szó valamennyi értelmében.
Sajátunknak tekinthetjük-e akár a bolygót, akár a táplálékot adó termőtalajt, és ha igen, milyen felelősséget ró ránk ez a birtokviszony? A nyolc alkalomból álló program, amely Verespataktól Velencéig, illetve Kenyától a Karib-tengerig a glóbusz különböző szegleteibe visz el bennünket, sorsdöntő ökológiai kérdéseket feszeget. A filmek és alkotóik a művészet erejével segítenek újragondolni meggyőződéseinket, szokásainkat, életünk összefüggéseit.
Olyan kivételes művek kerülnek műsorra, amelyek Magyarországon még nem vagy alig ismertek, esetleg nagyon rég kerültek mozivászonra, és amelyek mind-mind egyedi nézőpontokat és válaszlehetőségeket kínálnak.
A nyitófilm augusztus 30-án, hétfőn Marc Bauder Akik voltunk című látványos filmesszéje, amely az idei Berlinalén mutatkozott be, és most először látható hazai moziban. A film a bolygó jelenlegi állapotának vizsgálatán túl egy lehetséges, reményteljes jövőkép felvázolására vállalkozik, méghozzá tudósok és vezető értelmiségiek – Alexander Gerst űrhajós, Dennis Snower közgazdász, Matthieu Ricard molekuláris biológus, szerzetes, Sylvia Earle oceanológus, Felwine Sarr közgazdász, filozófus, valamint Janina Loh filozófus – közreműködésével, akiket az óceán mélyére, a világ tetejére és a kozmosz messzeségébe követ a kamera.
A nyitófilm előzetesét itt tudja megtekinteni:
Az október végéig tartó sorozat további alkotásai is különleges helyszínekre viszik el a nézőket. Nikolaus Geyrhalter számos fesztiválon kitüntetett, 2019-es Föld című filmje a világ legnagyobb földmunkáinak nyomába ered, azt mutatva be, hogyan próbálja az ember a saját képére formálni a bolygót. Egyéni sorsokon keresztül szembesít minket a világ ökológiai egyensúlyának megbillenésével A klímaváltozás menekültjei című 2020-as dokumentumfilm, amelyben egy indiai, egy kenyai és egy a Karib-térségben élő nőnek kell feladnia otthonát a megváltozott klimatikus viszonyok miatt. Az Üdvözöljük Szodomában című 2018-as film révén Ghánába, a világ legnagyobb elektromos hulladéklerakójába jutunk el, ahol mintegy 6000 nő, férfi és gyerek él és dolgozik embertelen körülmények között. A Velence-szindróma című filmből az Adria ékkövének tartott város kevésbé ismert valóságát ismerhetjük meg, vagyis azt, hogy miként válik már-már élhetetlen díszletvárossá Velence a gigantikus méretű idegenforgalmi terhelés káros következményei miatt.
A sorozatban három magyar alkotás is szerepel, amelyeket a rendezők jelenlétében, beszélgetés kíséretében vetítenek. Vitézy László 1982-es Vörös földje nemcsak egy bauxitbánya nyitásának keserű története, de a kora társadalmi visszásságait is bemutató, valós események ihlette, nagy visszhangot kiváltó dokumentumjátékfilm. Mozgósító erejű Kocsis Tibor 2004-es Új Eldorádója is, amely a romániai Verespatakon tervezett – táj-, környezet- és örökségromboló – aranybányanyitás dokumentumfilmje; műsorra tűzését az is indokolja, hogy idén júliusban a verespataki bányászati kultúrtáj végre felkerült az UNESCO világörökségek listájára.
A harmadik magyar alkotást, Radisics Milán díjakkal elhalmozott The Art of Pollution című rövidfilmjét a sorozat zárónapján, október 25-én vetítik, méghozzá A Föld sója című Wim Wenders produkció kísérőfilmjeként. Ez az alkalom tehát a fotográfia erejéről szól: míg Wim Wenders Sebastião Salgado, a világhírű fotós nyomába szegődve az érintetlen vidékek, a vad növény- és állatvilág, valamint a grandiózus tájképek felfedezésével tiszteleg bolygónk szépsége előtt, Radisics Milán légi felvételein Európa különféle szennyezett területei tárulnak a szemünk elé szokatlanul művészi perspektívából.
Az ember földje(?) sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
A részletes program az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán olvasható.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.