Kövess minket!

Művház

Az alvilágról írt egy volt diszkótulajdonos

1992-től Tóth György irányította az egyik legnépszerűbb budapesti szórakozóhelyet, ahonnan a következő évtizedekben befutott lemezlovasoknak is indult a pályafutása.

Valós magyar történeteken mutatja be a 90’-es évek alvilágát egy korábbi diszkótulajdonos, aki ma már vezető pénzügyi stratégaként éli mindennapjait. Tóth György ezekből a negatív élményekből szerezte meg azt a tapasztalatot is, ami alapján útmutatást ad könyvében az olvasó számára.

Ízelítőként arról beszélt, sokan voltak, akik uzsorahitelt adtak egyszerű embereknek, majd azon a jogcímen, hogy nem adták meg a tartozásukat, kirakták az illetőket a saját lakásukból. Megtévesztéssel vagy erőszakkal íratták alá velük az adás-vételi szerződést, és semmit nem tehettek ellene.

„Hogy konkrét példát említsek: egy vállalkozó beruházási hitelt igényelt egy banktól, amiből új gépeket vásárolt. Ezt törleszteni kezdte, de kevés volt a pénz, ezért igényelt még forgóeszköz hitelt is. Év vége felé közeledve nem utalták ki neki a megítélt hitelt, miközben a szerződésben megállapodott törlesztőt már követelte a bank” – emlékezett vissza a szerző. A neheze pedig csak ezután következett. Az ünnepek eljöttével továbbra sem folyósítottak, de a következő év január elején már újabb részletet kellett volna befizetni.

„Mivel nem tudott munkájához alapanyagot vásárolni, így termelni sem, nem volt bevétel. Reklamált, hogy mivel a megállapodás szerinti összeget nem adta oda a bank, nem tud dolgozni, nincs miből fizetnie. Behívták a bankba és amíg ott volt, a telephelyét megszállták az intézmény által irányított emberek, akik már vissza sem engedték a tulajdonost oda” – fogalmazott Tóth.

Mint mondta, ezek az emberek sok családot tettek ilyen módon földönfutóvá. Elvették a lakásukat a teljes berendezéssel együtt, a tulajdonost pedig utcára tették. „Sokan közülük öngyilkosok lettek, mert nem tudták feldolgozni az őket ért veszteségeket” – nyilatkozott.

A bűnözők módszereiről bővebben mesél Hogyan állj fel a padlóról? című könyvében, amit olvasva bárki betekintést nyerhet a ’90-es évek alvilágába.

Művház

Újra műsorra tűzik a Pomádé című filmet az amerikai mozikban

A napokban elhunyt filmcsillag, Olivia Newton-John előtt tiszteleg így egy nagy amerikai mozilánc – írta meg a The Hollywood Reporter.

Közzétéve:

A Paramount filmstúdió 1978-ban bemutatott, és ma már filmklasszikusnak számító produkcióját, amelyben John Travolta volt Olivia Newton-John partnere, az AMC 135 mozijában tűzik műsorra a hétvégén. A jegybevétel 20 százalékát a mozihálózat jótékonysági szervezete a mellrákkutatás támogatására fordítja.

A négyszeres Grammy-díjas énekes és színésznő 2018-ban jelentette be, hogy harmadszorra is rákot diagnosztizáltak nála. Augusztus 8-án hunyt el dél-kalifornai birtokán. Mint halálhírét bejelentő férje, John Easterling elmondta, a színésznő által létrehozott alapítvány folytatja a növényi gyógyászat és a rák kutatásának támogatását.

Az 1948-ban Cambridge-ben született, gyermekkorát Ausztráliában töltő Newton-John a hetvenes évek egyik legnépszerűbb énekesnője volt, számos dala, köztük a Physical, a Have You Never Been Mellow vagy a You’re the One That I Want is a slágerlistákon szerepelt.

Tovább olvasom

Művház

Megelevenednek a magyar mesevilág kincsei

Fantasztikus utazás várja augusztus 19-én, pénteken 21 órától a Duna nézőit: a csatorna élőben mutatja be a Hold-Fény-Mesék című ünnepi mesejátékot. A rendhagyó színdarab a főváros szívében zajlik majd az Andrássy úton, monumentális „fénydíszletben”. A közvetítés műsorvezetői a Duna két ismerős arca, Rátonyi Kriszta és Fodor Imre lesznek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Duna élőben közvetíti az államalapítás ünnepére készült Hold-Fény-Mesék című mesejátékot, amelyet a magyar monda- és mesevilág, valamint a nemzet halhatatlan költői és írói – többek között Arany János, Benedek Elek, Illyés Gyula és Petőfi Sándor – ihlettek.

A különleges előadást nem a klasszikus színházi megoldásokkal tárják a nézők elé: fényfestés és az utcai installációs művészet eszközei, mozgó óriásalakok és monumentális élőképek kísérik.

Az allegorikus mű a Tündérkert elrabolt fényének történetét meséli el, amelyben lenyűgöző fény-alakként megjelennek a magyar mondavilág szimbólumai, valamint mesevilágunk figurái, Tündér Ilona, a csodaszarvas, János vitéz, az Aranyszóló Pintyőke, a Holdfény lovag, és az útjukat segítő vagy keresztező óriások, boszorkányok, ördögök, aranymadarak, akiket több mint 200 artista, tűzzsonglőr és táncos kelt életre.

A nem mindennapi képzőművészeti látványt Kodály, Bartók, Liszt, Kacsóh Pongrác művek, valamint népdalok ihlette szimfonikus zene teszi teljessé, Péter-Szabó Szilvia és Szegedi Csaba énekével.

A mintegy félórányi produkciót műsorvezetőként kíséri Rátonyi Kriszta és Fodor Imre, akik élőben jelentkeznek be a budapesti helyszínről.

Tovább olvasom

Művház

Javában forog A helység kalapácsa című tévéfilm

Javában zajlik A helység kalapácsa című tévéfilm forgatása Dombrovszky Linda rendezésében. Petőfi Sándor azonos című komikus eposzának adaptációját a tervek szerint jövő januárban mutatják be a Duna televízióban a Petőfi-bicentárium alkalmából.

Közzétéve:

A helység kalapácsa egy hősköltemény paródiája. “Ez egy westernfilm magyaros elemekkel megbolygatva, például matyómotívumok jelennek meg a jelmezekben, Ferenczi György által megzenésített Petőfi-versek pedig egy furcsa egyveleget adnak, amely erősíti a paródiát” – hangsúlyozta Dombrovszky Linda rendező a tordasi Westernfaluban zajló forgatás szerdai sajtótájékoztatóján.

Az eredeti szöveg megmaradt, csak filmnyelvileg és látványban teremtettek új világot. Somogyi György forgatókönyvíróval az eposzt dialógusba ültették át, pár leírósort kihúztak, de ez nem törte meg a költemény ritmikáját – tette hozzá.

Nem modernizálták a történetet, csak vizuálisan izgalmassá és fogyaszthatóvá tették, de van olyan szándéka is a filmnek, hogy jelen problémákat is feszegessen azon túl, hogy feltűnnek benne az örök emberi érzések, mint a szerelem, gyűlölet vagy a bosszú. A rendező szerint az eposz aktualitása elrejtve ugyan, de egy-két sorban megjelenik a szövegben.

“Petőfi üzenete az, hogy mi, emberek pici porszemek vagyunk a világegyetemben, apró-cseprő dolgokkal küzdünk, miközben a világ elpusztul, ez az üzenet a film fináléjában teljesedik ki ” – magyarázta.
 Bekerült a történetbe a mesélő karaktere, akit Zayzon Zsolt alakít, ő kalauzol végig az eseményeken. “Ez az élő figura segített minket abban, hogy a sok szöveg megmozduljon és filmesebb világ jöjjön létre” – magyarázta.

Kortárs nyelven nyúlni Petőfihez

A forgatás két hetet vesz igénybe, augusztus 21-én fejeződik be, a tordasi Westernfalu mellett Nagyszékelyen, Ráckeve mellett, Visegrádon, Etyeken és Mátyásföldön vettek fel jeleneteket.
 Ember Márk, aki Csepű Palkót alakítja, karakteréről elmondta, látszólag egy félelmet nem ismerő ember. Kiemelte: szereti ezt a történetet, a humorát, játékosságát és emberségét.

Nagy Viktor színész, aki a tévéfilmben Bagarja uramot alakítja, arról beszélt, hogy “Petőfi Sándor költeményeit kisiskolás korunk óta valamennyi jól ismerjük, felnőtt fejjel már tudjuk, hogy Petőfi külföldön az egyik legnépszerűbb magyar költő, aki után világirodalmi rangú életmű maradt fenn, amelyek mind, ahogy A helység kalapácsa is megfilmesítésre várnak”.

Kálomista Gábor producer hangsúlyozta: a Megafilm sokat foglalkozik a közelmúlt és régmúlt történelmével, többek között Trianonról is készítettek filmet. Felidézte azt is, hogy Petőfi komikus eposzából 1965-ben készült már filmes adaptáció Zsurzs Éva rendezésében. Az új adaptáció a közmédia és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg – tette hozzá.

“Petőfi Sándor, a nemzet költője nemcsak a közeledő bicentárium miatt fontos a közmédiának, hanem azért is, mert ő volt az a költőnk, aki a korában összefogta a nemzetet, megtestesítette a szabadságharcot és az együvé tartozást” – hangsúlyozta Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Hozzátette: a közszolgálati média feladata, hogy őrizze a magyar nemzet kulturális értékeit, ezért is tartotta fontosnak, hogy megrendelje és teljes körűen finanszírozza a most készülő filmet.

Petőfi komikus eposzát több mint ötven éve nem dolgozták fel filmben, a közmédia számára pedig fontos, hogy változatos módon, a mai kor szellemének megfelelően mutassa be a költő életművét. A helység kalapácsa egy kortalan mű, amely a különféle generációk számára többféle stílusban is bemutatható – mondta, hozzátéve: a közmédia tervei szerint a bicentenárium alkalmából különféle formában szeretnék bemutatni Petőfi valamennyi művét.

Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Alappal közösen több milliárd forintot szánnak a Petőfi-bicentenárium megünneplésére: egyebek mellett vidéki múzeumok kiállításai, irodalmi emlékházak újulnak meg. Terveik szerint olyan produkciókat hoznak létre, amelyek a magyar anyanyelvi kultúrát “a maga sokszínűségében tudják megmutatni”.

“Célunk, hogy kortárs nyelven nyúljunk Petőfihez vissza és mindenki számára élővé tegyük az alakját, költészetét” – hangsúlyozta, hozzátéve: Futaki Attila rajzoló képregényt készít Petőfi Az apostol című elbeszélő költeményéből, a jövőben megvalósuló nagyszabású Petőfi-filmben pedig egyebek mellett egy olyan szemlélet is megjelenik, amely a költő vagányságát helyezi a középpontba – magyarázta.

A helység kalapácsa további szerepeit Pindroch Csaba, Cserna Antal, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Hunyadkürti István és Gubás Gabi alakítják. A film operatőre Hartung Dávid, vágója Pap Levente.

Tovább olvasom