Művház
Átadták a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek rangos díjait
A „Kodály 140” koncertsorozat negyedik hangversenyén adták át a 2021/2022-es Évad Zenekari és Énekkari Művésze díjakat. Az Évad Énekkari Művésze címet, a Vásárhelyi Zoltán-díjat Nemes Edit énekművész vehette át, az évad Zenekari Művésze elismerést, a Ligeti András-díjat pedig Fejérvári János brácsaművésznek ítélték oda.
Három évtizedes múlttal rendelkező díjakat adott át Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya október elsején, az MRME napján az Olasz Kultúrintézetben. Az Évad Művésze Díjakat minden évadban a társulat ítéli oda titkos szavazás útján az arra érdemes művész kollégáknak.
A 2021/22-es Évad Énekkari Művésze, a Vásárhelyi Zoltán-díj kitüntetettje Nemes Edit énekművész, az alt szólam tagja.
A díjat a Magyar Rádió Énekkarának egyik emblematikus karnagyáról nevezték el.
Nemes Edit Vácon született. A debreceni konzervatóriumban kezdett hivatalosan éneket tanulni, ami aztán meghatározta a pályáját. A Debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének tanszakán 1985-ben szerzett diplomát, Szerdahelyi Éva tanítványaként. Tanulmányai idején már a Kodály Kórusban énekelt. 1985 augusztusában kezdődött pályafutása a Magyar Rádió Énekkarában, amit álmai beteljesülésének érzett. Immár 37 éve a társulat oszlopos tagja, és a mai napig áldásként éli meg a kórusban az alt szólamban való éneklést.
A 2021/22-es Évad Zenekari Művészének járó díjat Fejérvári János brácsaművész, szólamvezető vehette át.
Az ünnepségen Devich Márton bejelentette, hogy a zenekari díj mostantól a tavaly elhunyt Ligeti András, Kossuth-díjas magyar hegedűművész és karmester nevét viseli, aki öt éven át a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara karmestere, majd három évig igazgató-karmestere volt. Ezzel is tisztelegni kívánnak Ligeti András emléke előtt.
Fejérvári János pedagógus családban született Kapuváron, a helyi zeneiskolában kezdett hegedűt tanulni. A Zeneakadémiát Lukács Pál tanítványaként, a brácsa tanszakon végezte el. Pályája elején szólamvezetőként dolgozott az Operaházban. Alapító tagja volt több nagy múltú hazai zenekarnak is. Tanított a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban is, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző tagozatán. Közel 20 évig volt tagja a Kodály Vonósnégyesnek. 2004 óta dolgozik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában, amelynek szólamvezetője.
A díjátadónak a „Kodály 140” koncertsorozat negyedik hangversenye adott ünnepélyes keretet a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek előadásában, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetített szombat este. Elhangzott a Zrínyi szózata, az 50. genfi zsoltár, a Semmit ne bánkódjál és a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus.
Az eseményt Kodály Zoltán özvegye, a 81 éves Péczely Sarolta is megtisztelte jelenlétével.
Borítókép: Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, Nemes Edit, az Évad Énekkari Művésze díj kitüntetettje és Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója (b-j) az Olasz Kultúrintézetben 2022. október 1-jén
Művház
Dupla résszel debütál a Tündérkert sorozat október közepén a Dunán (videó)
A sztori szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban.
Dupla résszel debütál október 13-án, pénteken este a Dunán a Tündérkert című történelmi kalandfilmsorozat – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-t hétfőn.
A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készült 8 részes sorozat további epizódjait péntek esténként láthatják majd a nézők – olvasható a közleményben.
Mint írják,
a Tündérkert története szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség – a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott és néha már magában sem?
Az október 13-án 21 órakor debütáló első két részt követően másnap, október 14-én 16:30-kor a sorozat kulisszatitkaiba is betekintést nyerhet a közönség a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből. Kiderül például, hogy milyen instrukciókat adott a rendező, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, és mit csináltak a színészek két felvétel között a mintegy 100 napos forgatás alatt.
A film előzetesét itt láthatja:
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a MEGAFILM Service és az MTVA koprodukciójában készült fordulatos történelmi sorozat nem csak férfiaknak szóló politikai dráma, megjelennek benne izgalmas női karakterek is – és velük együtt a szenvedély ezer színe – emelik ki a közleményben.
Báthory Gábor szerepét Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna játssza.
A Tündérkert női karaktereit mások mellett Szamosi Zsófia, Szőke Abigél, Dobos Evelin, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Éder Enikő alakítják, mellettük főbb szerepekben többek között Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Lukács Dániel, Pál D. Attila, Dimény Levente, Henn János és Németh B. Kristóf látható.
A Tündérkert sodró lendületű főcímdala, ifj. Balogh Ferenc szerzeménye többféle hangszerelésben, telefonos csengőhangként is letölthető lesz iPhone-ra és Android készülékekre egyaránt. A QR-kód október 5-től lesz elérhető a Megafilm és az MTVA Facebook-oldalain.
A Tündérkert producerei Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. A sorozatot Madarász Isti rendezte, a vezető író Bereményi Géza és Tasnádi István volt. A forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, az operatőr Garai Gábor, a vágó Rumbold László, a látványtervező Pintér Réka, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt, míg történész szakértőként Oborni Teréz működött közre – áll a közleményben.
Művház
Meghalt Bayer Ottmár, a Misi Mókus és más kultikus alkotások operatőre
A Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás és A legkisebb ugrifüles az ő nevéhez kötődik.
Elhunyt a Magyar Televízió több kultikus produkciójának operatőre, Bayer Ottmár – közölte kedden a hirado.hu nyomán az MTI.
Azt írták, hogy a hazai animációs filmgyártás meghatározó operatőrére, Bayer Ottmárra emlékezik kedden a közmédia: az M2 Gyerekcsatorna kedden 10.45-től az 1982-es Misi Mókus kalandjai című bábfilmet tűzi műsorra, majd szombaton 18 órától megismétli.
Közölték azt is, hogy
Bayer Ottmár nevéhez a többi között olyan kultikussá vált alkotások is fűződnek, mint a Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás vagy A legkisebb ugrifüles.
Rövidfilmjei közül az 1978-as A szék és az 1983-as Autótortúra a leghíresebbek – tették hozzá.
Egyik legkülönlegesebb munkája a Cakó Ferenccel közösen készített 1987-es Ab ovo/homoknyomok volt: a homokanimációval megjelenített történet az emberiség több évezredes küzdelmét ábrázolja – írták.
Művház
A játszma nyerte a legjobb filmnek járó díjat a pármai fesztiválon (videó)
Fazakas Péter rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat A játszma című filmért a pármai filmfesztiválon – közölte a Nemzeti Filmintézet hétfőn az MTI-vel.
Az olaszországi nemzetközi filmfesztivált 11. alkalommal rendezték meg a múlt héten. A szakmai zsűri a versenyprogramban vetített magyar filmnél indoklásában méltatta a “kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét” – áll a közleményben.
A játszma a 2011-es A vizsga című film folytatása, amelynek ismert karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként pedig Staub Viktória csatlakozott a színészgárdához.
Fazakas Péter filmjének a története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes, boldogan él feleségével, Évával és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus a főszereplő életébe kerülhet.
A játszmában nyújtott alakításáért Kulka János tavaly elnyerte a legjobb főszereplőnek, Hámori Gabriella a legjobb mellékszereplőnek, Balázs Gábor pedig a legjobb hangért járó Magyar Mozgókép Díjat.
Tavasszal a portói filmfesztiválon Nagy Zsoltot a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színésznek járó elismeréssel tüntettek ki, míg Köbli Norbert a legjobb forgatókönyvért járó elismerést kapta meg.
A játszma a Film Positive gyártásában készült, producere Lajos Tamás volt. A film megtalálható a FILMIO online kínálatában.
Borítókép: Fazakas Péter rendező Pármában