Kövess minket!

Művház

Ata Kandó 1956-os gyermekportréi láthatók a PaperLab Galériában

A PaperLab Galériában látható válogatás Ata Kandó gyermekekről készített érzékeny portréit mutatja be. Munkássága rendkívüli fontos volt az 1956-os forradalom képi láttatásában és jelentőségének elismertetésében, illetve az 1956-os magyar menekülthelyzet dokumentálásában.

Borítókép: 1956-os menekült kisfiú portréja, fotó: Ata Kandó

Ata Kandó házassága révén került Hollandiába 1954-ben, miután hét évig dolgozott a Magnum fotóügynökség munkatársaként. A fotóművész 1956-ban az első magyar menekülthullám kibontakozásának hírére Ausztriába utazott, hogy riportfotókat készítsen a menekülőkről a határmenti városokban és Bécs környékén. Barátnőjével, a holland fotográfussal, Violette Corneliusszal együtt fényképezték a forradalom leverése után az osztrák-magyar határra érkezetteket, elsősorban a gyermekeket. A két elhivatott fotográfus két héten át együtt élt a menekültekkel és ezalatt több száz bensőséges felvételt készítettek, amelyeket folyamatosan küldtek a nyomdának.

Fotóriportjaikat egy albumban, a “cím nélküli PIROS KÖNYV”–ben publikálták, ami már 1956 karácsonyára megjelent Hollandiában. A két fotográfus mellett a tördelő és a nyomda is ingyen dolgozott nagy összefogásban, az emberek szolidaritásuk jeleként pedig megvásárolták a könyvet és az ebből befolyó teljes bevételt – negyedmillió dollárt – felajánlották a menekülő családok számára. Ez a könyv magyarul csak 43 évvel később, 1999-ben jelenhetett meg „Édes hazám, isten veled!” címmel.

A menekülő családok gyerekei szüleiket követve, sorsukba beletörődve hagyták el az országot egy új jövő reményében. A PaperLab Galériában látható válogatás Ata Kandó gyerekekről készített érzékeny portréit mutatja be, ahol a tekintetek többet mondanak minden szónál. Violette Cornelius és Ata Kandó munkássága rendkívüli fontos volt az 1956-os forradalom képi láttatásában és jelentőségének elismertetésében, illetve az 1956-os magyar menekülthelyzet dokumentálásában.

“Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon. Közel éreztem magam azokhoz az emberekhez, akik elvesztették az országukat, mivel magam is menekült voltam. A férjemmel együtt részt vettünk a kommunista ellenállásban a II. világháború alatt”

– mondta a művész.

Ata Kandó Budapesten született 1913. szeptember 17-én Görög Etelka néven, és miután nem tudta kimondani keresztnevét, Atának hívta magát. Ezt a nevet, amit édesanyja nyitott nevelési elveinek köszönhetően meg is tarthatott, tartott és használta élete végéig. Személyiségét, élettörténetét – ahogy mindenkiét – alapvetően meghatározta családi háttere, szülei hihetetlen nyitottsága, életereje, intellektusa. Édesapja Görög Imre gimnáziumi tanár, aki a későbbiekben orosz klasszikusokat – így Dosztojevszkijt és Tolsztojt – fordított. Édesanyja Beke Margit a skandináv irodalom magyar nyelvű fordításában vált egyedülállóvá.

Ata Kandó: 1956-os menekültek a határon

Ata Kandó a kezdetekben grafikát tanult, majd Bortnyik Sándor mellett alkalmazott művészetet – itt ismerkedett meg Vásárhelyi Győzővel, azaz Victor Vasarelyvel. A Kandó név pedig első férjének, Kandó Gyulának családi nevéből lett, aki Kandó Kálmán unokaöccse volt. Férjével az 1930-as évek elején Párizsba költöztek, majd 1935-ben hazatértek, ekkor talált rá a fotográfiai érdeklődésére Pécsi József mellett Ata Kandó. 1938-ban ismét a francia fővárosba helyezte át székhelyét, ahol saját műtermet is nyitott, de a németek bevonulásakor hazatoloncolták őket.

A II. világháborút követően ismét Párizsban találtak otthonra, ahol a kezdetekkor Robert Capa segítette őt, így főlaboránsi állást kapott a Magnum Photos laborjában. Később rengeteg táját ismerte meg a világnak, sok helyen élt tartósan, többek között Hollandiában (második házassága révén), Amerikában, Angliában, élete utolsó szakaszában pedig az Amszterdamhoz közeli Bergenben lakott. Fotói – riport-, természet-, szocio- és divatfotói – a világ számos gyűjteményében megtalálhatók. Ata Kandó 104. születésnapja előtt, 2017. szeptember 14-én hunyt el.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2022. szeptember 7. és 2022. október 16. között, keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva.

További információ ide kattintva érhető el a kiállíátsról.

Művház

A Tündérkert különleges filmes jelmezei a Jónak lenni jó! akciójában

A közmédia karitatív adománygyűjtő kampányát támogatva Balsai Móni füstszínű kabátját és Gáspár Kata hernyóselyem hálóingjét ajánlotta fel a Megafilm a Tündérkert című produkciójának jelmeztárából.

Közzétéve:

MTVA/Megafilm

Az idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét támogató Jónak lenni jó! jótékonysági akció az adományvonalra érkező támogatások mellett ismert emberek által felajánlott különleges relikviák eladásával, árverezésével is tovább gyarapítja a támogatott szervezetnek gyűjtött összeget. Az MTVA és a Megafilm Service koprodukciójában készülő Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller jelmeztárából két különleges darabot, egy Balsai Móni (Károlyi Zsuzsanna) által viselt kabátot, valamint Gáspár Kata (Török Kata) egyik izgalmas viseletét, egy hernyóselyem hálóinget ajánlott fel árverésre a közmédia akciójának támogatására.

A Jászai Mari-díjas Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátja füstszínű szövetből készült, amelyet ellipszis körből szabtak, hosszú nyitott tölcsér ujjal és zsinóros záródással. Gáspár Kata gyöngyházszínű hernyóselyem hálóingje jellegzetes ottomán arany díszítésével pedig a török háremek hangulatát idézi. Zelenka Nóra a ruhák tervezésénél egyszerre hagyatkozott a kor leleteire és a saját fantáziájára. Egyedi szabászati megoldásokat és anyagokat használtak úgy, hogy a jelmezek alapvetően visszaadják a korszak és Erdély misztériumát.

Gáspár Kata (Török Kata) a különleges ruhában

A különleges tárgyakat a Jónak lenni jó! honlapján lehet megtekinteni, a vásárlás menetéről a jonaklennijo@mtva.hu e-mail-címen lehet tájékozódni. Az ismert emberek által felajánlott tárgyakat a közmédia december 18-i egész napos műsorfolyama során bocsájtják árverésre.

Borítókép: Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátjában

Tovább olvasom

Művház

Ifjúsági nagydíjat nyert Szakonyi Noémi Veronika filmje a tallinni filmfesztiválon

Szakonyi Noémi Veronika a nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó Hat hét című drámája nyerte meg Tallinnban a Black Nights Filmfesztivál ifjúsági nagydíját.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet közleménye szerint a filmintézet támogatásával készült Hat hét egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetét dolgozza fel, aki, miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik és mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak – írták.

A nemzetközi zsűri a mélyreható dráma főszereplője, Román Katalin “rendkívüli és sokrétű alakítását”, Szakonyi Noémi Veronika “elképesztően empatikus megközelítésű rendezését” ismerte el a díjjal, továbbá azt, hogy a Hat hét alkotóinak sikerült megtalálniuk azt a hangot, amelyet a fiatalok sajátjukként fogadnak el.

A filmintézet közleménye szerint Szakonyi Noémi Veronika állandó alkotótársa Vincze Máté Artur, az alkotópáros a forgatókönyvet Daoud Dániellel közösen írta. A film producere Romwalter Judit, operatőre Dévényi Zoltán, vágója Hargittai László és Vághy Anna, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Sperling Andor, hangmestere Tőzsér Attila, látványtervezője Valcz Gábor.

A kommünikében felidézték, hogy Szakonyi Noémi Veronikát nemrég a legjobb rendező díjával méltatták a franciaországi Arras fesztiválján. A főszereplő Román Katalin ősszel Isztambulban, a Boszporusz Filmfesztiválon elnyerte a legjobb alakítás díját. A Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna szereplésével készült film magyarországi premierje alkalmával a miskolci CineFest nagydíját kapta meg.

Az oklevéllel elismert filmekről azt írták: a Háromezer számozott darab című film történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. “A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával” – ismertették a közleményben, jelezve, hogy Császi Ádám új filmje jövő év elején lesz látható a mozikban a Budapest Film forgalmazásában.
A Jövő nyár, Kárpáti György Mór második mozifilmje egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik és a gyászfeldolgozásról szól.

A filmintézet közölte: a Tallinn Black Nights Filmfesztivál Észak-Európa egyik legjelentősebb filmünnepévé és legmozgalmasabb szakmai platformjává nőtte ki magát az elmúlt 25 évben, két hét alatt mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek.

Borítókép: jelenet a Hat hét című filmből

Tovább olvasom

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom