Kövess minket!

Művház

Artisjus előadói és pedagógusi díjakat adtak át

Tizenegy pedagógus és tizenegy előadóművész részesült idén az elismerésben. A kitüntetéseket szerdán este adták át az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület székházában.

Olyan előadóművészeket díjaztak, akik rendszeresen kortárs magyar műveket tűznek műsorukra, valamint olyan pedagógusokat ismertek el, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a zene és az irodalom oktatásában – közölték a szervezők az MTI-vel.

Előadóművészi díjban részesült Balog József, a Berényi Bea-Dratsay Ákos duó, Fekete-Kovács Kornél, Ferenczi György, Gyüdi Sándor, Havas Judit, Klenyán Csaba, Látó Ferenc (Frankie Látó), Oláh Krisztián, Solti János és Szalai András. Pedagógusi díjat kapott Birta Miklós, Elek István, Götz Nándor, Kelemen Erzsébet, Nagy Márta, Pleskonics András, Réti Tamás, Szabó István, Szabó Soma, Szecsődi Ferenc, Vörös Tamás.

A közlemény kiemeli:

a szerzők egyesülete azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek. Az idei évtől a kortárs magyar irodalom terjesztésének kiemelkedő képviselőit is díjazza az egyesület.

A díjak pénzjutalommal járó szakmai elismerések, odaítélésükről a szervezet szerzőkből és zeneműkiadókból álló testületei döntenek.

Az idei díjazottak:

Balog József zongoraművész szólistaként és kamarazenészként számos nemzetközi koncert és fesztivál előadója. Zongoraművészi tevékenysége mellett a világ számos rangos intézményében tart mesterkurzusokat.

A Berényi Bea-Dratsay Ákos fuvoladuó a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt hallgatói, a Kecskeméti Kodály Iskola zeneművészeti szakgimnáziumának fuvolatanárai. Több mint ezer koncertet adtak itthon és határainkon túl, többek között Hollandiában, Olaszországban, Finnországban és Indiában.

Fekete-Kovács Kornél zeneszerző, hangszerelő, karmester, trombitaművész előbb a Budapest Jazz Orchestra, jelenleg a Modern Art Orchestra művészeti vezetője, karmestere, zeneszerzője és szólistája, valamint a Fekete-Kovács Kvintett vezetője.

Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs korábban a Herfli Davidson, hosszú ideje az 1ső Pesti Rackák frontembere.

Gyüdi Sándor karmester a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karmestere, a Vaszy Viktor Kórus vezető karnagya, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának óraadó címzetes főiskolai docense.

Havas Judit beszéd- és előadóművész, irodalomtörténész, irodalmi estek, monodrámák, rádiós és televíziós műsorok szerkesztője és közreműködője, a Károli Gáspár Egyetem Pedagógiai Karának oktatója.

Klenyán Csaba klarinétművész a Concerto Budapest szólóklarinétosa, a Ligeti Ensemble, az Umze, a Cimbiózis Quintet és az Új Dimenzió Műhely tagja.

Látó Ferenc (Frankie Látó) dzsessz-hegedűs, zeneszerző. Aktív tagja az Eastwing groupnak, a Nagy János triónak, a Free Style Chambre Orchestrának, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandnek.

Oláh Krisztián zongoraművész, zeneszerző az Oláh Krisztián Quartet vezetője, a Nagy Emma Quintet, a Karosi Júlia Quartet és Coltrane Legacy tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola oktatója.

Solti János dobos, előadóművész, zenetanár. Legismertebb zenekarai a Generál, a Locomotiv GT, a Hobo Blues Band, a Tátrai Band, a Magyar Atom. Az MZTSZ Zeneművészeti Szakiskola tanszakvezető tanára.

Szalai András cimbalomművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen klasszikus cimbalom és kamarazene tanára. Az UMZE Kamaraegyüttes tagja.

Birta Miklós dzsessz-gitár előadóművész, tanár, a Kodolányi János Egyetem Könnyűzenei Tanszékének mestertanára, a Budapest Jazz Orchestra állandó tagja.

Elek István szaxofonművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék-szaxofontanára. Formációi: Elek István Quartet, Fusio Group, Equinox Zenekar, Tompox BJC Big Band.

Götz Nándor klarinét-szaxofonművész, művésztanár, zeneszerző, a Zenélő Budapest fesztivál ötletgazdája és művészeti vezetője, a Bartók Béla Konzervatórium Új Zenei Projekt audiovizuális műhelyének vezetője.

Kelemen Erzsébet író, költő, drámaíró, irodalomtörténész, szaktanácsadó és minősített kutatótanár. Rendhagyó irodalomórákat tart, vers- és prózaíró diákokkal foglalkozik. Az Oktatási Hivatal magyar nyelv és irodalom tantárgyi munkájának résztvevője.

Nagy Márta zongoraművész és zenepedagógus, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium korrepetitora és aktív koncertező művész. Többek között Sass Sylvia, Tokody Ilona, Temesi Mária operaénekesek kurzusainak oktatója.

Pleskonics András tanár, újságíró, a Szegedi Tudományegyetem Rocktörténet és az ezredforduló szelleme elnevezésű kurzusának elindítója és vezetője. A Könnyűzene történet című érettségi tantárgy kidolgozója.

Réti Tamás zongoraművész, zenepedagógus, a Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára, igazgatóhelyettese, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlatvezető mentortanára.

Szabó István ütő kamaraművész, ütőhangszer és kamarazene tanár, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar főiskolai tanára, a SONUS ütőegyüttes művészeti vezetője, a Besztercebányai Művészeti Akadémia (Szlovákia) Zeneművészei Kar docense.

Szabó Soma karmester, karnagy, a Nyíregyházi Cantemus Kórus művészeti vezetője, karnagya, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium tanára, a Nyíregyházi Egyetem adjunktusa és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.

Szecsődi Ferenc hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar egyetemi tanára, a Szegedi Hegedűegyüttes alapítója és művészeti vezetője.

Vörös Tamás basszusgitáros, nagybőgős, zeneszerző, a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnázium alapítója, művészeti igazgatója, dzsessz- és zenetörténet tanára, a Vörös Tamás Project vezetője.

Művház

Szenzációs sztárparádé várható a Megafilm és a közmédia Csehov adaptációjában

Javában zajlik a Megafilm Service legújabb televíziós játékfilmjének a forgatása Csehov egyik legismertebb színpadi művéből, a Ványa bácsiból.

Közzétéve:

Megafilm Service/ Sallak Dóra

A helyszín egy szarvasmarhatelep, ahol két férfi verseng egy harmadik férfi feleségének szerelméért – bár egyikük nem is tudja, hogy verseny van. Eldördül két lövés is, de az igazi konfliktusok máshol játszódnak – ismerteti a Megafilm Service közleménye.

Mint írják, már az első forgatási napokon készült fényképekről is kiderül, hogy a Ványa bácsi – Buborékkeringő” című televíziós játékfilm nem a megszokott Csehov feldolgozás. A színházi bemutatók, és a színházi környezetet választó filmes adaptációk után, a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásában készülő történet modernizált nyelvezettel és izgalmas környezettel teszi igazán filmessé az eredeti művet.

A készülő film alcíme, a „Buborékkeringő” amellett, hogy egy szokatlan szóösszetétel, izgalmas tartalmi asszociáció: a „buborék” az álmokat, vágyakat, az elérhetetlenséget jelképezi, de mutatja a bezárt belső valóságot is, hiszen a történet szereplői a világtól elzártan élnek a Vojnár Major nyújtotta „buborékban”, egy, a kinti világtól különböző valóságban. És bár a „keringő” kifejezi azt a szépséget, amit a tánc nyújt, emellett romantikát, szerelmet ígér, de megmutatja azt a céltalanságot is, amit a címszereplő megél – fogalmaz a közlemény.

A Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros nevével fémjelzett televíziós játékfilmben olyan karakterekkel találkozhatunk, akik az önáltatás illúziójában keringve folyamatosan önmagukba botlanak.

Csehov eredeti műve egy helytálló és megkérdőjelezhetetlen művészeti alapot adott számunkra. Ennek a tisztelete akkora feladatot rótt ránk, hogy egy nagyon különleges stábot építettünk fel és lettünk annyira merészek, hogy a mai néző számára lefordítsuk a csehovi gondolatot. Napjainkban is releváns, hogy egymás mellett és nem egymással beszélve éldegélünk sok esetben saját karakterünk fejlődése nélkül. Az életnek ezen örökké visszatérő körforgását tálaljuk mi most különleges és fogyasztható módon. A rendezővel, Fazakas Péterrel a Fapad című sorozatban dolgoztam először együtt, az akkor megtapasztalt humora és emberismerete lesz az egyik kulcsa ennek a mozinak

– mondta el Helmeczy Dorottya producer.

A Thália színház Télikertjében bemutatott Ványa bá egy teljesen új fordításban azonnal megszólította a színház közönségét. Kelemen József rendezésében, számtalan kiváló színész közreműködésével szinte az első pillanatban látszott, hogy egy nagyon izgalmas filmet lehet belőle készíteni. Egy kortalan történet mély emberi kapcsolatokról, szerelemről, árulásról. Mindezt Csehov humorával fűszerezve. Izgalmas kihívás filmkészítők számára” – tette hozzá Kálomista Gábor producer.

A Duna az elmúlt több mint 3 évtizedes története alatt sokszor, sokféle megvalósításban tűzte már műsorára Csehov művét, de így, magyar környezetben, az ezredfordulós vidéki világba helyezve még soha. Igazán izgalmas ez a felütés, a sejtelmes alcím pedig mindezt csak fokozza. A feltétel tehát adott, hogy a nézőink a jól ismert csehovi történetnek egy eddig ismeretlen olvasatát láthatják majd a Duna képernyőjén.” – emelte ki Andrónyi Kolos, a Duna csatornaigazgatója.

A történet szerint az életből már kiábrándult Iván (Görög László) megszokott, békés mindennapjait alaposan felforgatja nárcisztikus ex-sógora, Jakab (Szervét Tibor), aki a nagyvárosból leköltözik egész nyárra a családi birtokra fiatal és gyönyörű feleségével, Lénával (Czakó Julianna) és elvárja, hogy minden körülötte forogjon. Sajnos, Iván sokkal szívesebben forogna Jakab szépséges, ifjú felesége, Léna körül, aki viszont egyetlen percre sem veszi őt komolyan. Bánatában Iván megpróbálja megfejteni, miért is nem sikerült neki semmi az életében: egy vidéki birtokon ragadt és belenyugvóan úgy táncol, ahogyan a családja fütyül. Ám hamarosan rá kell rádöbbennie, hogy a birtok valójában sokkal többet jelent neki, mint azt korábban gondolta volna. És ha meg kell védenie, akkor nem válogathat az eszközökben… A két világ összecsapása elkerülhetetlen, és hamarosan olyan események sorozatát indítja el, melyben végül mindenkinek szembesülnie kell a saját sorsával. A film Csehov Ványa bácsi című örökérvényű, ma is aktuális drámájának szabadon kezelt átirata.

A ”Ványa bácsi – Buborékkeringő” nem csak a hangulatát tekintve különleges, de a szereposztása is igazi sztárparádé: Ványa bácsi, vagyis Iván szerepében Görög Lászlót láthatjuk, partnerei Szervét Tibor (Jakab), Szabó Győző (Doktor), Czakó Julianna (Léna), Molnár Piroska (Rozália), Csarnóy Zsuzsanna (Mária)Martos Hanga (Szonja), Bede-Fazekas Szabolcs (Csimi) lesznek Fazakas Péter rendező karakterfókuszú filmjében.

A Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő, 90 perces televíziós játékfilm 22 forgatási napja egy helyszínen, Tahitótfalun zajlik. A „Ványa bácsi – Buborékkeringő” című televíziós játékfilm a Duna műsorán látható majd.

Tovább olvasom

Művház

Portréfilm készül Illés Fanni paraúszóról

Hat televíziós és streamingplatformra készülő alkotás gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet.

Közzétéve:

Illés Fanni és edzője, Szabó Álmos a magyar úszóválogatott edzésén a Rio de Janeiró-i Olimpiai Uszodában két nappal a riói paralimpiai játékok kezdete előtt, 2016. szeptember 5-én, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streamingbemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A döntőbizottság ezúttal négy dokumentumfilm- és két animációs sorozat gyártására szavazott meg támogatást – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Illés Fanni világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó, négyszeres paralimpikon, a 2024-es párizsi paralimpiai játékok versenyzője. Hernáth Csaba és Korn Anita rendezők Illés Fanni portréfilm címmel készülő alkotása a kivételes sportoló inspiráló élettörténetén keresztül az anyaság, kitartás, hit és elfogadás témáit járja körbe az NFI 20 millió forint támogatásával.

Mándoki László munkásságáról A jövőnk emléke: Béke címmel rendez dokumentumfilmet Császár Tamás az NFI 240 millió forintos támogatásával. Az alkotás bemutatja, ahogyan a később Leslie Mandoki néven híressé vált zenész és két társa disszidál a kommunista Magyarországról, majd megszületnek a dalok, amelyek a progresszív rock műfaján át a béke hírnökeivé váltak a hidegháború idején.

Mészáros Attila rendezésében Magyar Nemzeti Levéltár címmel dokumentumfilm mutatja be a nemzetünk írott örökségét őrző intézmény és a benne dolgozó szakemberek világát az NFI 25 millió forint támogatásával. A film megismertet az intézményben használt legmodernebb technológiákkal és a dokumentumokhoz kapcsolódó történetekkel.

A magyar kormány Hungary Helps programja a világ 40 országában több százezer bajba jutott embernek segít, hogy új életet tervezhessen saját hazájában. A program munkáját bemutató Magyarország segít sorozat második évada személyes történeteken keresztül mutatja be az afrikai és közel-keleti missziókat az NFI 26,6 millió forint támogatásával.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila legújabb animációs sorozata egy távoli bolygó furcsa, de mókás teremtményeinek életébe enged bepillantást. A különleges látványvilágú, szórakoztató epizódok 10,5 millió forint támogatással mutatják be a Rozogarázs istálló mindennapjait.

A Kecskemétfilm gyártásában egyedi, 3D technikával készített Cigánymesék című sorozat a cigányok eredettörténetéről, humorukról, a család szerepéről, szerelemről, vándorlásról mesél. A sorozat újabb két epizóddal bővül, amelyek A lyukasztó eredete és Boldímó hegedűje című történeteket dolgozzák fel a Filmintézet 30 millió forintos támogatásával.

Tovább olvasom

Művház

Vajdasági magyar kiadványokat digitalizál az OSZK

A vajdasági magyar könyvek, folyóiratok digitalizálásáról szóló együttműködési megállapodást írt alá Zentán Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója.

Közzétéve:

Az elsőként digitalizált és máris ingyenesen hozzáférhetővé tett Torontál című napilap 1872 és 1944 között jelent meg, több mint tizenhatezer lapszámban és több mint hetvenhatezer oldalon – tájékoztatta az OSZK szerdán az MTI-t.

A zentai székhelyű VMMI és az OSZK kedden kötött megállapodása alapján a magyar nemzeti könyvtár biztosítja az online hozzáférést a Bánság 1872 és 1944 között megjelent, kiemelt jelentőségű lapjához, a Torontálhoz, hogy az ingyenesen hozzáférhetővé váljon a kutatók és az érdeklődők számára a Vajdasági Magyar Digitális Archívum adatbázisában, valamint az OSZK által üzemeltetett Elektronikus Periodikaarchívumban – olvasható a közleményben.

Mint írják, a frissen közzétett lap emlékei hozzájárulhatnak a Vajdaság társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetének mélyebb megismeréséhez és népszerűsítéséhez.

„Magyarország nemzeti könyvtára 1802 óta gyűjti és teszi hozzáférhetővé a magyar írott kulturális örökség legfontosabb dokumentumait. Fontos küldetésünk és büszkén vállaljuk, hogy a teljes magyar nemzetet szolgáljuk. Kárpát-medencei feladatellátásunk jegyében pedig igyekszünk a helyi magyar közösségek számára segítséget nyújtani, illetve bármilyen olyan dokumentumot digitalizálni, amelyet kérnek tőlünk”

– idézi a közlemény Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját.

Rózsa Dávid hozzátette: a Torontál tulajdonképpen lapcsalád, hiszen több lapról és mellékletről van szó, ezt a lapot digitalizálták az elmúlt hónapokban.

A napilap a Bánság több mint hetven évének gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait mutatja be, ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen ennek a korszaknak, az itt élő emberek mindennapjainak a megismeréséhez – jegyezte meg a főigazgató.

A most aláírt együttműködési megállapodás részeként a VMMI összegyűjtötte és átadta az elmúlt öt évben megjelent vajdasági magyar vonatkozású kiadványokat az OSZK részére – olvasható az összegzésben.

A két intézmény vezetője megállapodott arról is, hogy az OSZK Könyvtári Intézete kihelyezett könyvtárszakmai továbbképzéseket tart Zentán évi egy-két alkalommal – áll a közleményben.

Tovább olvasom