Kövess minket!

Művház

Animal Cannibals: „Mi az a zenekar vagyunk, akiknek minden jó!”

1989-ben ismertük meg őket, azóta eltelt 31 év, de a kannibálok népszerűsége máig töretlen. Biztosan sokakat nosztalgikus érzés fog el, amikor meghallja az elmúlt évtizedek olyan slágersorait, mint a „Budapest nyáron sokkal szabadabb”, „mindenki azt akarja” vagy „ez nem katasztrófa, csak karácsony”. A világsajtót is bejárta a hír, amikor Kate McKinnon amerikai színésznő hibátlan magyarsággal énekelte el az együttes egyik slágerét. Sikerük titka talán az, hogy alapvetően a könnyedebb formákat preferálják, így a vicces, de mondanivalóval bíró szövegeik szélesebb közönséghez is eljutnak. Nemrég vadonatúj dallal és hozzá forgatott videóklippel jelentkezett a rapcsapat. Ricsipível beszélgettünk.

Mesélj, hogy vagytok? Mi történik veletek?

Veszélyhelyzet volt sajnos több mint ötven napig az országban. Mi nagyon szigorúan betartottuk a karantént, és egyáltalán nem mozdultunk ki. Emlékszem az egész kezdetére, amikor megtudtuk, hogy szerda éjféltől nem lehet menni sehova, még az utolsó pillanatban gyorsan elmentünk fellépni. Szombaton lett volna egy táncgála, és azt mondták a szervezők, hogy inkább előrébb hozzák szerda estére, mert nagyon szerették volna megtartani a rendezvényt. Nagy bulit is csaptunk. Beszélgettünk arról, hogy ez a járvány nem pár hét lesz, bőven fog nekünk időt adni a vírus. Sajnos beigazolódott, amit sejtettünk március óta. Otthon azon törtük a fejünket, hogy milyen új dalt alkossunk, és meg is született a Grillezz!, ami egész egyszerűen jött, mert tényleg szeretünk grillezni és bográcsozni is, és írtunk erről egy dalt.

Mitől különleges számotokra ez a dal? Valóban szerettek sütni, főzni? Akkor lesz egy dal a kedvencemről, a töltött káposztáról is?

Mi bármiről tudunk dalt írni. A konyhai szokásos főzés, sütés nálunk annyira nem megy. Mi főleg a szabadtéri, nyári verziót szeretjük, amikor kint vagyunk a kertben a jó levegőn, és ott főzőcskézünk. Bent annyira nem vagyunk aktívak.

A dalhoz született egy klip is. Hol forgattátok?

Az időjárás tavasszal mindig szeszélyes egy picikét, szerettünk volna kint forgatni, de nem mertünk. A klip egy stúdióban készült, amely be volt rendezve úgy, mintha a szabadban lennénk egy kerti partin. Különlegessége az, hogy nem a helyszín az igazán fontos, hanem ami történik. Bohóckodunk, ahogy szoktunk, amit a közönség megszokott tőlünk.

Megnéztem én is a klipet. Megmondom őszintén, éhes lettem, én ennék abból a grillből!

Ez volt a cél. Nagyon trendi, amikor valaki az elkészült ételét fotózza. Mi nem csinálunk ilyet általában, de a karantén alatt annyira megjött a kedvünk hozzá, hogy az étel körül forog most minden nálunk. A rajongók is kezdik szóvá tenni, hogy már félve nyitják meg az oldalunkat, mert szebbnél szebb ételeket látnak. Állandóan megéheznek attól, hogy minket néznek. Legújabb dalunknál is írták a rajongók, hogy amikor meghallották, érezték a feelinget, de az igazi feeling akkor jött meg, amikor látták hozzá a klipet is. Egy olyan grilltál, ami a klipben van, minden szónál többet mond.

A bogrács és a grill hogyan lett megosztva? Nem volt veszekedés, ki melyiket csinálja?

Nálunk az a leosztás, hogy Qka a „grillezős”, én meg a „bográcsos”. Elárulok egy titkot. Qka tavaly kapott a születésnapjára egy komoly grillt, és azóta azt, amit a boltban lehet kapni, és megsüthető, már megsütötte. Nem tudsz olyat mondani, amit nem. Volt azért, ami sikerült. A bogrács-grill leosztás egyszerű volt nálunk.

A szövegeitek egyik különlegessége, hogy könnyedek, viccesek, van ugyanakkor mögöttük mondanivaló. Hogyan született most a szöveg?

Sokat farigcsáltuk rajta, most volt rá időnk bőven. Különleges módszert találtunk ki Qkával. Mi nagyon szigorúan betartottuk a karantént, nem találkoztunk, kizárólag telefonon beszéltünk egymással. A zene is úgy indult el, hogy Qka írt, arra pedig én rázenéltem. Visszaküldtem, majd arra ő zenélt rá, és megint elküldte. Pingpongoztunk e-mailben, nagyon izgalmas volt. Eltértünk a már megszokott munkamenetünktől. Míg korábban egy-egy szakaszt az egyikünk írt, és így fele-fele arányban rappeltünk, a mostani dalban beleírtunk egymás szövegrészébe. Volt, hogy én egy sort írtam, utána Qka hármat, majd a következő refrénnél két sort, így a fele-fele arány már nem biztos, hogy kijött. Próbáltuk úgy megírni, hogy mind a kettőnk azt mondja rá, most lett tökéletes.

Mi a tervetek, hogyan folytatjátok tovább? Vannak-e új elképzelések?

Jelen állás szerint augusztus 15-éig nem megyünk fellépni, de még nem lehet tudni pontosan, mikor koncertezhetünk újra. Mi pozitívan állunk a dologhoz. Azt szoktuk mondani egymásnak, hogy mi az a zenekar vagyunk, akiknek minden jó. Ha mehetünk fellépni, akkor nagyon örülünk. Ha nem mehetünk fellépni, akkor is rengeteg olyan ötletünk van, amelyek megvalósításához hetek-hónapok sem lennének elegendőek.

Sok mindent csináltunk már: televíziós műsor, tehetségkutató stb., és őrültségektől sem riadtunk vissza. Az eddigi kihívások alapján a könyvtervünk tűnik a legnagyobb energiabefektetésnek, vállalásnak.

Sok szempontból maximalisták vagyunk, több éve írjuk már a könyvünket. A születésünktől napjainkig mindent bele szeretnénk tenni, ami nekünk fontos. Rengeteg olyan történetet írunk bele, amit még soha sehol nem meséltünk el. Jelen pillanatban 400 oldalnál tartunk, és még ugyanennyit biztosan tudunk írni hozzá. Ebből majd biztosan húzni kell, de ezt már szakemberre fogjuk bízni. Saját szemszögünkből szeretnénk bemutatni a karrierünket.

Van egy olyan rész a könyvben, hogy megnéztük, összesen hány Animal Cannibals-hanghordozót adtak el az elmúlt harminc évben. Ennek összeszedését többhetes munka előzte meg. Tizenhat lemez, kislemezek, volt olyan dalunk, ami csak CD-n jelent meg. Volt, ami kazettán, bakeliten, a lemezkiadós korszak előtt mi árultuk a kazettákat. Negyvenféle válogatáslemezre kerültek fel a dalaink. Összeszámolva az Artisjustól és a kiadóktól bekért adatokat egymilliós szám jött ki. Nagyon meglepődtünk, sokkal kevesebbre tippeltünk. Ez azt jelenti, hogy egymillió olyan hanghordozó lett legyártva, eladva, amin Animal Cannibals van.

Minden tizedik embernél van átlagban egy Animal Cannibals-hanghordozó. Hatalmas boldogsággal tölt el ez minket. Erről is szó lesz a könyvben, amit mi magunk írunk hivatásos szerző segítsége nélkül. Ha egyszer elkészül, nagyon büszkék leszünk rá.

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező

Kilencvenéves korában elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A család közlése szerint Gyarmathy Lívia türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség hunyt el szerdán éjjel.

Gyarmathy Lívia Budapesten született 1932. január 8-án. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

A filmezés azért érdekelte, mert imádta a képet, a történeteket, és lenyűgözte a film világa. Diplomamunkája, az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm egy sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben.

Végzése után a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

Időszerű közéleti gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klubja és a Minden szerdán című filmje (utóbbiban Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt). A kamaszok “ragasztózásáról” szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tart, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című filmet egy csángó fiú és egy német lány “vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte, az Egy kicsit én, egy kicsit te című vígjátéka a több nemzedék együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta).

A mi gólyánk című, 1998-ban készült félórás, “néma” dokumentumfilmje a Somogy megyei Mesztegnyőn télre ottrekedt gólya és a falusiak között kialakuló különleges kapcsolatról, a mitologikus jelentést hordozó madár és a megmentésére szövetkező emberek viszonyáról szól. A mű számos nemzetközi elismerést nyert: megkapta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó díját és a 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál 2012-ben első ízben odaítélt Best Choice-díját is.
Ezt követte a csongrádi Pitvaros községben csaknem egy évig forgatott, dialógust szintén alig tartalmazó több díjat nyert Táncrend. A több díjat nyert, szívmelengető film azt mutatja be, miként találják meg a legkülönbözőbb munkát végző és eltérő családi hátterű emberek a hétköznapokat megszépítő órákat, amikor tánctanárt fogadnak.

2008-ban Kishalak… Nagyhalak címmel az orvhalászokról forgatott dokumentumfilmet egy régi élménye alapján. A tér című, 2013-ban készült dokumentumfilmje – amely a Budapest XII. kerületében épült Turul-szobor fogadtatását, politikai hullámveréseit és a tér életét követi nyomon – azt mutatja be, miként tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül.

Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet.



Az alkotás elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat, a témából 1996-ban Szökés címmel (főszerepben a lengyel Daniel Olbrychskivel) játékfilmet is forgattak. Közösen készítették 1988-ban a “Faludy György, költő” című portréfilmet, majd 1991-ben a “…hol zsarnokság van…” című dokumentumfilmet Sárközy Endréről, az ötvenes években halálos ítéletek sorát hozó bíróról. Ez a filmjük 21 évig állt a dobozban, mert a bíró a filmszemlés bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását a vetítéshez.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező, aki 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat.

Gyarmathy Líviát 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest, 2015-ben a Budapest International Documentary Festival (BIDF) életműdíját.

Az Európai Filmakadémia tagjainak sorába is beválasztott alkotó, akinek minden munkája mély empátiáról és emberismeretről tanúskodik, egy nyilatkozata szerint az olyan filmeket szereti, amelyek képesek arra, hogy “az ember humánumát fejlesszék, érzelmeket keltsenek”. Azt vallotta: meg kell találni a témát, és úgy kell megvalósítani, hogy elvarázsolja a nézőt.

Borítókép: Gyarmathy Lívia az MTVA stúdiójában

Tovább olvasom