Művház
Amiért a magyarok is Twitterreznek
A magyarok a Facebook után a Twitteren említették a legtöbbet a Pokémon Go-t. A hazai játékőrületről az MEC kommunikációs ügynökség készített felmérést.
Nemcsak többször botlanak meg telefonozás közben, de 3,5-szer annyian mentek át a piroson és közel 2-szer annyian léptek már le a járdáról is körülnézés nélkül – derült ki a rendszeres Pokémon Go játékosokról az MEC 500 fős, nem reprezentatív kutatásból.
Közülük is a 18-39 évesek a legóvatlanabbak: mind a 10-17, mind a 40+ korosztályhoz képest ötször annyian felejtettek már el leszállni tömegközlekedés közben. A 10-17 évesekhez viszonyítva hétszer, a 40+-osokhoz képest három és félszer annyian jártak már úgy telefonozás miatt, hogy rossz járműre szálltak fel.
Tényleg lehet vele ismerkedni?
A 10-17 évesek a játék szórakoztató, lakásból kimozdító hatásai és menő, trendi jellege miatt tudják elképzelni, hogy mások játszanak az alkalmazással. A 18-39 éves korosztály a nosztalgikus érzéseket, a 40+ korcsoport az ingyenességet is említette érvként.
A Pokémon Gózók és a játékkal nem játszók is a szórakoztató és a menő, trendi opciókat jelölték meg legtöbben lehetséges indokként. A legnagyobb különbség a játék közösségkovácsoló erejét, valamint a lakásból kimozdító hatását illetően mutatkozott. Az előbbit három és félszer, az utóbbit két és félszer annyi játékos mondta lehetséges magyarázatnak, mint az alkalmazást nem használók.
Van eltérés a rendszeres játékosok véleménye és azoké között is, akik csak kipróbálták a Pokémon Gót. Előbbiek dupla annyian említették indokként, hogy ismerkedésre is lehetőséget biztosít a játék és közel ennyien vélekednek így arról is, hogy nosztalgikus érzéseket ébreszt. Önmagában azonban úgy tűnik, az ismerkedés szerepe mégsem túl nagy – a rendszeres játékosok ezt az indokot sorolták a legutolsó helyre.
Erről még a Twitteren is beszélünk
A Pokémon Go applikációról indulása (2016. július 5.) és magyarországi megjelenése (2016. július 16.) között 2903 említés született a hazai oldalakon és a közösségi médiában. Július 16-a és 26-a között ez már 6829-re nőtt – ez már a SentiOne eszközével készült social listening kutatásból derült ki
A legtöbb említés Facebookon generálódott a maga 43%-ával, ezt követi – szokatlanul magas aránnyal – a Twitter 39%, majd a YouTube és az Instagram közel 7%-os említési aránnyal. Nemek szerinti megoszlásban a férfiak vezetnek, az említések 74%-a származik tőlük.
Svéd metálzenekar vagy a Pokémon Go fejlesztőcége?
Az 500 fős kutatásban a válaszadók 34%-a próbálta már ki a játékot, 15% rendszeresen játszik vele. A kérdőív kitért a játékkal kapcsolatos olyan kérdésekre is, mint hogy mit jelent a „Lure Module” kifejezés vagy éppen mi a „Niantic”.
Az első esetben a megkérdezettek 44%-a választott helyesen a négy opció közül: a Lure egy segítség, ami odavonzza a pokémont, hogy könnyebben lehessen befogni. 40%-ot sikerült megtéveszteni azzal a válaszlehetőséggel, hogy ez egy telefonos alkalmazás, mellyel fényképet lehet szerkeszteni, de egy áruházlánc sajátmárkás termékének is 10% tippelte.
A „Niantic” kifejezés már kevésbé volt megosztó: a válaszadók 85%-a azonosította vele helyesen a Pokémon Go mögött álló fejlesztőcéget és csak kevesen tippeltek svéd metálzenekarra vagy svájci csokoládémárkára. A generációs különbséget tekintve ebben a kérdésben a 18+ korosztály kicsit jobban szerepelt: 90% tudta a megoldást, míg a fiatalabb 10-17 éves résztvevőknek csak 70%-a.
A kérdőíves kutatást és a social listening felmérést az MEC kommunikációs ügynökség készítette.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.