Kövess minket!

Művház

Amiért a magyarok is Twitterreznek

A magyarok a Facebook után a Twitteren említették a legtöbbet a Pokémon Go-t. A hazai játékőrületről az MEC kommunikációs ügynökség készített felmérést.

Nemcsak többször botlanak meg telefonozás közben, de 3,5-szer annyian mentek át a piroson és közel 2-szer annyian léptek már le a járdáról is körülnézés nélkül – derült ki a rendszeres Pokémon Go játékosokról az MEC 500 fős, nem reprezentatív kutatásból.

Közülük is a 18-39 évesek a legóvatlanabbak: mind a 10-17, mind a 40+ korosztályhoz képest ötször annyian felejtettek már el leszállni tömegközlekedés közben. A 10-17 évesekhez viszonyítva hétszer, a 40+-osokhoz képest három és félszer annyian jártak már úgy telefonozás miatt, hogy rossz járműre szálltak fel.

Tényleg lehet vele ismerkedni?

A 10-17 évesek a játék szórakoztató, lakásból kimozdító hatásai és menő, trendi jellege miatt tudják elképzelni, hogy mások játszanak az alkalmazással. A 18-39 éves korosztály a nosztalgikus érzéseket, a 40+ korcsoport az ingyenességet is említette érvként.

A Pokémon Gózók és a játékkal nem játszók is a szórakoztató és a menő, trendi opciókat jelölték meg legtöbben lehetséges indokként. A legnagyobb különbség a játék közösségkovácsoló erejét, valamint a lakásból kimozdító hatását illetően mutatkozott. Az előbbit három és félszer, az utóbbit két és félszer annyi játékos mondta lehetséges magyarázatnak, mint az alkalmazást nem használók.

Van eltérés a rendszeres játékosok véleménye és azoké között is, akik csak kipróbálták a Pokémon Gót. Előbbiek dupla annyian említették indokként, hogy ismerkedésre is lehetőséget biztosít a játék és közel ennyien vélekednek így arról is, hogy nosztalgikus érzéseket ébreszt. Önmagában azonban úgy tűnik, az ismerkedés szerepe mégsem túl nagy – a rendszeres játékosok ezt az indokot sorolták a legutolsó helyre.

Erről még a Twitteren is beszélünk

A Pokémon Go applikációról indulása (2016. július 5.) és magyarországi megjelenése (2016. július 16.) között 2903 említés született a hazai oldalakon és a közösségi médiában. Július 16-a és 26-a között ez már 6829-re nőtt – ez már a SentiOne eszközével készült social listening kutatásból derült ki

A legtöbb említés Facebookon generálódott a maga 43%-ával, ezt követi – szokatlanul magas aránnyal – a Twitter 39%, majd a YouTube és az Instagram közel 7%-os említési aránnyal. Nemek szerinti megoszlásban a férfiak vezetnek, az említések 74%-a származik tőlük.

Svéd metálzenekar vagy a Pokémon Go fejlesztőcége?

Az 500 fős kutatásban a válaszadók 34%-a próbálta már ki a játékot, 15% rendszeresen játszik vele. A kérdőív kitért a játékkal kapcsolatos olyan kérdésekre is, mint hogy mit jelent a „Lure Module” kifejezés vagy éppen mi a „Niantic”.

Az első esetben a megkérdezettek 44%-a választott helyesen a négy opció közül: a Lure egy segítség, ami odavonzza a pokémont, hogy könnyebben lehessen befogni. 40%-ot sikerült megtéveszteni azzal a válaszlehetőséggel, hogy ez egy telefonos alkalmazás, mellyel fényképet lehet szerkeszteni, de egy áruházlánc sajátmárkás termékének is 10% tippelte.

A „Niantic” kifejezés már kevésbé volt megosztó: a válaszadók 85%-a azonosította vele helyesen a Pokémon Go mögött álló fejlesztőcéget és csak kevesen tippeltek svéd metálzenekarra vagy svájci csokoládémárkára. A generációs különbséget tekintve ebben a kérdésben a 18+ korosztály kicsit jobban szerepelt: 90% tudta a megoldást, míg a fiatalabb 10-17 éves résztvevőknek csak 70%-a.

A kérdőíves kutatást és a social listening felmérést az MEC kommunikációs ügynökség készítette.

Művház

Rangos díjat nyert a Néprajzi Múzeum online játéka

A Keep calm! Türelemüvegek elnevezésű online játék a 20. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón részesült különdíjban. Az ICOM Magyarország Múzeumpedagógiai Különdíj a múzeumi szakma rangos kitüntetése. Az online játékban a felhasználó megismerkedhet a Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött különleges türelemüvegekkel, majd próbára teheti saját türelmét is a játékok segítségével.

Közzétéve:

Borítókép: A Néprajzi Múzeum Keep calm! Türelemüvegek elnevezésű online játéka egy számítógép monitorán, fotó: Néprajzi Múzeum

A türelemüvegek lezárt palackok, belsejükben speciális szerszámokkal, apró alkatrészekből csapolással, ragasztással összerakott tárgyakkal, jelenetekkel. Európa kedvelt dísztárgyai voltak a 16. század óta. A türelemüvegek témája rendkívül változatos, a legkorábbiak a hajókat, leggyakoribbak a vallásos jeleneteket magukba zárók, de a témáknak csak a fantázia és az ügyesség szab határokat. Ahogy a nevük is sejteti, a készítőjüktől nagy türelmet igényeltek. Gondosan és óvatosan kell építeni a látszólagos lehetetlenséggel dacolva a szűk nyílású palackba helyezett bányász- vagy egyházi jeleneteket. Minden egyes üveg a harmóniáról és a türelemről tanúskodik. Egy üveg elkészítése akár több száz vagy több ezer munkaórát is igénybe vehet – olvasható a Néprajzi Múzeum közleményében.

A türelemüveges online játékot 2021-ben fejlesztették, a játékot a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található nagy számú türelemüveg és a Covid-járvánnyal társuló múzeumi költözési szituáció együttesen inspirálta.

A pandémia okozta bezártság miatt a türelem kulcsfontosságú tényező volt a zárt múzeum falain kívül is mindenki számára. A fejlesztés célja, hogy a műtárgyakon keresztül szemléltesse az alkotáshoz és az élet bármely területén megjelenő munkafolyamatokhoz szükséges türelem és nyugalmi lelkiállapot nélkülözhetetlenségét. Cél, hogy a felhasználók lassuljanak le és kerüljenek harmóniába önmagukkal.

A Néprajzi Múzeum nyertes online múzeumpedagógiai anyaga egy a gyűjteményt és a türelemüvegeket bemutató honlapból és játékokból áll. A honlapon idővel bővülő tematikus felfedezési lehetőségeket is ajánl. Jelenlegi kuriózumként a Bartók Béla által gyűjtött türelemüvegek is megtalálhatók itt. A játékot lehet online játszani helytől függetlenül, egyénileg, asztali gépen, laptopon vagy tableten. Iskolai használata is javasolt, a fejlesztés könnyen elérhető és változatos múzeumpedagógiai jelenlétet tud biztosítani az oktatási intézményekben.

A szakmai pályázatot az előző évek gyakorlatának megfelelően a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM – MOKK) hirdette meg. A díj lehetőséget teremt az intézményeknek arra, hogy szélesebb szakmai körben is megismertessék, illetve megméressék igényes múzeumpedagógiai fejlesztéseiket. 2020 óta lehet nevezni online múzeumpedagógiai programokkal is.

Tovább olvasom

Művház

Francis Coppola kiválasztotta új filmjének szereplőgárdáját

A Megalopolis című alkotás forgatása még az ősszel elkezdődik Georgiában – írta Deadline.com nyomán az MTI.

Közzétéve:

Borítókép: Francis Ford Coppola amerikai rendező, fotó: MTI/EPA/ANSA/Giorgio Benvenuti

A szereplőgárdának az Oscar-díjas Dustin Hoffmanon kívül Chloe Fineman, Isabelle Kusman, D.B. Sweeney és Bailey Ives is tagja. A Megalopolis főszereplői Adam Driver, Forest Whitaker és a Trónok harcából ismert Nathalie Emmanuel lesznek. A filmben Jon Voight, Laurence Fishburne, Talia Shire, Shia LaBeouf, Jason Schwartzman, Grace Vanderwaal, Kathryn Hunter, Aubrey Plaza és James Remar is feltűnik.

Francis Ford Coppola több mint húsz évig érlelte magában a Megalopolist, és a csaknem 100 millió dolláros költségvetés nagy részét ő állja.

A film történetéről annyit tudni, hogy a közeljövőben fog játszódni egy katasztrófát követően. Róma sorsa kísért egy modern világban, amely képtelen megoldani társadalmi problémáit a politikai ambíciók, a zsenialitás és az ellentétes érdekek epikus történetében.

Coppola a Deadline-nak adott interjújában elmondta: nem aggódik a pénz miatt, az a célja, hogy olyan filmeket alkosson, amelyek évtizedek múlva is vonzzák a nézőket. A Megalopolisszal egy olyan filmet akar létrehozni, amelyről halála után is beszélnek, és amely arra ösztönzi az embereket, hogy elgondolkodjanak arról, miként tehetnék jobbá a társadalmat és az életüket – mutatott rá.

Tovább olvasom

Művház

Debütált az Aranyhajú Hármasok Produkció első klipje (videó)

Nem akármilyen supergroup énekel a zenei műfaját tekintve is unikális vállalkozás, az Aranyhajú Hármasok Produkció első videoklipjének felvételein.

Közzétéve:

Origo

Az aranyhaj nagyon jó című, a sajtó nyilvánossága előtt most debütáló dalban zeneileg és dramaturgiailag is Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese az igazi főszereplő, de a záró kórusrészben feltűnik a klipben a produkció két másik vezéralakja is: Vadkerti Imre, a Kormorán frontembere és Molnár Levente operaénekes is, aki a világ egyik legkeresettebb bariton hangja a legnagyobb és leghíresebb operaszínpadokon – adta hírül az Origo.

Az aranyhaj nagyon jó című dal zenéjét – ahogy az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera teljes zenei anyagát is – Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői írták, a dalszöveget pedig a színpadi mű szerzője, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás jegyzi.

A dal alapján készült videóklipet alább lehet megnézni:

A klip premierjét az teszi külön is aktuálissá, hogy szerda délután tartanak sajtótájékoztatót a Nemzeti Színházban, amelynek házigazdája Vidnyánszky Attila lesz, aki a meghívó tanúsága szerint fontos bejelentést tesz a darabról szóló terveit ismertetve. A kötetbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón fellép a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja: a király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett.

A három főszereplő

Érckori példázatok és metatörténelmi olvasatok

A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul, amit az Aarne–Thompson–Uther (ATU) Index nemzetközi besorolása szerint az ATU 707 jelzet alapján kereshetünk ki. A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak.

Egy Árpád-kori csoda életre keltése Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg.

Az anyag erejének megsokszorozása és a szellem erejének kisugárzása

Ezt a híres népmesénket – Két aranyhajú ifjú címmel – Jankovics Marcell és Haui József rajzfilmje is megörökítette már a híres Magyar népmesék című sorozat egyik legkiválóbb epizódjában. Ahogy Jankovics Marcellék feldolgozásában, ugyanúgy az Aranyhajú hármasok történetében is kiemelkedő jelentőségű cselekményelem az a rész, amikor három csodás ígéret hangzik el annak a három lánynak a szájából, akik arról ábrándoznak, mire lennének ők készek akkor, ha a király feleségül venné őket.

Az alkotói hármas

Ahol az a csillag ragyog, én is oda való vagyok

Eredendően a klip e körül a három főszereplő lány körül forog: zeneileg sodró dinamikával adva teret a legidősebb lány és a középső lány énekszólamának. Az előbbi karaktert Simon Panna Bogi, az utóbbit pedig Czigány Judit eleveníti meg. A népzenei ihletettségű témák és a szimfonikus zenekari hangzás kombinációjával szolgáló dal harmadik nagy témája ezzel szemben egyfajta ihletett elcsendesüléssel, szépséges révülettel idézi meg az Aranykor lehetséges eljövetelét. Kubinyi Júlia népdaléneklésen iskolázott, elragadóan tiszta hangja a klipben egy igéző erejű, mindannyiunk számára érvényes jövendölés formáját ölti, amit aztán a kórusrész emel himnikus magasságokba – olvasható az Origo cikkében.

Páratlan zenei kollaboráció: operaénekesek, rockerek és musicalszínészek

Planet Film Studió által készített performatív videoklip részint a Budapest Scoring Orchestra Rottenbiller utcai stúdiójában, részint a Charlie Digi Stúdió máriaremetei helyiségeiben készült, ahol a kórus tagjainak éneke mellett két-két sornyi dalszöveg erejéig a produkció felkérésére összeállt supergroup tagjai is bekapcsolódtak a szám éneklésébe. Az ő együttes jelenlétük is bizonyság arra: az Aranyhajú hármasok című darab – és az annak zenei anyagául szolgáló crossover folkopera – olyan, egymással nem feltétlenül határos, de mégis határossá tehető zenei területek fúziójával dolgozik, mint a népzene, a medieval music, a world music, a musical, a rockopera és az opera.

Ennek megfelelően lehet tehát együtt hallani a folkopera zenei kanonizációjának szándékával készített stúdiófelvételen – s így Az aranyhaj nagyon jó című videoklipben is – a népzenészek, a musicalszínészek, a rockénekesek és az operaénekesek másképpen különleges, de itt teljességgel együvé tartó, egy zenei célt beteljesítő hangját, ami a maga nemében páratlan zenei kollaborációt jelent.

A szimfonikus zenekari hangzás sem marad el

A zenei kollaboráció résztvevői a klip végén az alábbi sorrendben jelennek meg, s teszik hozzá a maguk karaktere szerint a maguk zenei világát a közös vállalkozáshoz: Molnár Levente (a Király Apja), Szemerédi Bernadett (Tündér Ilona), Várai Áron (Aranyhajú Fiú), Megyimórecz Ildikó (Szarka), Heinczinger Mika (Igazmondó Juhász), Kuvik (Fürjes Anna Csenge), Király (Vadkerti Imre).

A klip kórusrészeit Simon Panna Bogi, Czigány Judit és Gőbölös Krisztina, valamint Karányi Péter, Varga-Tóth Attila és Nikita Braga adták elő.

A dal szimfonikus zenei kíséretét a Budapest Scoring Orchestra játssza el a klipben Illényi Péter vezényletével. A folkopera teljes zenei anyaga az aranyhajuharmasok.hu weboldal Zenék menüpontja alatt, illetve immár valamennyi zenei megosztófelületen elérhető és meghallgatható.

Az eredeti cikket itt lehet elolvasni. 

Borítókép: Kubinyi Júlia énekel

Tovább olvasom