Kövess minket!

Művház

Amerikai piacra adott ki magyar irodalmi magazint a Petőfi Kulturális Ügynökség

A negyedévente jelentkező lap elsődleges célja, hogy segítse a magyar és a közép-európai irodalom piacra jutását az Egyesült Államokban.

continentalmagazine.com

The Continental Literary Magazine néven angol nyelvű irodalmi magazint indított a Petőfi Kulturális Ügynökség.

“Az amerikai szépirodalmi piac nagyon zárt, kevés közép-európai szerző tud ott megjelenni. Arra jutottunk, hogy saját fórumot kellene csinálnunk az Egyesült Államokban, így született meg több mint kétéves előkészítő munka után a The Continental Literary Magazine, amely egy amerikai irodalmi lap, jelentős fókusszal a közép-európai irodalomra”

– mondta Jászberényi Sándor, a lap főszerkesztője a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón.

Mint elhangzott, a The Continental Literary Magazine térségünk legjobb szerzői mellett világhírű, angol nyelven publikáló szépírók, irodalmi “húzónevek” írásainak is helyet ad. A nem angol nyelvű írások fordításait minden esetben anyanyelvi fordító végzi szoros együttműködésben a szerzővel, hogy a szövegek megfeleljenek az angolszász irodalmi piaci elvárásainak. Jászberényi Sándor megjegyezte: a lap kinti megjelenéséhez hatalmas segítséget nyújtott a The New Yorker magazin alelnöke, Jonathan Marder.

“A most megjelent első lapszám kiadását a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta, de hosszú távon azt tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot a szlovákiai, csehországi és lengyelországi partnerintézményekkel és közös finanszírozási projektet alakítunk ki”

– fejtette ki Jászberényi Sándor.

A magazinban közölt írások lapszámonként egy-egy meghatározott téma köré szerveződnek. Az első szám témája az előítélet (prejudice). A nyitó szám magyar szerzői közt szerepel többek között Tóth Krisztina, Háy János, Szilasi László, Babarczy Eszter, a szlovák Agnieszka Wolny-Hamkalo és Mila Haugová, a lengyel Hubert Klimko-Dobrzanieczki és a cseh Tomas Zmeskal.

Thomas Cooper, a lap szerkesztője, fordítója kitért arra, hogy a kiadványban a közép-európai szerzők együtt szerepelhetnek világhírű amerikai kollégáikkal. Olvasható benne Roxane Gay világhírű amerikai bestseller szerző, Judith Newman író-újságíró vagy Lance Henson csejen indián költő írása is. A szerkesztők a popkulturális ikonként számon tartott nyelvészprofesszorral, Noam Chomskyval is beszélgettek.

Garajszki Margit szerkesztő hangsúlyozta, hogy a legismertebb közép-európai írókat és költőket kérik fel, hogy publikáljanak a magazinban.

“Minden szerzőnek beleszólása van abba, kivel akar fordíttatni, hiszen többségüknek már jelentek meg szövegeik angol nyelven. Együtt, egy térség irodalmaként megjelenve jelentősebbek lehetünk, mintha ezt külön-külön tennénk. A lap megmutatja, mi közös a közép-európai irodalomban, mik a különbségek, és ez miként tud rezonálni az amerikai irodalomban”

– jelentette ki.

Owen Good szerkesztő arról beszélt, hogy a kiadvány szövegeinek utolsó fázisában a Bostonban élő vendégszerkesztő, Shubha Sunder személye biztosítja, hogy az írások minden tekintetben megfeleljenek az amerikai piac és olvasó elvárásainak.

A The Continental Literary Magazine 5500 példányban készül, amerikai bemutatója január 20-án lesz a New York-i Chelsea Hotelben. Az Egyesült Államokban 2500 példány kerül kereskedelmi forgalomba, negyvenegy tagállam 239 Barnes and Noble üzletében fogják árusítani. Háromezer példányt részben a közép-európai régióban fognak árusítani, de a magazin nyomtatott és/vagy online formában bárki számára elérhető és előfizethető a www.continentalmagazine.com weboldalon.

Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a The Continental Literary Magazine Budapesten a PIM múzeumi boltjában, valamint az angol nyelvű könyvesboltban lesz kapható.

Művház

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra

Az idén június 9. és 12. között rendezik meg a mustrát, amelyre hét kategóriában várják a nevezéseket a szervezők február 18-án éjfélig.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közösen rendezi meg a Magyar Mozgókép Fesztivált. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban tartják meg a filmes mustrát, amelynek részeként átadják a Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Filmakadémia lebonyolításában – olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint kiemelik,

az idén több szakmai szervezet is részt vesz az előzsűrizésben, újdonság továbbá, hogy fesztiváligazgatót is kineveztek Lukácsy György személyében.

A szervezők hét kategóriában – játékfilm, tévéfilm, egész estés dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film és tévésorozat – várják a nevezéseket. Egy alkotó több filmet is nevezhet, és minden olyan magyar mozgóképes alkotással részt lehet venni, amely állami támogatásból vagy független produkcióként jött létre, megfelel a kiírás feltételeinek és nem nevezték a 2021-es Magyar Mozgókép Díjra.

A Magyar Mozgókép Díjra azok az alkotások nevezhetők, amelyeket 2021. április 22. és 2022. február 15. között moziban, televízióban vagy streamingszolgáltató által vetítettek, nemzetközi filmfesztiválon versenyben, meghívott alkotásként szerepeltek, vagy 2022. június 9. és 12. között a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütálnak. A nevezési lap és a feltételek teljes leírása a Magyar Filmakadémia honlapján érhető el.

A közleményben Lukácsy György fesztiváligazgatót idézik, aki elmondta, hogy az előzsűrizés és a zsűrizés módja a korábbiakhoz képest változik. A szakmai előzsűri február 18. és március 16. között választja ki a versenyben induló alkotásokat, és határozza meg, hogy a benevezett alkotások milyen kategóriákban versenyeznek.

Tájékoztatása szerint, a Magyar Mozgókép Díj előzsűri bizottságaiba egy-egy tagot delegál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa, a Nemzeti Filmintézet, a Magyar Filmakadémia szekciói, kategóriánként a Színház- és Filmművészeti Egyetem – illetve az animációs kategóriában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – hallgatói, valamint bármely, 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezet, amelynek minimum 15 tagja van.

“Várjuk a kiírásnak megfelelő szakmai szervezetek jelentkezését a közös munkára. A díjakról továbbra is a Magyar Filmakadémia tagsága dönt”

– hangsúlyozta Lukácsy György.

A közleményben kiemelik, hogy amennyiben a kormányzati járványügyi intézkedések következtében a fesztivál megszervezése akadályokba ütközne, úgy a szervezők fenntartják a jogot, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Mozgókép Díjak átadása 2022-ben egy későbbi időpontban történjen, ám a nevezésre rendelkezésre álló időtartamot ebben az esetben sem hosszabbítják meg.

Tovább olvasom

Művház

Vértes György rockfotói a Kossuth Klubban

A Locomotiv GT-t, a V’Moto-Rockot, Csepregi Évát és a Hobo Blues Bandet is fényképezte több mint négy évtizede tartó pályája során Vértes György könnyűzenei fotós, akinek hétfőn nyílik kiállítása a fővárosi Kossuth Klubban.

Közzétéve:

A tárlat a 2020-ban útra kelt vándorkiállítás utolsó állomása. Az eddig nyolc városban bemutatott képek az NKA Hangfoglaló Program magyar könnyűzenei örökség megőrzését szolgáló alprogramja támogatásával február 10-ig láthatók – közölték a szervezők az MTI-vel.

Vértes György volt képszerkesztő, legismertebb munkái azonban a popzenéhez kötődnek. A kiállítás anyagát képező nyolcvan fotón szereplő zenészek sok esetben a barátai is.

“Ha a kölcsönös tisztelet megvan, sokkal jobban dolgozunk. Mindegy, hogy a fotón Csepregi Éva vagy a P. Mobil látható, hiába tetszik egyik-másik műfaj jobban, a teljesítményt elismerem, a képeimmel pedig megtisztelem az adott művészt. Szerintem megfér egy fotós életében Zoltán Erika és a Pokolgép”

– mondta korábban Vértes György.

Az Egy rockfotós naplója című kiállítást először 2020 márciusában Budakalászon láthatta a közönség, majd a koronavírus-járvány miatti korlátozások után azon az őszön előbb Szentendrére, majd Debrecenbe jutott el a tárlat. A második lezárást követően, 2021 nyarán Szolnokon láthatták az érdeklődők Vértes György képeit, szeptemberben Marosvásárhely főterén, az Apolló palotában, később Tatán, Szegeden és az év végén Miskolcon mutatták be.

Vértes György 1956-ban született, a Pesti Műsornál kezdett dolgozni, ahonnan először küldték zenei rendezvényekre fotózni. Az első komolyabb rockzenei felkérése Pálmai Zoltántól érkezett, így kezdte a Hobo Blues Bandet és a P. Mobilt megörökíteni. Tíz évig fotózta a V’Moto-Rockot, ő készítette a Gyertyák című album lemezborítóját.

A Hungarotonnál legalább ötven lemezborító őrzi a képeit.

Az elmúlt évtizedekben nemcsak hazai, de számos külföldi sztárt fotózott, köztük például Mike Stern amerikai gitárost.

A Kossuth Klubban hétfőtől látható kiállítást Rozsonits Tamás zenei újságíró rendezi, a megnyitón a Hangfoglaló Program alprogramját vezető Vass Norbert és a kollégiumot irányító Cselőtei László mellett Vértes György is beszél, bemutatva a képeit. A fotók a tárlatról három könnyűzenei iskolához kerülnek, hogy ott az osztálytermeket és folyosókat díszítsék.

Tovább olvasom

Művház

Tizenöt nagyjáték-, dokumentum- és rövidfilm a Finn Filmnapokon

Tizenöt nagyjáték-, dokumentum- és rövidfilmet tűz műsorára a 11. Finn Filmnapok február 16. és 20. között Budapesten a Toldi moziban.

Közzétéve:

Az idei eseményen nemzetközi filmfesztiválok nyertes filmjei, kerekasztal-beszélgetések, mesterkurzus és finn-magyar egyetemi projekt is várja az érdeklődőket – közölték a szervezők az MTI-vel.

A filmnapok alatt azok számára, akik nem tudnak személyesen részt venni a vetítéseken, két alkalommal a Távmozi platformján is elérhetővé válnak alkotások. Minden film angol és magyar nyelvű felirattal lesz látható.

Zaida Bergroth rendezésében a Tove című film lesz az esemény nyitófilmje, amely Tove Janssonról, a mumin nevű figurák megalkotójaként ismert finn-svéd művészről, illetve a háború utáni Helsinkiben töltött életéről szól. A film vetítése után a főszereplővel, Alma Pöystivel tartanak beszélgetés.

A közlemény szerint a fesztivál egyik kiemelkedő alkotása A vak férfi, aki nem akarta megnézni a Titanicot című film, amely a vak és mellkasától lefelé lebénult Jaakko perspektíváját mutatja be. Jaakko úgy dönt, hogy elindul felkeresni szerelmét, Sirpát, amihez öt idegen segítségére lesz szüksége. Teemu Nikki alkotása elnyerte az idei Velencei Filmfesztivál közönségdíját, valamint szerepelt az Ázsia legnagyobb filmfesztiváljának számító Busan Filmfesztivál programján. A vetítés után a film rendezőjével lesz beszélgetés. Teemu Nikki február 18-án regisztrációhoz kötött, angol nyelvű mesterkurzust is tart a Toldi moziban.

Február 19-én 7 rövidfilmet láthatnak nézők, közöttük egyaránt megtalálhatók ismert filmesek, diákok, frissdiplomások munkái.

A fesztivál utolsó napján a Mohamed El Aboudi által rendezett School of Hope című dokumentumfilmet vetítik. A film egy aprócska iskola fejlődését követi a marokkói sivatag közepén. Az iskolába jár néhány gyermek a nomád Oulad Boukais törzsből, amelynek életmódját veszélyezteti a globális felmelegedés okozta aszály – olvasható az ajánlóban.

Február 20-án Mákó Rozi zeneszerző új performansza a Finn Filmnapok részeként lesz látható először a Toldi moziban. Az élőben születő hangzásvilághoz Mákó Bori médiaművész komponál digitális festményeket. Az alkotópáros munkái egymásra reflektálva rajzolnak ki egy közös audiovizuális kompozíciót.

Harmadik alkalommal adnak alkalmat a filmnapok a Finnagora és a Metropolitan Egyetem szervezésében létrejövő hallgatói együttműködésre. A résztvevő diákok, akiket pályázaton választottak ki, útmutatásban részesülnek és mesterkurzuson vehetnek részt Anna Blom finn filmrendező és Márton Balázs magyar operatőr közreműködésével. A rövidfilmes szekcióban ezeknek a fiataloknak az alkotásait is láthatja a közönség – áll a közleményben.

Tovább olvasom