Művház
Állóképben a filmvilág
Ötvenhárom játékfilm és ötven tévéfilm standfotósi munkái fűződnek a nevéhez. Olyan korszakos jelentőségű rendezőkkel alkotott együtt, mint Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly vagy Bacsó Péter. Ő fotózta például a Pacsirtát, a Szerelmes biciklistákat, az Ezek a fiatalokat, a nyolcvanas években pedig a kedvencét, A vörös grófnőt. Inkey Alice emlékezik.
1962-ben a Mici néni két élete című film volt az első standfotós munkája, a kor sztárjaival, köztük Kiss Manyival és Páger Antallal dolgozott. Mély vízbe dobták.
A Budapesti Fényképész Szövetkezetben tanultam portréfotózást, amikor édesapám értesült arról, hogy üresedés van a filmgyárban. Bár sokáig gondolkodtam a lehetőségen, de addigra már annyira meguntam az esküvői felvételek és az igazolványképek készítését, hogy végül elfogadtam. 1960-ban retusőrnek léptem be a Hunniába. Két évvel később kezdődött a kaland, amely aztán hosszú évtizedekig meghatározta az életem. Abban az időben négy nagyszerű fotográfus dolgozott standfotósként: apukám, Inkey Tibor, illetve Szomszéd András, Réger Endre és Oláh János. De elkezdtek forgatni egy ötödik filmet, és nem tudták, kinek osszák ki a feladatot, majd egyikük megszólalt, hogy majd Alice megoldja. Mindenki kíváncsi volt, mi lesz ebből.
 |
| Páger Antal és Kiss Manyi a Mici néni két élete című filmben (Fotó: Inkey Alice) |
A filmet az Astoriánál forgatták, átellenben édesapja Múzeum körúti egykori stúdiójával, ahol egy másik kor nagyjait örökítette meg: Karády Katalint, Jávor Pált vagy Szeleczky Zitát.
Amikor kinéztem az ablakon, az volt az első gondolatom, hogy ez jó ómen. Érdekes véletlen volt. Ráadásul a filmet Mamcserov Frigyes rendezte, akinél a későbbi férjem, Lakatos Iván operatőr is elkezdte a pályáját. A film operatőre, apám jó barátja, Hegyi Barna volt, tudta, hogy a standfotózás egy más szakma, amelyet akkor még nem sajátítottam el.
 |
| Inkey Alice (Fotó: Ladjánszki Máté) |
Miként befolyásolta a pályája elején az édesapja hírneve, az általa lefektetett szakmaiság?
Az állandó összehasonlítás kezdetben meglehetősen zavart, később motivált. Az emberek az első munkáimat árgus szemekkel figyelték, én pedig szégyelltem magam. Magának mesélek el először egy apró női történetet: engem világ életemben a hiúságom hajtott, ha jó fotót vittem szemlére, mindig csinosan öltöztem fel, hisz olyan boldog voltam, ragyogtam, amikor viszont nem a legjobban sikerült a munkám, csak egy normális ruhát kaptam magamra. Ezt a filmgyárban egy idő után kiszúrták, és amint megjelentem, tudták, milyen a termés. (Nevet.) Nagy szerencsém volt, mert később már Illés Gyuri bácsival dolgoztam, aki született pedagógus volt, kedvesen terelgetett a szakmában. Mindig azt mondta, „Mukikám, ez jó!”, vagy „Mukikám, ezt nem így kellene!”. Neki köszönhetem azt is, hogy olyan nagy rendezőkkel dolgozhattam, mint Fábri Zoltán vagy Makk Károly.
1976-ban Révész Györggyel forgattam Az öreg című játékfilmet Latinovits Zoltánnal és Harsányi Gáborral a főszerepben. Eredetileg apámat kereste meg, de nem ért rá, és azt javasolta, menjek én. Elvégeztem a munkám, majd hazamentem, és egy álló napig laboráltam a gyönyörű képeket. Amikor bevittem neki megmutatni, az volt az első kérdése, hogy Inkey-fotók-e, mert ha nem azok, meg sem nézi, faképnél hagyott. Eltelt egy hét, újralaboráltam, ismét megkérdezte: Inkey-fotók? Igennel válaszoltam, megnézte őket, és örömmel konstatálta, hogy azok.
 |
| Latinovits Zoltán és Harsányi Gábor Az öreg című filmben (Fotó: Inkey Alice) |
Milyen volt a közös munka Latinovits Zoltánnal?
Nagyon megosztó személyiség volt, végletesen viselkedett. Amikor bosszankodott, jobb volt elkerülni, akkor mindenkivel problémája volt, előfordult, hogy a filmgyár udvarán sem köszönt nekem. Máskor meg mosolygott, bűbájos volt, még a mamámnak is kézcsókját küldte. Így fogadtuk el.
Ha azt vesszük, hogy a standfotós a film reklámfotóit készítette el, amelyeket aztán felhasználtak a film népszerűsítésére, akkor egy népszerű film valamilyen módon visszahatott a standfotósára is.
Persze, sok újság közölte a képeinket, amelyek alatt szerepelt a nevünk is. Az járt a legjobban, aki több helyre vitte el a felvételeit. Rendszeresen publikáltam például a Filmvilágban és a Film, Színház, Muzsikában.
 |
| Törőcsik Mari és Latinovits Zoltán a Pacsirta című filmben (Fotó: Inkey Alice) |
Címlapokra is fotózott, például Tolnay Klárit. Ennek kapcsán mesélte, hogy amikor megjelent, úgy érezte, mindenki Önt nézi, pedig elégedetlen volt a munkájával.
Róla készült az első címlapfotóm, mi tagadás, nem sikerült jól, de a Film, Színház, Muzsika lehozta, Klárika pedig őszintén megköszönte, és csak sok-sok évvel később jöttem rá, miért volt annyira lelkes. Akkoriban Darvas Ivánnal alkottak egy párt, aki jóval fiatalabb volt nála, én meg erőteljesen retusáltam, pont, ahogy ma csinálják, de ez akkor nem volt divatban, finoman dolgoztunk, éppen csak lágyítottuk a vonásokat, a karakterek mégis összetéveszthetetlenek voltak. Ha ma kinyitok egy magazint, amelyben anya és lánya szerepel, jóformán azt sem tudom eldönteni, melyik melyik.
Mikor érezte először, hogy egy fotója szinte tökéletes?
Amikor a saját korosztályom később ismertté vált tagjaival dolgoztam, az akkor főiskolás Tordai Terivel, Bánfalvy Ágival, akik mind helyesek voltak, és annyira örültek, ha hívtam őket.
 |
| Az Illés-együttes, Bródy János, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs a Szerelmes biciklisták című filmben (Fotó: Inkey Alice) |
Ha csak egy filmet emelhetne ki a munkái közül, melyik lenne az?
A vörös grófnőt imádtam. Gyönyörű ruhák és fantasztikus színészek szerepeltek benne, Básti Juli játszotta a címszerepet, Károlyi Mihálynét, férjét pedig Bács Ferenc. Én készítettem a film reklámfotóját is.
Honnan ered a standfotózás?
Az első ilyen felvételeket Magyarországon készítették, méghozzá az első hazai némafilmhez, A tánchoz 1901-ben. Az Uránia technikusaként dolgozó Zsitkovszky Béla egy írót, Pekár Gyulát kérte meg, hogy készítsenek tánctörténeti előadásainak illusztrálására egy kisfilmet, amely ugyan elveszett, de a standfotói megmaradtak.
Mikor és miért tűntek el a hagyományos standfotók a mozik kirakatából?
Azt gondolom, anyagi háttere van, bár egy fotóst nem fizettek túl. Tudom, hogy külföldön a szakmát iszonyatosan komolyan veszik a mai napig. Régen itthon is megbecsültek minket, a standfotósok munkáiból esetenként még kiállítást is szerveztek, ami hozzájárult a film sikeréhez, és ettől mi is lelkesek voltunk, szerettük egymást, örültünk a másik sikerének, igaz, úgy voltunk vele, hogy azért mindannyian szerettünk volna mindig kicsit jobbat alkotni, mint a másik. Magyarországon az a szomorú helyzet, hogy csak akkor hallok egy magyar filmről, ha az Oscar-díjat, vagy más elismerést kap. Bár már jó ideje nem dolgozom, élénk a kapcsolatom a filmekkel, nézem őket, és rögtön látom, mely jelenetekből lehetne kiváló standfotó.
Ha lehetőség lett volna bepillantani a kulisszák mögé, mit látott volna a kor embere? Hogyan kell elképzelni az akkori filmgyári munkát?
Rendkívül izgalmas volt, de egy idő után a legvalószerűtlenebb helyzeteket is megszoktam.
 |
| Inkey Alice (Fotó: Ladjánszki Máté) |
Egy másik alkalommal ugyanígy jött velem szembe Elizabeth Taylor, aki Magyarországon ünnepelte negyvenedik születésnapját. Gondoljon bele, és velük még csak nem is dolgoztam. (Nevet.)
Művház
Az Előző életek című film nyerte a fődíjat a Gotham díjátadó gálán (videó)
Az Előző életek című dráma kapta a fődíjat a filmes díjszezon nem hivatalos nyitányának tekintett, Gotham díjátadó gálán New Yorkban – számolt be róla a Indiewire.com filmes portál.
A Gotham-díjra korábban olyan független filmek pályázhattak, amelyeknek költségvetése nem haladta meg a 35 millió dollárt. Mivel idén ezt a költségvetési határt eltörölték, olyan nagyszabású produkciók is szerepeltek a díjakra jelöltek között, mint a Barbie vagy a Ferrari.
Az idei jelöltmezőnyben végül 20 mozifilm, 11 tévésorozat és 30 színészi alakítás versengett a díjakért.
A legjobb film díját Celine Song első nagyjátékfilmje, az Előző életek kapta, amely két gyerekkori barátról szól, akiket elválasztanak egymástól, mikor egyikük, Nora szülei kivándorolnak Dél-Koreából. Húsz év múlva találkoznak ismét, mikor Nora hazatér.
A legjobb színészi alakítás díját, amelyért tíz színésznő és színész versengett az osztatlan kategóriában, Lily Gladstone, a The Unknown Country sztárja nyerte el.
A legjobb epizódszereplő pedig Charles Melton lett a May December című filmben nyújtott játékáért.
Justine Triet Arany Pálma-díjas alkotása, az Egy zuhanás anatómiája a legjobb nemzetközi film díját és a legjobb forgatókönyvért járó elismerést is megkapta.
A legjobb dokumentumfilm trófeáját a tunéziai Kaouther Ben Hania Four Daughters című munkája nyerte el.
A legjobb rendező Gotham-díját pedig az A Thousand and One című filmjéért A. V. Rockwell vehette át.
A tévés produkciók mezőnyéből a 40 percnél hosszabb epizódú produkciók közül az Anne Frank bújtatója című minisorozatnak ítélték oda a díjat. A 40 percnél rövidebb epizódú jelöltek közül pedig a Balhé nyert.
A versenykategóriák díjai mellett több, előre bejelentett elismerést is átadtak a gálán. Ezek között a Megfojtott virágok a Gotham Történelmi ikon & alkotó, a Barbie pedig a Globális ikon & alkotó elismerést kapta.
A Gotham Film- és Médiaintézet által szervezett díjkiosztó ceremónián tavaly a Minden, mindenhol, mindenkor című amerikai produkció kapta a legjobb filmnek járó fődíjat.
Művház
Csütörtöktől vetítik a mozik a Semmelweis-filmet (videó)
Az anyák megmentője történetét feldolgozó, Koltai Lajos rendezésében készült alkotás főszerepeit Vecsei H. Miklós és Nagy Katica játssza.
Csütörtöktől látható a mozikban a Semmelweis című film, amely a 19. századi orvos, Semmelweis Ignác alakját eleveníti meg. Az 1847-ben játszódó film megidézi a 19. századi Bécs hangulatát, egy korabeli kórház életét, valamint az osztrák és a magyar orvosok közötti ellentéteket is.
Lajos Tamás producer a film hétfői budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: mintegy két évvel ezelőtt egy barátja, Vida József vetette fel az ötletet, hogy készítsenek filmet Semmelweis életéről. Mint mondta, személyes szál is fűzte a történethez, mert nagyapja orvos volt a pécsi szülészeti klinikán, ahol gyerekként sok időt töltött.
Az MTI-nek nyilatkozva kiemelte:
olyan élettörténetről, felfedezéstörténetről van szó, amely filmre kívánkozik és méltó megörökítésért kiált.
Mint mondta, az Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatása méltó körülményeket biztosított a filmnek, a stáb számára minden lehetőség adott volt.
Kitért arra, hogy a forgatókönyvírás és a forgatás során is szakértők kísérték figyelemmel a munkát, hogy minden hiteles legyen szakmailag. A forgatás tavaly nyáron indult, 55 napig tartott és hosszú utómunka követte.
Koltai Lajos rendező-operatőrről, aki a Sorstalanság és az Este után rendezte meg a Semmelweis című filmet, Lajos Tamás elmondta: a maximalizmusából semmit nem engedett, a forgatás szeretetteljes hangulatban, konfliktusok nélkül zajlott, empátiával a színészek és a stáb felé.
Itt tudja megnézni az előzetest:
“Önmagában azt, hogy ez a film elkészülhetett, nagyon nagy sikernek érzem és büszke vagyok rá” – fogalmazott Lajos Tamás.
Mint mondta, eddig jó visszajelzéseket kaptak. Kiemelte, hogy
egy gimnáziumi tanároknak szervezett vetítés nyomán már több mint 3000 diák jelezte, hogy meg szeretné nézni a filmet.
Hozzátette:
nemzetközi streaming szolgáltatók licitálnak a filmre. Minden alap és remény megvan arra, hogy sikeres film lesz – fogalmazott.
Vecsei H. Miklós és Nagy Katica is arról beszélt, hogy már a szerepre való kiválasztásuk folyamata is pozitív élmény volt, találkozások és beszélgetések közepette zajlott. Jó indulás volt ahhoz, hogy megismerjék egymást és együtt tudjanak dolgozni.
Nagy Katica elmondta: voltak nehéz pillanatok a forgatás során, hiszen ha az ember a történetben lévő helyzeteket átengedi magán, akkor az nagyon meg tudja viselni, de a rendezőtől sok szeretetet, támogatást kaptak, ami energiát adott a ehhez.
Mint elhangzott, a szerelmi szál fikciós, amelyben a fő szervezőerő az volt, hogy történhetett volna így is. Nagy Katica elmondta: a fiktív szál azért volt fontos, hogy a történet szerethető, befogadható legyen.
A láthatatlan gyilkos
Vecsei H. Miklós is arról beszélt, hogy a történet számára is nagyon megviselő, de a forgatás időszakában a karakter fontosabbá válik, mint ő maga. Felidézte: amikor a kulcsjelenetet forgatták, egész nap azt vették fel, mert a rendező nem akart benne vágni. Elmondta: már mindenki nagyon fáradt volt, végül a 21. felvétel került a filmbe.
“Ez egy olyan történet, amiért az utolsó utáni másodpercet is meg kell csinálni”
– fogalmazott a színész.
A film munkacíme A láthatatlan gyilkos volt – mondta a színész, hozzátéve: először egy krimibe képzelte magát, egy olyan szerepbe, akinek a gyilkost kell megtalálnia. Szerencsére hamar jöttek a szülőszobai jelenetek, ahol babákkal és az anyukáikkal forgattak, és ekkor megértette: nem arról van szó, hogy egy végzetes kórt keres, hanem őket szeretné megmenteni. A szerepe arról szól, hogy valaki elveszíti azokat, akik a legfontosabbak számára – mondta.
Kiemelte: Koltai Lajost a forgatás alatt csak a film érdekelte, semmi más. Csak az érdekelte, hogy a következő jelenet hogyan fog megszületni.
Megtalálta a saját ösvényét
Koltai Lajos jelen volt a vetítésen, de az utolsó pillanatban kisebb baleset érte, ezért nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón. Korábban elmondta:
“Semmelweis Ignác doktor az az ember, aki megtalálta a saját ösvényét, és járni is tudott rajta. Minden kellemetlen tulajdonsága dacára következetesen képviselt valamit, akkor is, ha folyton akadályokba ütközött. Mániákus elhivatottsága filmvászonra kívánkozott. Kevés a követendő példa a világban, de ez biztosan az”
– mondta korábban filmje főhőséről.
A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült. A 127 perces életrajzi dráma forgatókönyvírója Maruszki Balázs és Kormos Anett, dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi. Az operatőr Nagy András, a zene Pacsay Attila munkája, a vágó Kovács Zoltán. A film producere Lajos Tamás és Vida József.
A filmben fontos szerepet kapott többek között Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla.
Művház
Képregényvásárt tartanak a Lurdy-házban
A rendezvényen húsz képregénykiadó, húsz egyéni alkotó és alkotócsoport, valamint hat kereskedő állít önálló standot, lefedve a teljes aktuális hazai képregénykínálatot.
Idén is megrendezi karácsony előtti képregényvásárát, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség vasárnap a Lurdy Rendezvényközpontban.
A rendezvényen húsz képregénykiadó, húsz egyéni alkotó és alkotócsoport, valamint hat kereskedő állít önálló standot, lefedve a teljes aktuális hazai képregénykínálatot – olvasható a Magyar Képregény Szövetség hétfői közleményében.
Azt írták, a vásáron a teljes hazai választék mellett megtalálhatók azok a limitált példányszámban megjelenő kiadványok is, amelyek nem kerülnek országos terjesztésbe. A kínálatot angol és más idegen nyelvű képregények és kiegészítő termékek színesítik.
A reggel tíztől délután négyig tartó rendezvényen részt vesz számos ismert hazai képregényalkotó: köztük Fazekas Attila, Marabu, Németh Gyula, László Márk, Sváb József, Benczédi Anna, Fritz Zoltán, Tebeli Szabolcs, Lakatos István, Vincze Nóra és Felvidéki Miklós, akik dedikálják is a műveiket, valamint Kertész Sándor is bemutatkozik képregénytörténeti kiadványaival.
Nemzetközi vendégként a magyar, horvát és ukrán alkotókból álló The Random Factor Comics Collective tagjai lesznek jelen az eseményen – olvasható a közleményben.
A tájékoztató szerint a Hungarocomix újdonságai között szerepel: a Blacksad, a Lucky Luke, a klasszikus Fantasztikus Négyes, a Paper Girls és a Walking Dead legújabb kötete, az Orgyilkos Osztály befejező része, a Marvel legnagyobb hőseit bemutató sorozat Én vagyok Vasember című kötete, a Kockás és a Fekete-Fehér Kockás legfrissebb száma és a Fazekas Attila-életműsorozat 5. kötete.
Az új magyar képregények közül kiemelkedik az 1956-os témájú A népet szolgáltuk, a Magyar rocktörténet és a Ciceró Könyvstúdió által szervezett pályázat díjnyertes műveit tartalmazó Átváltozások antológia.
Új sorozatok is indulnak, többek között a Bolygóvándor, A démoni út nagymestere és a Nathan Never.
A rendezvényen interaktív gyerekprogramok is lesznek Gregor Lilla, Lamm Lenke és Tóbiás Tamara vezetésével, nyolc ismert képregényrajzoló pedig arra vállalkozik, hogy két óra alatt élőben elkészítsen egy-egy kétoldalas képregényt, amelyekből később kiadvány jelenik meg. A rendezvényen részt vesznek képregényes és filmes vonatkozású jelmezt öltő cosplayerek is, akikkel közös fényképet készíthetnek az odalátogatók.
A színpadi programban alkotók és alkotócsoportok mutatkoznak be, valamint kiadói kerekasztalbeszélgetést is tartanak – áll a közleményben.