Művház
A világ legnagyobb színházi ünnepét rendezik meg Budapesten
A Színházi Olimpia a világ színházi életének egyik legnagyobb presztízsű, szakmai és társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű eseménye. A magyar színházi élet és azon belül a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) kiemelkedő elismertségét jelzi, hogy a Nemzetközi Színházi Olimpia szakmai bizottsága Magyarországnak ítélte a következő, 10., jubileumi Színházi Olimpia rendezésének jogát 2023-ban.
A Színházi Olimpia múltjáról, és a 2023-as rendezvényről beszélgetett Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, Valerij Fokin, az Alekszandrinszkij Színház művészeti vezetője, és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója – számol be róla az Origo.
A Nemzeti Színházban rendezték meg a hétvégén a kerekasztal-beszélgetést.
Theodórosz Terzopulosz először arról beszélt, hogy az 1980-as évek végén Delphoi-ban rendeztek egy nemzetközi színházi találkozót, amelynek ő volt a vezetője. Ott találkozott világhírű színházi alkotókkal – köztük Valerij Fokinnal és Heiner Müllerrel is.
“Kimentünk a fesztivál egyik helyszínének kertjébe. Leültünk egy padra, és beszélgetni kezdtünk, mint az ókori görögök. Ott, a fák alatt, egy paradicsomi kertben találtuk ki, hogy próbáljunk meg létrehozni valami újat, a Színházi Olimpiát”
– mondta Terzopulosz.
“Mindenki nagyon lelkes volt, Fokin azonnal el akarta kezdeni a szervezési munkát. Óriási volt a lelkesedés. Létrehoztunk egy nemzetközi bizottságot, alapító okiratot írtunk. Az első Színházi Olimpiát 1995-ben rendeztük meg Delphoi városában. A témája az ókori olimpia volt a modern világban. Ókori darabokat állítottunk színpadra. Aztán sorra jött a többi színházi rendezvény: a következő Japánban, ahol szinte egy egész várost építettek az eseménynek, és több, kisebb színház is csatlakozott. Utána Moszkvában tartottuk az olimpiát, amely – nem túlzás – a 20. század legnagyobb kulturális eseménye volt. Rendeztünk Törökországban, Indiában is olimpiát. Majd 2019-ben Szentpétervár adott otthont az eseménynek” – fogalmazott a Színházi Olimpia alapítója. Hangsúlyozta:
megpróbálják minden ország jellegzetességét megragadni, támogatják a nemzeti előadásokat, a nemzeti öntudatot.
“Ez persze nem jelenti azt, hogy nem építünk hidakat a világok között. De az a tapasztalatom, hogy a modernizmus hulláma valahogy lenullázta a különböző országok színházainak nemzeti jellegzetességeit. Alaszkától Tiranáig mindenhol ugyanazokat a darabokat lehet látni. Úgy fogalmaznék inkább, hogy próbálunk hidakat építeni a nagy színházi hagyományok és a modern nyelvek, színházi iskolák között” – mondta Theodórosz Terzopulosz.
Valerij Fokin arról beszélt, hogy a Moszkvai olimpia szervezésében is részt vett, és a 2019-es szentpétervári esemény művészeti vezetője volt. Leginkább a Színházi Olimpia sokszínűségét emelte ki.
“Ezt tartom a legfontosabbnak, hogy az olimpia rendkívül sokszínű. A nézők és az előadók – ha van is ideológiai vagy bármilyen ellentét köztük – amint bemennek egy színházba, megnéznek egy előadást, egy nagy családdá válnak. A színház a szíveken keresztül beszél. Azok, akik nem értenek egyet számos dologban, a színház élménye miatt mégis eggyé válnak, egyszerre érzik a művészetet.”
Hozzátette, Magyarország és Budapest nagyon magas színházi kultúrával rendelkezik. Úgy vélte, Magyarországon jó táptalajra talál a Színházi Olimpia.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, Budapest megkapta a jogot, hogy 2023-ban megrendezheti az eseményt, ez pedig Magyarországot is felemeli a nagy színházi kultúrák közé.
“Méltók vagyunk a párbeszédre ezekkel a kétségkívül nagy hagyományokkal rendelkező, fantasztikus kulturális életet élő nagyhatalmakkal. Ez büszkévé kell, hogy tegyen minket.”
Úgy vélte, a MITEM is bizonyította, hogy képesek vagyunk komoly fesztivált rendezni. Arról beszélt, hogy a MITEM filozófiája könnyen befogadja az olimpia eszméjét.
“Ugyanaz a nyitottság, sokszínűség jellemzi a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, mint a Színházi Olimpiát. A szándék ugyanaz: hidakat szeretnénk építeni. Hiszünk abban, hogy bármennyire is mást gondolunk a világról, párbeszédet kell folytatni.”
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés a Színházi Olimpiáról
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció