Kövess minket!

Művház

A világ legnagyobb színházi ünnepét rendezik meg Budapesten

A Színházi Olimpia a világ színházi életének egyik legnagyobb presztízsű, szakmai és társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű eseménye. A magyar színházi élet és azon belül a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) kiemelkedő elismertségét jelzi, hogy a Nemzetközi Színházi Olimpia szakmai bizottsága Magyarországnak ítélte a következő, 10., jubileumi Színházi Olimpia rendezésének jogát 2023-ban.

EORI SZABO ZSOLT #EORIFOTO/EORI SZABO ZSOLT

A Színházi Olimpia múltjáról, és a 2023-as rendezvényről beszélgetett Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, Valerij Fokin, az Alekszandrinszkij Színház művészeti vezetője, és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója – számol be róla az Origo.

A Nemzeti Színházban rendezték meg a hétvégén a kerekasztal-beszélgetést.

Theodórosz Terzopulosz először arról beszélt, hogy az 1980-as évek végén Delphoi-ban rendeztek egy nemzetközi színházi találkozót, amelynek ő volt a vezetője. Ott találkozott világhírű színházi alkotókkal – köztük Valerij Fokinnal és Heiner Müllerrel is.

“Kimentünk a fesztivál egyik helyszínének kertjébe. Leültünk egy padra, és beszélgetni kezdtünk, mint az ókori görögök. Ott, a fák alatt, egy paradicsomi kertben találtuk ki, hogy próbáljunk meg létrehozni valami újat, a Színházi Olimpiát”

– mondta Terzopulosz.

“Mindenki nagyon lelkes volt, Fokin azonnal el akarta kezdeni a szervezési munkát. Óriási volt a lelkesedés. Létrehoztunk egy nemzetközi bizottságot, alapító okiratot írtunk. Az első Színházi Olimpiát 1995-ben rendeztük meg Delphoi városában. A témája az ókori olimpia volt a modern világban. Ókori darabokat állítottunk színpadra. Aztán sorra jött a többi színházi rendezvény: a következő Japánban, ahol szinte egy egész várost építettek az eseménynek, és több, kisebb színház is csatlakozott. Utána Moszkvában tartottuk az olimpiát, amely – nem túlzás – a 20. század legnagyobb kulturális eseménye volt. Rendeztünk Törökországban, Indiában is olimpiát. Majd 2019-ben Szentpétervár adott otthont az eseménynek” – fogalmazott a Színházi Olimpia alapítója. Hangsúlyozta:

megpróbálják minden ország jellegzetességét megragadni, támogatják a nemzeti előadásokat, a nemzeti öntudatot.

“Ez persze nem jelenti azt, hogy nem építünk hidakat a világok között. De az a tapasztalatom, hogy a modernizmus hulláma valahogy lenullázta a különböző országok színházainak nemzeti jellegzetességeit. Alaszkától Tiranáig mindenhol ugyanazokat a darabokat lehet látni. Úgy fogalmaznék inkább, hogy próbálunk hidakat építeni a nagy színházi hagyományok és a modern nyelvek, színházi iskolák között” – mondta Theodórosz Terzopulosz.

Valerij Fokin arról beszélt, hogy a Moszkvai olimpia szervezésében is részt vett, és a 2019-es szentpétervári esemény művészeti vezetője volt. Leginkább a Színházi Olimpia sokszínűségét emelte ki.

“Ezt tartom a legfontosabbnak, hogy az olimpia rendkívül sokszínű. A nézők és az előadók – ha van is ideológiai vagy bármilyen ellentét köztük – amint bemennek egy színházba, megnéznek egy előadást, egy nagy családdá válnak. A színház a szíveken keresztül beszél. Azok, akik nem értenek egyet számos dologban, a színház élménye miatt mégis eggyé válnak, egyszerre érzik a művészetet.”

Hozzátette, Magyarország és Budapest nagyon magas színházi kultúrával rendelkezik. Úgy vélte, Magyarországon jó táptalajra talál a Színházi Olimpia.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, Budapest megkapta a jogot, hogy 2023-ban megrendezheti az eseményt, ez pedig Magyarországot is felemeli a nagy színházi kultúrák közé.

“Méltók vagyunk a párbeszédre ezekkel a kétségkívül nagy hagyományokkal rendelkező, fantasztikus kulturális életet élő nagyhatalmakkal. Ez büszkévé kell, hogy tegyen minket.”

Úgy vélte, a MITEM is bizonyította, hogy képesek vagyunk komoly fesztivált rendezni. Arról beszélt, hogy a MITEM filozófiája könnyen befogadja az olimpia eszméjét.

“Ugyanaz a nyitottság, sokszínűség jellemzi a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, mint a Színházi Olimpiát. A szándék ugyanaz: hidakat szeretnénk építeni. Hiszünk abban, hogy bármennyire is mást gondolunk a világról, párbeszédet kell folytatni.”

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés a Színházi Olimpiáról

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom