Kövess minket!

Művház

A Toldi zenéje több mint rajzfilmzene

Szakmai életében is nagy jelentősége van a Toldinak – nyilatkozta a rajzfilmsorozat zenéjét komponáló Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, Selmeczi György. A művész nagy tisztelője Jankovics Marcellnek, ezért volt különösen fontos számára a felkérés.

„Különös víziót épített fel Jankovics Marcell a Toldi köré, nem a népmesei szellemet próbálta élesztgetni benne, hanem egy hallatlanul mély emberi drámát, egy fiatalember drámáját akarta megjeleníteni” – méltatta Jankovics Marcell munkáját Selmeczi György az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában. A komponista nagy tisztelője a nemrég elhunyt rajzfilmrendezőnek, ezért sokat jelentett neki a felkérés.

„Egészen különleges és gazdag élvezet volt a Toldin dolgozni másfél éven át. Fokozatosan világossá vált, hogy többről van szó mint rajzfilmzenéről. Az volt Marcell szándéka, és az enyém is, hogy gazdag, strukturált, sokágú, rétegzett zene szülessen az animációhoz” – mondta a Librettóban Selmeczi György, aki elárulta, milyen rétegek hallhatók a Toldiban.

„Kifejezett törekvés volt, hogy ne egy illusztratív hangoszlop legyen a képek mögött, hanem legyen a zenének archaizáló rétege, amely Arany korához köti a művet, ugyanakkor legyen egy expresszív rétege is, amely »színháziasítja« a jeleneteket, és még egy karakterizáló réteg is hallható benne, vagyis minden figurához tartozik egy külön zene”

– árulta el a részleteket a Librettó stúdiójában.

A nézők vasárnap este maguk is elmerülhetnek a Toldi zenei motívumaiban, hiszen az animációs sorozat dupla résszel folytatódik 19.40-től a Duna Televízió műsorán.

A Librettó beszélgetése IDE kattintva nézhető meg!

Művház

Tudományos folyóiratot jelentetett meg a megújult Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be a Színház- és Filmművészeti Egyetem új, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit bemutató művészeti-tudományos folyóiratát. A szabad hozzáférésű, magyarul és angol nyelven is megjelenő Uránia interdiszciplináris folyóirat célja, hogy központi szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi színház-, film- és médiatudományok területeit érintő kutatások nyilvánossá tételében.

Közzétéve:

POLYÁK ATTILA/ORIGO

A folyóirat létrejötte már önmagában óriási hiányt pótol: eddig ugyanis a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem rendelkezett olyan szabad hozzáférésű kiadvánnyal, amely egyszerre szolgált volna fórumként az egyetem által képviselt művészeti területek kutatói számára, ezáltal is erősítve a nemzeti kultúrát meghatározó színház-, film- és médiaművészetekről folytatott közbeszéd létjogosultságát a tudományosságban. Mint ismert: az egyetem modellváltása Vidnyánszky Attila vezetésével jött létre – emlékeztet az Origo.

Az Uránia folyóirat ünnepélyes bemutatóját Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese, Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta: az egyetem rendkívül fontos időszakot zárt (egyebek mellett megújultak a bemutató helyszínének, az Uránia Filmszínháznak a padsorai), és ennek részeként jelent meg az egyetem tudományos folyóirata is.

Az Uránia művészeti-tudományos folyóirat létrejöttéről a kiadvány főszerkesztője – az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője – elmondta, az évente két alkalommal, az egyetemi szemeszterek végéhez igazítottan (így legközelebb májusban) megjelenő lapnak több fontos célkitűzése is van.

Egyfelől,

az első számú hiánypótló kommunikációs csatorna, fórum kíván lenni a színház-, film-, és médiaművészek tudományos kutatói számára.

Ugyanakkor a hazai művészeti tudományosság eredményeit a nemzetközi tudományos élet számára is hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért a kiadvány angol nyelven is megjelenik – ezzel erősítve nem csupán az egyetem, de a hazai színházi, filmes és médiaművészeti közélet és tudományosság nem zetközi kapcsolatait.

A folyóirat mind nyomtatott, mind online formában hozzáférhető.

Természetesen tudjuk, hogy egy tudományos igényű lapnak a tudományos minősítése és az ezzel kapcsolatos út bejárása hosszú ideig tart, de el kellett kezdeni ezt a munkát

– mondta Antal Zsolt.

A folyóirat névválasztásában szerepet játszott – a görög égi múzsa és a felvilágosodás kori folyóirat elnevezése mellett – az SZFE évszázados hagyományában számontartott reprezentatív főépület, az Uránia, amelyben a 19. század végén kapott helyet az Uránia Tudományos Színház, a későbbi Uránia Filmszínház és a magyar színművészeti képzés.

Antal Zsolt elmondta, hogy a folyóirat szerkezete nemcsak tematikailag, de az egyes tanulmányokon belül is átfogja a színház, mozgókép és média területét: a művészeti és tudományos ágak művelői egyszerre egy tanulmányon belül is képviseltethetik magukat, ez az interdiszciplináris szemlélet az egyetem jellegéből adódóan nagyon is indokolt.

A folyóirat első, 122 oldal terjedelmű lapszámának tartalomvilága követi a tudományos folyóiratok tematikáját: tanulmányok, esszék, interjú, recenziók és műhelytanulmányok is helyet kaptak benne.

A folyóiratról bővebben az Origo teljes cikkében olvashat.

Borítókép: Dr. Lukácsy György, Antal Zsolt, Balázs Géza és Fazekas István az Uránia tudományos folyóirat bemutatóján

Tovább olvasom

Művház

43 évesen meghalt a magyar színész

Meghalt Mokány Csaba. A füleki származású színész, rendező 43 éves volt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Negyvenhárom éves korában meghalt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező – írja a Színházonline.hu a Komáromi Jókai Színház bejegyzése alapján.

Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban kezdte színházi pályafutását az 1999/2000-es évadban, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott, egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba.

A kassai Thália Színházban 2006-ban szerepelt Moliére A fösvény című komédiájában.

A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott – olvasható az Origo.hu-n.

Tovább olvasom

Művház

Megváltoztatták a Harcosok klubja befejezését Kínában

Megváltoztatták David Fincher 1999-es kultfilmje, a Harcosok klubja befejezését a kínai nézők számára – írta a The Guardian online kiadása kedden.

Közzétéve:

MTI/EPA/Warren Toda

A filmrajongók körében felháborodást váltott ki az új zárójelenet. A hétvégén vették észre, hogy a Tencent streamingszolgáltatóján frissen elérhetővé tett klasszikus film végéről eltűnt az anarchista, antikapitalista üzenet, ami világsikerré tette az alkotást.

Az eredeti zárójelenetben az Edward Norton által játszott narrátor megöli képzeletbeli alteregóját, a Brad Pitt alakította Tyler Durdent, majd nézi, ahogy épületek robbannak fel, utalva arra, hogy Tyler tervének végrehajtása megkezdődött.

Az új verzióban az épületek nem robbannak fel, helyette a képernyő elsötétül és felirat jelenik meg rajta: “A rendőrség gyorsan felderítette az egész tervet, letartóztatta az összes bűnözőt, sikeresen megakadályozva a bomba felrobbanását”.

Hozzáteszik, hogy Tylert – eredetileg a narrátor képzeletének szüleményét – elmegyógyintézetbe küldték kezelésre, majd kiengedték.

A kínai nézők közül sokan, akik kalózverzióban láthatták az eredeti filmet, felháborodtak a megmásított befejezésen, a Tencentre írt kommentekben adtak ennek hangot.

A szolgáltató nem válaszolt arra, hogy kínai állami cenzorok vagy a filmkészítők műve az új befejezés.

Borítókép: Edward Norton

Tovább olvasom