Nem túlzás unikumnak nevezni az október 20-án bemutatott Toldi című egészestés animációs filmet, amely megszakítja a külföldi szuperhősfilmek uralmát a magyar mozikban, és malomkövet dob a hazai forgalmazásra szánt rajzfilmgyártás állóvizébe.

Jankovics Marcell utolsó alkotása egyszerre állít emlékművet Arany János elbeszélő költeményének, és mutatja be Magyarország egyik dicső korszakát.   

A filmben együtt járhatjuk be Toldival a nap perzselte alföldi rónákat, az érintetlen lápvidéket és a középkor végi Pest utcáit, miközben főhősünk kamaszfiúból felnőtt férfivé válik. Sokan irigykedhetünk a mai iskolásokra, akiknek már nem csak ködös képzelgésként derenghet fel a napmelegtől égő kopár szík sarja, hanem szélesvásznon megtekinthetik azt, és közben végig hallgathatják a Toldi tizenkettő énekét Széles Tamás narrációjában.   

De hogyan lett az elbeszélő költeményből sorozat? És hogyan lett a sorozatból mozifilm? Hosszú út vezetett idáig. Kezdjük az elején.  

Nagy igény volt már egy valódi magyar rajzfilmre  

A kő leves, A gazdag ember három fia, A só – ki ne emlékezne a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatra, amely évtizedeken keresztül gyermekek millióinak töltötte ki a lefekvés előtti perceit. Nemzedékek nőttek fel a magyar néplélek csiszolta történeteken, amelyet Mikulás Ferenc ötlete alapján Jankovics Marcell, majd a későbbiekben Horváth Mária és Nagy Lajos vitt képernyőre.   

A rajzfilmsorozatot 1980-tól 2012-ig gyártotta a Kecskemétfilm Kft., azóta pedig a YouTube-on szárnyal tovább a magyar népi hímzésmintát mintát daloló madárka. Nem meglepő, hogy egyes részeknek több milliós nézettsége van idehaza, az viszont annál érdekesebb, hogy az angol szinkronos epizódokat is milliók tekintették már meg. A Kecskemétfilm a közelmúltban fejezte be a kínai szinkront, jelenleg pedig az arab fordítást tervezik. Ez is jól mutatja, hogy

mind Magyarországon, mind a nagyvilágban valós igény van a Kárpát-medence gyökereiből eredő történetek rajzfilmváltozatára.  

Ez az igény vezethette Áder Jánost is 2017-ben, amikor az Arany János Emlékbizottság elnökeként azt javasolta, hogy a Toldiból készüljön rajzfilmsorozat. „A korábbi köztársasági elnök azt kérte, hogy az alkotásban a teljes elbeszélő költemény hangozzon el. Emellett elárulta, hogy ő és a gyermekei is a Magyar népmeséken nőttek fel, ezért azt javasolta, készítsünk egy ahhoz hasonló rajzfilmsorozatot a Toldiból” – mondta el a Médiapiacnak Mikulás Ferenc. A Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója és a Toldi film producere szerint Arany János költeménye és a Magyar népmesék is mélyen az emberek szívében él.  

“Viccesen azt szoktam mondani, hogy Magyarországon a foci és a népmese fogja össze az országot, mert pártállástól függetlenül ezt a két dolgot mindenki szereti. Emlékezetes pillanat volt, amikor a franciaországi Európa-bajnokságon az osztrákok legyőzése után az összes magyar szurkoló a népmesék bevezető szignálját dúdolta” – idézte fel a szakember.  

Jankovics Marcell elégedett lenne a végeredménnyel  

Erős nyomás nehezedett tehát az alkotókra a munkálatok megkezdésekor, hiszen egyszerre kellett megfelelniük korunk technikai elvárásainak és a Magyar népmesékért rajongók igényeinek. A visszajelzéseket hallva és olvasva azonban láthatjuk: mindkét cél teljesült, hiszen a Toldiban úgy kerülünk egy távoli, festőien szép mesevilágba, hogy közben talán még sosem voltunk ennyire otthon egy történetben.  

„A Toldi mozifilm a legjelentősebb alkotások közé tartozik a száz éves magyar animációtörténetben, Jankovics Marcell ebben a műben korábban nem látott szabadsággal használja az animációs formanyelvet” – véli Mikulás Ferenc. A Toldi film producere szerint a csaknem két órás alkotás látványvilága egészen egyedülálló. Ez pedig nem véletlen. Jankovics Marcell korábban csak papírra dolgozott, a Toldinál azonban a producernek sikerült meggyőznie arról, hogy digitális technikát használjanak. Így egészen valósághűre sikerült megalkotnia a várost és a tájat, ami hagyományos technikával nem sikerülhetett volna – teszi hozzá a szakember, aki szerint a szép végeredmény sokak érdeme. A film alapjául szolgáló sorozaton a Kecskemétfilm Kft. több mint száz munkatársa dolgozott három éven át, Vécsy Vera gyártásvezető koordinációjával.   

„Remekül együttműködött a stáb, a kollégák sok esetben a rendezőt túlszárnyalva javasoltak változtatásokat. Marcell a vége felé azt mondta: ez nem is az én művem, ez a mi művünk. Elismerte alkotótársnak a munkatársakat” – mondja Mikulás Ferenc.  

Bár a mozifilm bemutatóját Jankovics Marcell sajnos nem élhette meg, a sorozatot még láthatta, és volt annyi ideje, hogy kiegészítő képes forgatókönyvet készítsen a filmhez. Végül Csákovics Lajos, a Toldi társrendezője valósította meg azt, amit Jankovics előzetesen elképzelt az egész estés változattal kapcsolatban. „Meggyőződésem, hogy Marcell elégedett lenne, ha látná a végeredményt” – hangsúlyozza a producer.   

A Toldi egy örökérvényű történet  

Arany János 1846-ban megjelent elbeszélő költeménye napjainkban is bőven hordoz magában aktualitásokat minden korosztálynak, amit az alkotók a filmben igyekeztek is bemutatni.  

„Ha figyelmesen elolvassuk a művet, akkor Toldi alakjában egy tizenéves fiatal rajzolódik ki, aki hőstettel szeretné bizonyítani a környezetének, hogy nem kevesebb a bátyjánál. Ez végül sikerül neki, tehát mai nyelvre lefordítva, ez egy sikeres karrier története” – hívja fel a figyelmet Mikulás Ferenc. Szerinte a fiataloknak jó példakép lehet Toldi Miklós, hiszen alakja azt bizonyítja, hogy megfelelő ambíciókkal és kitartással megvalósíthatjuk az elképzeléseinket.   

A szakember a felnőtteknek is ajánlja a rajzfilmet, mert mint mondja: meglepően sok humor van az elbeszélő költeményben, amit a filmben sikerült kidomborítani. Ebben szerinte nagy szerepe van Jankovics Marcell ötletének, amelynek eredményeképpen Arany János karaktere is megjelenik a képernyőn narrátorként, ráadásul a Petőfi Sándor által készített korabeli rajz alapján.  

A műbe a rendező kivételes jeleneteket is beleszőtt. A film végén például, miután Toldi legyőzi a cseh Mikolát, és letérdel a király elé, két oldalt vitézek veszik körül. Jankovics Marcell a vitézek arcában az alkotókat rajzolta meg. „Ez egy szép gesztus volt részéről, nem gyakori, hogy az alkotók maguk is megjelenjenek egy rajzfilmben” – hangsúlyozza Mikulás Ferenc, aki azt is elárulta, hogy Jankovics Marcell az élete vége felé úgy értékelte: a karrierjét a XIX. század két nagy költője határozta meg. „A Petőfi évforduló kapcsán készítette el annak idején a János Vitézt, az Arany János emlékévre pedig a Toldit. Érezte, hogy ez lesz az utolsó filmje” – idézi fel a Médiapiacnak a Toldi mozifilm producere. 

Hidaskürti Nagy Mátyás