Kövess minket!

Művház

A Toldi mozifilm mérföldkő a magyar animációtörténetben

Bár az egész estés Toldi bemutatóját Jankovics Marcell sajnos nem élhette meg, az előzetes elképzelése alapján készült el a mozifilm – mondta a Médiapiacnak Mikulás Ferenc. A Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója úgy véli, Jankovics Marcell elégedett lenne a végeredménnyel.

Nem túlzás unikumnak nevezni az október 20-án bemutatott Toldi című egészestés animációs filmet, amely megszakítja a külföldi szuperhősfilmek uralmát a magyar mozikban, és malomkövet dob a hazai forgalmazásra szánt rajzfilmgyártás állóvizébe.

Jankovics Marcell utolsó alkotása egyszerre állít emlékművet Arany János elbeszélő költeményének, és mutatja be Magyarország egyik dicső korszakát.   

A filmben együtt járhatjuk be Toldival a nap perzselte alföldi rónákat, az érintetlen lápvidéket és a középkor végi Pest utcáit, miközben főhősünk kamaszfiúból felnőtt férfivé válik. Sokan irigykedhetünk a mai iskolásokra, akiknek már nem csak ködös képzelgésként derenghet fel a napmelegtől égő kopár szík sarja, hanem szélesvásznon megtekinthetik azt, és közben végig hallgathatják a Toldi tizenkettő énekét Széles Tamás narrációjában.   

De hogyan lett az elbeszélő költeményből sorozat? És hogyan lett a sorozatból mozifilm? Hosszú út vezetett idáig. Kezdjük az elején.  

Nagy igény volt már egy valódi magyar rajzfilmre  

A kő leves, A gazdag ember három fia, A só – ki ne emlékezne a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatra, amely évtizedeken keresztül gyermekek millióinak töltötte ki a lefekvés előtti perceit. Nemzedékek nőttek fel a magyar néplélek csiszolta történeteken, amelyet Mikulás Ferenc ötlete alapján Jankovics Marcell, majd a későbbiekben Horváth Mária és Nagy Lajos vitt képernyőre.   

A rajzfilmsorozatot 1980-tól 2012-ig gyártotta a Kecskemétfilm Kft., azóta pedig a YouTube-on szárnyal tovább a magyar népi hímzésmintát mintát daloló madárka. Nem meglepő, hogy egyes részeknek több milliós nézettsége van idehaza, az viszont annál érdekesebb, hogy az angol szinkronos epizódokat is milliók tekintették már meg. A Kecskemétfilm a közelmúltban fejezte be a kínai szinkront, jelenleg pedig az arab fordítást tervezik. Ez is jól mutatja, hogy

mind Magyarországon, mind a nagyvilágban valós igény van a Kárpát-medence gyökereiből eredő történetek rajzfilmváltozatára.  

Ez az igény vezethette Áder Jánost is 2017-ben, amikor az Arany János Emlékbizottság elnökeként azt javasolta, hogy a Toldiból készüljön rajzfilmsorozat. „A korábbi köztársasági elnök azt kérte, hogy az alkotásban a teljes elbeszélő költemény hangozzon el. Emellett elárulta, hogy ő és a gyermekei is a Magyar népmeséken nőttek fel, ezért azt javasolta, készítsünk egy ahhoz hasonló rajzfilmsorozatot a Toldiból” – mondta el a Médiapiacnak Mikulás Ferenc. A Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója és a Toldi film producere szerint Arany János költeménye és a Magyar népmesék is mélyen az emberek szívében él.  

A Toldi mozifilm a legjelentősebb alkotások közé tartozik a száz éves magyar animációtörténetben

“Viccesen azt szoktam mondani, hogy Magyarországon a foci és a népmese fogja össze az országot, mert pártállástól függetlenül ezt a két dolgot mindenki szereti. Emlékezetes pillanat volt, amikor a franciaországi Európa-bajnokságon az osztrákok legyőzése után az összes magyar szurkoló a népmesék bevezető szignálját dúdolta” – idézte fel a szakember.  

Jankovics Marcell elégedett lenne a végeredménnyel  

Erős nyomás nehezedett tehát az alkotókra a munkálatok megkezdésekor, hiszen egyszerre kellett megfelelniük korunk technikai elvárásainak és a Magyar népmesékért rajongók igényeinek. A visszajelzéseket hallva és olvasva azonban láthatjuk: mindkét cél teljesült, hiszen a Toldiban úgy kerülünk egy távoli, festőien szép mesevilágba, hogy közben talán még sosem voltunk ennyire otthon egy történetben.  

„A Toldi mozifilm a legjelentősebb alkotások közé tartozik a száz éves magyar animációtörténetben, Jankovics Marcell ebben a műben korábban nem látott szabadsággal használja az animációs formanyelvet” – véli Mikulás Ferenc. A Toldi film producere szerint a csaknem két órás alkotás látványvilága egészen egyedülálló. Ez pedig nem véletlen. Jankovics Marcell korábban csak papírra dolgozott, a Toldinál azonban a producernek sikerült meggyőznie arról, hogy digitális technikát használjanak. Így egészen valósághűre sikerült megalkotnia a várost és a tájat, ami hagyományos technikával nem sikerülhetett volna – teszi hozzá a szakember, aki szerint a szép végeredmény sokak érdeme. A film alapjául szolgáló sorozaton a Kecskemétfilm Kft. több mint száz munkatársa dolgozott három éven át, Vécsy Vera gyártásvezető koordinációjával.   

A Toldi film látványvilága egészen egyedülálló

„Remekül együttműködött a stáb, a kollégák sok esetben a rendezőt túlszárnyalva javasoltak változtatásokat. Marcell a vége felé azt mondta: ez nem is az én művem, ez a mi művünk. Elismerte alkotótársnak a munkatársakat” – mondja Mikulás Ferenc.  

Bár a mozifilm bemutatóját Jankovics Marcell sajnos nem élhette meg, a sorozatot még láthatta, és volt annyi ideje, hogy kiegészítő képes forgatókönyvet készítsen a filmhez. Végül Csákovics Lajos, a Toldi társrendezője valósította meg azt, amit Jankovics előzetesen elképzelt az egész estés változattal kapcsolatban. „Meggyőződésem, hogy Marcell elégedett lenne, ha látná a végeredményt” – hangsúlyozza a producer.   

A Toldi egy örökérvényű történet  

Arany János 1846-ban megjelent elbeszélő költeménye napjainkban is bőven hordoz magában aktualitásokat minden korosztálynak, amit az alkotók a filmben igyekeztek is bemutatni.  

„Ha figyelmesen elolvassuk a művet, akkor Toldi alakjában egy tizenéves fiatal rajzolódik ki, aki hőstettel szeretné bizonyítani a környezetének, hogy nem kevesebb a bátyjánál. Ez végül sikerül neki, tehát mai nyelvre lefordítva, ez egy sikeres karrier története” – hívja fel a figyelmet Mikulás Ferenc. Szerinte a fiataloknak jó példakép lehet Toldi Miklós, hiszen alakja azt bizonyítja, hogy megfelelő ambíciókkal és kitartással megvalósíthatjuk az elképzeléseinket.   

A szakember a felnőtteknek is ajánlja a rajzfilmet, mert mint mondja: meglepően sok humor van az elbeszélő költeményben, amit a filmben sikerült kidomborítani. Ebben szerinte nagy szerepe van Jankovics Marcell ötletének, amelynek eredményeképpen Arany János karaktere is megjelenik a képernyőn narrátorként, ráadásul a Petőfi Sándor által készített korabeli rajz alapján.  

A fiataloknak jó példakép lehet Toldi

A műbe a rendező kivételes jeleneteket is beleszőtt. A film végén például, miután Toldi legyőzi a cseh Mikolát, és letérdel a király elé, két oldalt vitézek veszik körül. Jankovics Marcell a vitézek arcában az alkotókat rajzolta meg. „Ez egy szép gesztus volt részéről, nem gyakori, hogy az alkotók maguk is megjelenjenek egy rajzfilmben” – hangsúlyozza Mikulás Ferenc, aki azt is elárulta, hogy Jankovics Marcell az élete vége felé úgy értékelte: a karrierjét a XIX. század két nagy költője határozta meg. „A Petőfi évforduló kapcsán készítette el annak idején a János Vitézt, az Arany János emlékévre pedig a Toldit. Érezte, hogy ez lesz az utolsó filmje” – idézi fel a Médiapiacnak a Toldi mozifilm producere. 

Hidaskürti Nagy Mátyás

Művház

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre, amelyre március 30-ig ingyenesen, ezt követően 20 ezer forintért lehet nevezni július 30-ig.

Közzétéve:

Pixabay

Az egyik legrangosabb hazai operatőr találkozó megmérettetésére diákfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm, játékfilm és természetfilm kategóriákban nevezhetnek tavalyi évben bemutatott magyar filmek alkotói és gyártói

– olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, a diákfilm kategória versenyzői idén is elnyerhetik a Sparks Kft. – Panavision filmes kameracsomag különdíját, amelyet 2005-ben Zsigmond Vilmos alapított. A novemberi eseményen hosszú idő után újra átadják az Aranyszem fődíjat is az év legjobb operatőrének.

Novák Emil és Romwalter Béla, a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny alapítói 2018-ban nevezték el a Novák Emil által 20 éve alapított Aranyszem Fesztivált a magyar operatőr iskola két kiemelkedő alkotójáról. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar operatőrök közösségének legkiválóbb tagjaira, és díjazza a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar operatőröket – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Martin Scorsese tiszteletbeli Arany Medve-díjat kapott

Filmes életművéért tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntette ki kedden a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Martin Scorsese amerikai filmrendezőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

Scorsese filmjei az elmúlt fél évszázadban védjeggyé váltak. Mindig is küzdött a függetlenségéért és művészi elképzelései megvalósításáért

– mondta Wim Wenders filmrendező, aki a 81 éves rendezőt méltatta a díjátadó ceremónián.

A gálán A tégla című thrillerét is levetítették, amelyért 2007-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

Scorsese a filmművészet jövőjéről optimistán nyilatkozott a fesztiválon. “Nem hiszem, hogy haldokolna. Átalakul” – mondta sajtótájékoztatóján.

Scorsese arról is beszélt, hogy nem kell megijedni a technológia fejlődésétől.

Hozzátette: “az egyéni hang megjelenhet akár a TikTokon, akár egy négyórás moziban, akár egy kétórás minisorozatban”.

A rendező annak a véleményének is hangot adott, hogy a Berlinale és a hozzá hasonló fesztiválok nyújtanak lehetőséget az új filmesek felfedezésére.

Scorsese szerint a filmek hatással lehetnek az emberek gondolkodására.

“Előfordulhat, hogy egy filmre, amelyet az ember egyszer látott, egész életében emlékezni fog, és hatással lesz arra, ahogy az életről gondolkodik. De lehet, hogy amikor 30 évvel később ismét megnézi, a film megváltozott. Pedig valójában a film ugyanaz, az ember változott meg”

– fogalmazott.

Scorsese filmes életművének kiemelkedő alkotásai között szerepel a Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Viharsziget és a New York bandái is.

Megfojtott virágok című legutóbbi alkotása, amelyet David Grann azonos című könyve alapján az 1920-as években elkövetett oklahomai indiángyilkosságokról forgatott, 10 kategóriában kapott Oscar-jelölést.

Borítókép: Martin Scorsese amerikai rendező az életművéért átvett tiszteletbeli Arany Medve-díjjal a 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 2024. február 20-án

Tovább olvasom

Művház

Meghalt Czakó Gábor író

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek is, a többi között ezért kapta meg a Kossuth-díjat is.

Közzétéve:

A Nemzet Művésze díjban részesült Czakó Gábor Kossuth-díjas író beszél az átadóünnepségen a Pesti Vigadóban 2019. november 5-én, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985–86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt.

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozta meg.

Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus „kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:

  • Helikon szobrászati díj (1960),
  • József Attila-díj (1975),
  • Kortárs-díj (1994),
  • Arany János-díj (2000),
  • Nagy Gáspár-díj (2008),
  • Pro Literatura-díj (2008),
  • Stephanus-díj (2009),
  • Prima Díj (2010).

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.

A közmédia is megemlékezik róla

Az M5 kulturális csatorna szerdán 16 óra 55 perckor a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozat Czakó Gáborról szóló epizódjával, majd 19 órától a vele készült MMA-portréval idézi fel alakját. Az Agenda kulturális híradó és a Librettó magazinműsor is tiszteleg napi adásában Czakó Gábor életműve előtt.

Czakó Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtó- és kommunikációs főosztálya az MTI-vel.

Tovább olvasom