Művház
A természetről szól az ősz dereka a közmédián
Ötven év után ismét vadászati világkiállításnak ad otthon hazánk szeptember 25. és október 14. között. Az „Egy a természettel” – Vadászati és Természeti Világkiállítás központi, budapesti helyszínei mellett többek között Keszthely, Hatvan, és Vásárosnamény is programokkal készül a természetet szerető embereknek. 2021 legnagyobb természeti kiállításához hasonlóan ez az őszi időszak a közmédia csatornáin is a természetről szól; számos érdekes, elgondolkodtató, figyelemfelhívó műsort, filmet és beszélgetést felvonultatva, amelyek mindegyike a biodiverzitás fontosságára, a Földön élő lények sokféleségének megőrzésére világít rá.
Az M5 kulturális csatorna a világkiállítás megnyitójához időzítve, szeptember 25-én 16 órától tűzi műsorára a Világháborútól a Világkiállításig című 2021-es magyar természetfilmet, amely bemutatja, hogy a második világháború pusztítása után nemcsak a civil életben volt szükség rehabilitációra, hanem a természet és a vadállomány is segítségre szorult. Az október 14-ig tartó esemény tematikájához igazodva természetesen több természetfilmet is láthatnak az M5 nézői, ezekről a csatorna műsorújságjában lehet bővebben olvasni.
Az M5 Librettó című hétköznap esti műsora, illetve Híradója rendszeresen beszámol a világkiállítás kulturális eseményeiről, a vidéki helyszínek érdekességeiről. A jubileumi világkiállítás megnyitásának tiszteletére a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében hangzik fel először Dubrovay László a kiállításra komponált műve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában. A szeptember 26-ai ősbemutató 22:45-től lesz látható az M5 műsorán.
A Duna Televízió két természetfilmet is műsorára tűz a megnyitás hetében a világkiállítás tematikájához kapcsolódva. Szeptember 25-én 15.45-től a Kittenberger – Az utolsó vadászat című magyar természetfilmet, majd szeptember 26-án a Féltve őrzött kincsünk, a magyar gímszarvas című ismeretterjesztő filmet láthatják a nézők 13.20-tól.
Előbbi bemutatja, milyen karakter volt Kittenberger Kálmán, betekintést nyújt a világhírű magyar Afrika-kutató életébe, aki összesen másfél évtizeden át járta a kontinenst, ezernyi felejthetetlen élményét pedig a mára már klasszikussá vált történeteiben jegyezte le. Utóbbi film pedig Európa talán legcsodálatosabb vadfaját, a gímszarvast mutatja be, a történelmünket érintő csodaszarvas legendájával.
A Kittenberger Kálmánról szóló film kapcsán lesz a Duna Televízió délelőtti magazinműsorának, a Család-barátnak a vendége Bodrogi Gyula, a világkiállítás egyik nagykövete, valamint Bán Beatrix, a Diana Vadászhölgy Klub elnöke, a Vadászati Kulturális Egyesület alelnöke is. Ezen kívül a Család-barát és Almárium című műsorokban a vadgazdálkodással is megismerkedhetnek a nézők, sőt többször is láthatnak élő bejelentkezéseket a kiállítás helyszíneiről, eseményeiről.
Érdemes követni az M1 aktuális csatorna műsorait is, hiszen rendszeres bejelentkezésekkel, beszámolókkal várják a nézőket a világkiállítás eseményeiről, helyszíneiről.
A Kossuth Rádió vidéki magazinja, a Hajnal-táj is minden nap kiemelten foglalkozik a természet és a vadgazdálkodás témájával a kiállítás ideje alatt. Szeptember 23-án a Kalendáriumban gróf Széchenyi Zsigmond, a legismertebb magyar vadász és író munkásságával ismerkedhetnek meg a hallgatók. A múzeum- és könyvtáralapító Széchényi Ferenc ükunokájának életét az állatvilág és a természet felfedezése határozta meg. Szeptember 28-án a rádió Napközben című műsora is a világkiállítás tematikájához igazodik.
A nők és a vadászat kapcsolatáról lesz szó a rádió Gondolat-jel című műsorában október 3-án vasárnap délelőtt, ezen a napon délután pedig a Kívánságkosárban hangzanak el a Hungexpo látogatóinkat kérései, továbbá az esemény nagykövetei közül Bodrogi Gyula színművész és Kemény Dénes, a magyar vízilabda válogatott egykori szövetségi kapitánya is megszólal a műsorban. Élő bejelentkezést is hallhatnak a rádióban, a vásárosnaményi vidéki helyszín eseményeiről tudósít az Országjáró október 9-ei, szombati adása.
Bodrogi Gyula a Dankó Rádióban is mesél vadászathoz, természetjáráshoz kapcsolódó élményeiről. A Nemzet Színésze szeptember 25-én Nádas György Jó pihenést! című műsorában lesz hallható.
A világkiállítás gálakoncertje, amely a Müpában szeptember 26-án 19.30-kor kezdődik, fontos szerepet kap a Bartók Rádióban is. A karmester, Farkas Róbert a Muzsikáló délután szeptember 24-ei beszélgetésében mesél a koncertről, amely során csupa olyan muzsikát hallgathat a közönség Rameautól Eötvös Péterig, amely vadról és vadászról, elemekről és évszakokról, állat és ember kapcsolatáról szól.
Az „Egy a természettel” – Vadászati és Természeti Világkiállítás eseményeit a közmédia csatornáin is érdemes követni. Részletes információkat a mediaklikk.hu oldalon találnak.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.