Kövess minket!

Művház

A szentföldi magyar ásatásokról jelent meg könyv

Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor munkája a jordániai Machaerus várának feltárását mutatja be.

Flickr

Az elmúlt bő évtized szentföldi magyar ásatásairól jelentetett meg könyvet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Vörös Győző vezetésével, az MMA égisze alatt 2009-ben nyert koncessziót húsz évre magyar kutatócsoport a jordániai Machaerus várának feltárására, dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére – idézte fel az MMA közleményében.

Mint írták,

a Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem “titokzatos evangéliumi helyszín”.

A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezését a korabeli zsidó történetíró, Josephus Flavius A zsidók története című történeti munkájában örökítette meg, megjelölve az esemény helyszínét, ezzel a történettudomány számára is hitelesítve az evangéliumi történetet.

A bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak az 1. században lerombolták, és kopár hegyként magasodott a következő két évezred folyamán. 1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel egy 3,5 kilométer hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált – ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának.

Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával indult meg a kutatás, amely később megrekedt, a feltárt leletek az Egyesült Államokba kerültek. 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy. Így nyerte el a jordán állam támogatását a machaerusi kutatás.

Vörös Győző professzor korábban három, angol nyelven megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkáját, magyarul először a Ferenc pápa idén szeptemberben esedékes budapesti látogatása tiszteletére megjelenő kötetben adja közre az általa vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalását.

A szerző – akit idén májusban a Vatikánban a Pápai Akadémiák Aranyérmével tüntettek ki – a kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusban mutatja be a machaerusi eseményeket. A második és harmadik részben a helyszín régészeti feltárása, építészeti, bibliai és kulturális örökségének részletei szerepelnek.

A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel.

Borítókép: Machaerus várának maradványai

Művház

Magyar filmek a fókuszban a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon

A magyar filmművészetre fókuszál Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a Tallinn Black Nights Filmfesztivál (PÖFF), amelyet november 12. és 28. között rendeznek meg az észt fővárosban. Az A-kategóriás nemzetközi fesztivált Enyedi Ildikó nagyszabású európai koprodukcióban készült filmje, A feleségem története nyitja meg – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közlemény szerint az idén 25. alkalommal megrendezett tallinni fesztivál, amelyen összesen mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek, kurrens alkotásokat és felújított klasszikusokat egyaránt műsorra tűz a magyar film javából.
 

“2021-ben a magyar filmgyártás 120. jubileumát ünnepeljük. Tökéletes az időzítés arra, hogy Észak-Európa nagy presztízsű filmes rendezvényével együttműködve, a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon felvillantsuk a magyarországi filmkészítési hagyomány gazdagságát és kortárs mozgóképeink széles spektrumát” – idézi a közlemény Káel Csabát, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

A fesztivál In Focus: Hungary programja, amely a Nemzeti Filmintézet együttműködésével valósul meg, összesen 17 filmet vonultat fel. A közelmúlt legizgalmasabb alkotásai közül látható lesz Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, Lakos Nóra Hab és Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című mozija, továbbá Mundruczó Kornél Evolúció, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot és Bergendy Péter Post Mortem című borzongató kísértetfilmje, mely Magyarország Oscar-nevezése.

A PÖFF Shorts keretében 10 magyar rövidfilm is műsoron lesz. A gazdag magyar filmörökségből Bereményi Géza, Enyedi Ildikó, Fábri Zoltán, Gaál István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Makk Károly, Mészáros Márta és Szabó István egy-egy világhírű alkotását vetítik le.

“A magyar filmművészet hosszú évek óta kiemelkedik minőségével és kreatív látásmódjával. Örülök, hogy idén ilyen erős felhozatalt láthatunk vendégül egy olyan országból, amelynek filmjeit fiatal kritikusként és diákkorom óta messzemenően csodálom. Nagyszerű születésnapi ajándék ez a jubileumi fesztiválnak és az észt közönségnek” – idézik a Tallinn Black Nights Filmfesztivál igazgatóját, Tiina Lokkot a közleményben.

A fesztivál szervezői korábban már nyilvánosságra hozták, hogy Pálfi György Mindörökké című filmjének világpremierje a tallinni fesztivál versenyprogramját gazdagítja. Kis Hajni első mozifilmje, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Külön falka az ifjúsági filmek versenyében indul.

Tovább olvasom

Művház

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmjének a forgatása

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című romantikus sci-fi forgatása.

Közzétéve:

Salamandra Film / Rumann Gábor

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Inkubátor Programjának támogatásával készülő romantikus sci-fi egy vidéki iparvárosban zajló gyógyszerkísérlet körül bonyolódik, amelyben egy 18 éves fiú véletlenül szert tesz az időutazás képességére – közölte az intézmény.

A 19 napos forgatás jelentős része rendhagyó módon a fővárostól távol, Dunaújvárosban és Komlón zajlott, majd a munkálatok utolsó szakaszában az alkotók Budapestre érkeztek, ahol egy látványos bulijelenettel zárták a film felvételeit. A Zanox műfaji alapokon nyugszik, ugyanakkor feszegeti is a határokat, hogy élvezetesen térjen el ezektől – idézi az NFI tájékoztatója a rendezőt.

A Zanox operatőre Gajdics Dávid, vágója Kis André. A főszerepeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti szakán idén diplomázott Bálint Előd, valamint Erdős Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója alakítja.

A további szerepekben többek között Hatházi András, Sólyom Katalin, Máhr Ágnes, Dráfi Mátyás, Vasvári Emese, Danis Lídia, Hozák Kevin, Radvánszki Ronett, Vilmányi Benett láthatóak. Kisebb szerepekben influenszerek is felbukkannak.

A Zanox – Kockázatok és mellékhatások a Salamandra Film gyártásában, Romwalter Judit és a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Gyurin Zsuzsi és Molnár Dániel.
A film bemutatóját 2022-re tervezik az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

Bali kevéssé ismert arcát mutatja be a vadonatúj kiállítás

Az indonéziai Bali szigetének hitvilágába és rítusaiba vezet be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Transz-Tánc-Bali Gill Marais fotóin címmel csütörtöktől látható kiállítása.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1923-ban megnyílt Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mûvészeti Múzeum épülete az Andrássy út 103-ban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

A pandémia egyik sajnálatos hatása, hogy erősen beszűkültek az utazási lehetőségek, az elmúlt másfél évben kevesen jutottak el távoli kontinensekre. A Hopp Ferenc Múzeum legújabb időszaki kiállítása ezért virtuális utazásra hívja a látogatókat az egyik legvágyottabb turistaparadicsomba, Bali szigetére – mondta el a tárlat keddi sajtóbejárásán az intézmény igazgatója.

Fajcsák Györgyi hozzátette: Bali egy kevéssé ismert oldalát szeretnék megmutatni két utazó szemszögéből. Mindketten nők voltak: Zboray Ilona az 1930-as évek közepén érkezett a szigetre, Gill Marais pedig a 20-21. század fordulóján élt ott. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin több évtized különbséggel – jegyezte meg.

Zboray Ilona hosszabb ideje az indonéz szigetvilágban dolgozó bátyja, Zboray Ernő látogatására érkezett, és utazott Balira 1937-ben. Benyomásait, élményeit őszinte hangvételű, írott beszámolókban rögzítette, amelyeket a nagyközönséggel is megosztott a magyar lapokban.

A fiatal magyar utazó nemcsak a balinéz nők szépségéről és táncairól írt, hanem fárasztó munkával töltött mindennapjaikról is. Különös érzékkel figyelte meg a helyi sajátságokat, és komoly figyelmet szentelt írásaiban a nők helyzetének.

Írt a balinézek hétköznapjait átszövő vallásos életről, mitológiájukról, gazdag hitvilágukról és ünnepeikről, amelyekben fontos szerep jut a gyakran transzállapotban előadott táncoknak is – mondta el az igazgató.

Gill Marais bő ötven évvel később, az 1980-as évek végén járt először Bali szigetén, ahol később le is telepedett. Dél-Afrikában született, majd egy francia diplomatával kötött házassága révén Franciaországban élt negyven évig. Fotóriporterként járta a világot; Balin a hétköznapokat, ünnepeket, és mindenekelőtt az embereket fotózta.

Gill Marais a kiállítás előkészítő munkái közben hunyt el 2021 áprilisában, így a tárlat rá is emlékezik – közölte Fajcsák Györgyi.

Brittig Vera kurátor elmondása szerint a tárlat Gill Marais Balin készült fotóiból válogat, a képek mellett bemutatva Zboray Ilona ugyanazon témában évtizedekkel korábban írt, élményszerű beszámolóit.

A tárlat első egysége a balinézek életének négy nagy rítusán keresztül vezet be a helyiek életszemléletébe, mely szerint az ember az ég és föld között az újratestesülések körforgásában, a látható és a láthatatlan világ között él.

Az első fontos ünnep “a föld első érintése”, amikor a születés utáni 105. napon a baba lába először érhet a földhöz, a felnőtté válást pedig a házasság előtti fogreszelés jelzi, amely a szemfogak visszareszelésével az emberben rejlő állati erők megszelídítését célozza. Bonyolult és kasztonként eltérő szertartásrendszer szabályozza az esküvők rendjét, a temetéseket pedig talán még ennél is hosszadalmasabb és költségesebb rítusok kísérik.

A Balin előadott táncok egy jelentős része ma is szorosan kötődik a vallásgyakorlathoz, és rituális keretek között zajlik, akár zárt közösségben, akár a turisták előtt kerül rá sor. Balin a transzállapotban bemutatott táncok az istenségek és az emberek számára láthatatlan világ közötti kapcsolattartás fontos eszközének számítanak.

Gill Marais fotói és Zboray Ilona szövegei segítségével a kiállítás bemutatja az úgynevezett krisztáncot, amelynek során a résztvevő férfiak önkívületben próbálják saját magukat megsebezni tőrjeikkel (a kriszekkel), valamint a tűztáncot is, melynek végén a transzállapotban lévő fiatal lányok sértetlenül futnak át a lángokon.

A tárlatot kísérő kötet Gill Marais fotóit adja közre az általa írt képaláírásokkal, Zboray Ilonától pedig három egykori cikkét közli újra, eredeti fotóikkal együtt.

A csütörtöktől 2022. január 30-ig látogatható kiállításhoz az Andrássy úti Hopp Ferenc Múzeum számos kísérőprogramot is szervez.

Tovább olvasom