Művház
A soproni népszavazásra emlékezik a protestáns újságírók őszi konferenciája
Azt vizsgálják, a trianoni diktátum alapján Ausztriának ítélt területekből miként kerülhetett vissza Magyarországhoz Sopron és további mintegy háromszáz négyzetkilométer.

Haza – szeretet – hűség. Ezzel a címmel szervezi meg a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) nyilvános konferenciáját a Soproni Múzeumban (9400 Sopron, Fő tér 8.) 2021. november 27-én, szombaton 10 és 18 óra között.
A tanácskozás az 1921. december 14-16. között lezajlott soproni népszavazás 100. évfordulója alkalmából kívánja sokoldalúan megvizsgálni, hogy a trianoni diktátum alapján Ausztriának ítélt területekből miként kerülhetett vissza Magyarországhoz Sopron és további mintegy háromszáz négyzetkilométer.
Felkért előadók: Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója; Babucs Zoltán hadtörténész; Domonkos László író, újságíró; Vizi László Tamás főiskolai tanár, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese; Szakály Sándor egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem kutató professzora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója; Soós Kálmán újságíró, ny. szerkesztő; Bánó Attila író, újságíró.
További tudnivalók, részvételi és jelentkezési információk ide kattintva érhetők el.
Művház
A TV Macit ábrázoló bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta
A bélyegblokkon Bálint Ágnes író és Foky Ottó bábtervező alkotása, a TV Maci és Paprika Jancsi figurája egy-egy jellegzetes életképpel szerepel.

A Mesehősök bélyegsorozat részeként látott napvilágot a sorszámozott alkalmi bélyegblokk a Magyar Posta és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésében – számolt be róla az MTI.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a csütörtöki budapesti bélyegblokk-kibocsátó ünnepségen kiemelte: 2019 óta folyamatos a Magyar Posta és az MTVA együttműködése, amely a továbbiakban is folytatódik. A bélyegblokk-kibocsátás apropója, hogy idén 60 éves a TV Maci, amely már nemcsak a közmédiát fémjelzi, hanem nemzeti kincs, igazi hungarikum – tette hozzá.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának alelnöke elmondta: a bélyegblokk Weisenburger István grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 50 ezer példányban. A bélyegblokkon Bálint Ágnes író és Foky Ottó bábtervező alkotása, a TV Maci és Paprika Jancsi figurája egy-egy jellegzetes életképpel szerepel.
Művház
Nimród 111 címmel nyílt fotókiállítás a Vajdahunyad-várban
Az idén 111. évfolyamát és Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóját ünneplő Nimród Vadászújság tárlata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban július 9-ig látogatható.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke elmondta, hogy a két évforduló ihlette tárlaton 111 képet állítanak ki.
Kiemelte, hogy
a Nimródot mindig is a betű és a kép egysége jellemezte. A természetfotózás egyfelől dokumentálja, ihleti és inspirálja a vadászatot, másfelől viszont – és ez a kiállítás erre a bizonyíték – egy önálló műfaj
– mondta, hangsúlyozva: alázattal figyeli meg a természetet, mégis művészet, mert szimbolikus üzenet minden egyes kép, a művész sajátos alkotása.
A Nimród nemcsak az egyik legrégebbi magyar periodika, hanem ma Magyarországon a legnagyobb példányszámú periodika
– fogalmazott, hozzátéve hogy 80 ezres példányszámban jelenik meg. Ősztől kezdve a nemzetegyesítés jegyében a Nimródot ingyenesen minden határon túli magyar vadász meg fogja kapni – közölte Semjén Zsolt.

Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője elmondta: az intimitás, amely a fotókon megjelenik, nem véletlen. A fotózás egyik alapszabálya, hogy kerülj olyan közel ahhoz, amit meg akarsz ragadni, amilyen közel csak lehet. A legintimebb, legelragadóbb felvételeket a spontán pillanat elkapása, megjelenítése adja – mutatott rá, hozzátéve: a kiállításon erre tettek kísérletet, ezt próbálják megmutatni. Elmondta, hogy
a tárlatot hagyományteremtő céllal rendezték meg, ezentúl évente, az újság alapításának évfordulójához igazodva bemutatják munkatársaik, hivatásos fotósok munkáit.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója elmondta: olyan kiállításnak adhatnak helyet, amely a múzeum első kiállításának megnyitásától kezdődően otthon van náluk. Hiszen már 1897-ben megnyílt az első vadászati kiállítás, az első erdészeti kiállítás, az erdők, mezők vadjait mutatták be. Ennek a tárlatnak itt nagyon is helye van – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Nimród vadászújsággal régóta kiváló szakmai kapcsolatban állnak.
“Egészen különleges ez a képi világ, nagyon megragadó, nagyon személyes” – fogalmazott a kiállításról szólva, hozzátéve: biztos abban, hogy a tárlat gondolatokat indít meg, nem pedig lezár.
Mint a megnyitón elhangzott, a kiállításon 17 fotós, köztük Széchenyi Zsigmond és Nagygyörgy Sándor, valamint négy alkotóművész, köztük Schell József alkotása látható.
Művház
Altorjai Anita: nagy sikerrel zárult a Duna-napok programsorozat
Nagyon jó volt magyarnak lenni Torockón – mondta Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.

A vezérigazgató kiemelte: az volt az elképzelés, hogy idén először ne csak az anyaországbeliek találkozzanak az erdélyi magyarsággal, hanem háromnapos programmá bővítik az eredetileg másfél napos rendezvényt, és így a Kárpát-medencében élő valamennyi magyarlakta terület képviseltetheti magát.
Altorjai Anita úgy fogalmazott: nagy öröm volt találkozni kárpátaljaiakkal, vajdaságiakkal, Horvátországból érkezőkkel, de jöttek vendégek Szerbiából és más külhoni magyar területekről is. A programokat is bővítették, figyeltek arra is, hogy kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándor, és Torockón is megünnepelték a nagy költőt.
A vezérigazgató értékelése szerint nagy sikert arattak a koncertek és a most először megrendezett főzőverseny. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat, felejthetetlen élményekkel gazdagodtak – mondta.
Jó volt Torockón három napig beszélgetni, együtt énekelni, egymás szemébe nézni, és azt érezni, hogy – bármilyen határok választanak is el bennünket – mi magyarok összetartozunk
– mondta Altorjai Anita.
A Duna-napot 2014 óta tartják meg a június 4-i nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó hétvégén az Europa Nostra-díjas Torockón. A Duna-nap célja, hogy a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, gyermekeknek és felnőtteknek szóló programokkal erősítsék a nemzeti összetartozás érzését. Az anyaországból, Délvidékről, Őrvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkező fellépőknek köszönhetően a Duna-nap programjaira ellátogatók részesei lehettek az ősi kultúra, a hagyomány és a modern világ találkozásának.
Borítókép: Miller Zoltán énekes az Összetartozás koncerten a Duna-napon Torockón 2023. június 3-án