Művház
A nomádok földje három Oscart is kapott
Az amerikai filmdráma a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb női színésznő díját is begyűjtötte vasárnap a 93. Oscar-gálán Los Angelesben.
A kínai származású Zhao lírai hangvételű alkotása az Amerika nyugati tájain vándorló emberek életét mutatja be. A nomádok földje a 39 éves rendező harmadik nagyjátékfilmje, kevesebb mint 5 millió dollárból (1,5 milliárd forintból) készült Francis McDormand főszereplésével, de zömmel nem hivatásos színészekből álló szereplőgárdával.
A rendezői Oscart korábban csak egy nő nyerte el, Kathryn Bigelow A bombák földjén című filmjével. Zhao egyúttal az első színes bőrű nő, aki ebben a kategóriában győzni tudott.
“Mindig jót találtam az emberekben, akikkel találkoztam”
– mondta a törékeny, testszínű gálaruhát viselő Zhao, amikor átvette a díjat. Mint hozzátette, ez az elismerés “mindenkinek szól, akinek van hite és bátorsága, hogy megtalálja a jóságot önmagában és másokban, bármilyen nehéz is ez”.
Francis McDormand a legjobb színésznő Oscarját kapta játékáért. A színésznő, aki producerként is Oscar-díjas lett a filmmel, köszönő beszédét egy farkasüvöltéssel zárta.
A járvány miatt a díjátadó ceremóniát közönség nélkül, de az Oscarra jelölt sztárok jelenlétében két helyszínen rendezték meg: a Los Angeles-i Dolby Színházban és a Union Station pályaudvaron. A szervezésnél nagy hangsúlyt fektettek a távolságtartásra, a résztvevőket hangulatos, lámpafényes asztalokhoz ültették egy meghitt amfiteátrum köré.
A tízezer tagot számláló amerikai filmakadémia vasárnapi gáláján több nőt és nem fehér alkotót díjaztak, mint valaha.
Steven Soderbergh és producertársai filmszerű élményt akartak nyújtani a műsor nézőinek, ezért a díjakat átadó sztárok is nagyobb szerephez jutottak. A gálát a Union Station színpadára érkező Regina King, a One Night in Miami című Oscar-jelölt film rendezője nyitotta meg.
Az első díjat Emerald Fennell író-rendező kapta az Ígéretes fiatal nő című filmje eredeti forgatókönyvéért. A legjobb adaptált forgatókönyvért díjazott Az apa írója, Florian Zeller műholdas közvetítéssel jelentkezett be a műsorba kezében az Oscar-szoborral, és a film főszerepét alakító, a legjobb férfi főszereplőnek választott Anthony Hopkinsnak, valamint a társforgatókönyvíró Christopher Hamptonnak is köszönetet mondott.
David Kaluuya kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. A 32 éves brit színész a Judas and the Black Messiah című filmben a fiatalon meggyilkolt Fred Hampton afroamerikai polgárjogi vezetőt alakította. Az Oscarral a kezében édesanyját köszöntötte, és megemlékezett Hampton örökségéről is.
A dél-koreai Jun Ju Dzsung (Youn Yuh-jung) vehette át a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját a Minari című filmben nyújtott játékáért. Az első koreai színésznőnek, aki Oscar-díjat nyert, Brad Pitt adta át az arany szobrocskát.
A legjobb nemzetközi film díját a dán Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotása nyerte. “Ez a film arról szól, hogy elengedjük a kontrollt az életünk fölött” – fogalmazott a rendező. Felidézte, hogy a forgatás első napjaiban 19 éves lányát halálos autóbaleset érte, de mint mondta, ő is részese ennek a csodának, és neki ajánlotta díját.
A Lelki ismeretek című Pixar-produkció kapta a legjobb animációs film Oscar-szobrát. “A dzsesszhez írtunk szerelmeslevelet” – fogalmazott a ceremónia színpadán a film egyik rendezője, Pete Docter, akinek ez már a harmadik Oscar-díja.
A legjobb dokumentumfilm kategóriában a Tanítóm, a polip nyert. A rövid dokumentumfilm díját Anthony Giacchino Colette című alkotása kapta. Vizuális effektusaiért pedig Christopher Nolan Tenet című filmjét díjazták.
A Mank operatőre, Erik Messerschmidt kapta a legjobb operatőrnek járó Oscart. A David Ficher rendezésében készült, harmincas évek Hollywoodjában játszódó fekete-fehér Mank a látványterv kategóriában is nyert.
A legjobb vágás Oscarját a dán Mikkel E.G. Nielsen kapta A metál csendje című filmért, amely a legjobb hang díját is elvitte.
A legjobb filmzene díját a Lelki ismeretek muzsikáját szerző Trent Reznor, Atticus Ross és Jon Batiste kapta, a legjobb filmdal kategóriában pedig a Judas and the Black Messiah Fight for You című száma győzött.
Az élőszereplős rövidfilm Oscarját a Two Distant Strangers című produkció nyerte el. Az animációs rövidfilmek közül pedig a Ha bármi történik, szeretlek győzött.
A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című film a smink és haj-, valamint a jelmez-kategória Oscarját is elnyerte.
A Jean Hersholt humanitárius díjat átvevő Tyler Perryt állva tapsolták meg a sztárok. A producer, rendező, színész, író, vállalkozó és filantróp elkötelezett támogatója a társadalmi igazságosságnak, a rasszizmusellenességnek. Köszönőbeszédében is a gyűlölet ellen szólalt fel, és díját is a megbékélés jegyében ajánlotta fel.
A humanitárius díjat a filmes közösséget támogató Mozgókép- és Televíziós Alap (MPTF) is megkapta a ceremónián.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.