Kövess minket!

Művház

A Metro ötven éve rögzítette az első magyar koncertlemezt

Fél évszázada készült el az első magyar koncertlemez, a Metro együttes Egy este a Metro Klubban… című korongja. Sztevanovity Zorán és Dusán, valamint Frenreisz Károly idézte fel a lemez és a zenekar történetét az MTI-nek.

A Metro (korábban Zenith) a hatvanas évek legelejétől működött, az évtized második felében az Illés és az Omega mellett a legnépszerűbb magyar beatzenekar volt. Az együttes 1961-től játszott a fővárosi Metro Klubban (ez lett a névadó), amely 1966-ban költözött a Dohány utca 22-24. alá, az egykori Árkád Bazár épületébe.

“Ezerkétszáz Metro Klub-tagsági igazolványt adtak ki, de a koncertterembe csak ötszázan fértek be. Minden héten szombaton és vasárnap játszottunk ott, általában szünetekkel négyszer negyvenöt percet. Éveken át, folyamatosan telt házzal” – mondta Zorán.

1965-től a Sztevanovity fivérek, Zorán (ének, gitár) és Dusán (ritmusgitár) mellett Schöck Ottó (billentyűs hangszerek), Frenreisz Károly (ének, basszusgitár, szaxofon) és Brunner Győző (dob) alkotta a Metro klasszikus felállását. 1967-68-ban, amíg Frenreisz és Brunner Nyugat-Európában “vendéglátózott”, Rédey Gábor és Veszelinov András helyettesítette őket.

“Korábban elsősorban a kor angol nyelvű beatslágerei voltak repertoáron, bár megjelent néhány magyar nyelvű kislemezünk” – emlékezett vissza Frenreisz Károly.

A Metróval az évtized végére nagyon futott a szekér, 1969-ben megjelent a csapat stúdiólemeze is.

A zenekarnak fontos lett volna, hogy mielőbb újabb lemezük jelenjen meg, mert a koncertrepertoárjuk nem volt elég bő, nagyon kellettek az új dalok, de a hanglemezgyár csak később akart újabb Metro-stúdiólemezt kiadni – mondta Sztevanovity Dusán.

Mint Zorán felidézte, legtöbb daluk zeneszerzője, Schöck Ottó (ő írta az Ülök egy rózsaszínű kádban című slágert) 1970 elején kiszállt a Metróból, mert elege lett az állandó koncertezésből, a sok utazásból, helyét a dzsessz-színtér egyik elismert alakja és igen érdekes figurája, Fogarasi János vette át. Neki volt Magyarországon először saját Hammond-orgonája, ami a Metro számára új távlatokat nyitott. Ő játszotta a legfontosabb szerepet az Egy este a Metro Klubban… című lemez létrejöttében.

“Fogar a Filmgyárban dolgozott hangmérnökként, hozzá tudott férni stúdióminőségű magnóhoz, egy UHER készülékhez, ami elfért a Hammond tetején és képes volt profi sztereóhangzást biztosítani. Mikrofonokat is szerzett, ami nélkülözhetetlen volt a koncertfelvételhez” – jegyezte meg Zorán.

A koncertfelvétel 1970. május 30-án és 31-én, szombaton és vasárnap zajlott. Bár szó sem lehetett utókeverésről, mai füllel is jól szól az anyag. “Amikor az A oldallal végeztünk, átmentünk az emeleti irodába, visszahallgattuk a számokat, és ha hiba volt, újravettük azokat. A közönség tudta, hogy lemezfelvétel készül, nagyon együttműködően, aktívan állt a dologhoz” – mesélte az énekes.

Frenreisz Károly kitért arra, hogy akkoriban semmilyen profi technika, az élő felvételhez szükséges többsávos keverőpult nem állt rendelkezésre Magyarországon.

Az Egy este a Metro Klubban… című lemezen hallható tizenegy szám egyike sem szerepelt korábbi Metro-lemezen. Eljátszották mások mellett a Hol az a hely, a Kócos ördögök, Az én életrajzom és a Könnyűvérű lányok című új dalt. A zene progresszívebb, mint az 1969-es Metro-lemez inkább bohókás számai, Dusán szövegei elmélyültebbek, komolyabb témákat érintenek.

“A zenekar útkereső időszakában volt, amit Fogar dzsesszes attitűdjével próbáltunk betölteni. A lemezre Karesz hét dalt írt, Zorán hármat, Fogar egyet” – idézte fel Dusán.

A Metro a lemez megjelenése után eljutott Svédországba és Finnországba, a turkui fesztiválon ötvenezer ember előtt játszottak nagy sikerrel, olyan nevek társaságában, mint a Colosseum, a Mungo Jerry vagy a Family. A csapatból azonban 1971-ben Frenreisz (az alakuló LGT-hez csatlakozott), Brunner (a Taurusba ment) és Fogarasi is kilépett, Dusán pedig abbahagyta a zenélést. A Metro számos tagcsere után 1972 nyarán oszlott fel.

“Ami velünk történt, az sok más zenekarban is lejátszódott. A különféle zenei stílusok begyűrűzése, a hazai lehetőségek szűkössége, az erős egyéniségek nem kedveztek az együttmaradásnak” – fogalmazott Zorán.

Frenreisz Károly hozzátette: a hatvanas években kevés zenekar kapott lehetőséget, de amelyik igen, annak széles körű közönségigénynek kellett megfelelnie, ebből fakad a Metro-dalok eklektikussága.

A később az LGT, a hetvenes évek közepén szólópályára lépő Zorán, Katona Klári és számos más előadó vagy A Padlás című musical szövegeit is jegyző Sztevanovity Dusán szerint a Metrónak írt szövegei a zeneszerzőkhöz történő túlzott alkalmazkodni akarást tükrözik. “A Metro után azt gondoltam, nem fogok többé dalszöveget írni, egészen addig, amíg Presser Gábor nem találta ki, hogy Zorán szólólemezén velem szeretne dolgozni”.

A Metro 1992 márciusában a Budapest Sportcsarnokban (Schöck Ottóval) újra összeállt, majd 2001-ben a Népstadionban az Illés-Metro-Omega szuperkoncerten ismét – ezen Fogarasi János zenélt velük; Schöck Ottó 1999-ben hunyt el.

Azóta nyilvánosságra került, hogy a 2012-ben elhunyt Fogarasit a hatvanas években Gara fedőnéven beszervezte az állambiztonság, de az MTI-nek nyilatkozó három Metro-tag egyöntetűen azt mondta, hogy nem tapasztaltak semmit, ami ügynöki tevékenységre utalt volna nála.

Zorán ma is sikeres szólóelőadó, Frenreisz Károly 1973 óta a népszerű Skorpió vezetője, a negyedik még élő tag, a dobos Brunner Győző hosszú ideje Kanadában él.

Művház

Letizia Battaglia fotókiállítása az Olasz Kultúrintézetben

A női szépséget kutatja A szépség mindenekfölött címmel a világhírű palermói fotóriporter tárlata.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A kiállítás csütörtökön online nyílik meg a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xénia Galériájában, a Budapest FotóFesztivál keretében.

Letizia Battaglia a ma is élő fotográfus legendák egyike. 1935-ben született Palermóban, a 70-es és 90-es évek között a L’Ora című napilap fotóriportereként dolgozott, ezáltal testközelből fotózta az akkori évtizedekben dúló, legkeményebb maffiaháborúk nyomait – idézi fel a Budapesti Olasz Kultúrintézet által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Mint a szervezők emlékeztetnek, Letizia Battaglia 1985-ben első európai nőként nyerte el New York-ban a Eugene Smith-díjat, majd a későbbiekben is számos nemzetközi díjjal jutalmazták rendkívüli érzékenységű társadalomábrázoló fotóit. Sokoldalú, fáradhatatlan érdeklődése, munkája egyéb területeken is megnyilvánult: a fotózás mellett dolgozott rendezőként, folyóirat-szerkesztőként és városvezetési tanácsosként is, mindemellett aktív környezetvédő. 1991-től a csak nők által szerkesztett Mezzocielo című, kéthavonta megjelenő kulturális, politikai és környezetvédelmi folyóirat igazgatója.

A Budapestre érkező kiállítás központi témája a nő, a női szépség. A tárlat 30 fotográfiája különböző korú nőket ábrázol, egészen eltérő szituációkban és környezetekben. Néhány kép Letizia Battaglia korai fotóriporteri munkásságának idejére nyúlik vissza, amikor a 80-as, 90-es évek kegyetlen maffiaháborúi zajlottak Palermóban.

A címben említett szépség egyértelmű utalás a kortól és kontextustól független női szépségre

– fogalmaz a közlemény.

“Háborúk, környezetszennyezés, szegénység, maffia, a fotósok mindenhol ott vannak és mindenről be akarnak számolni. Majd elérkeznek azok a pillanatok, amikor mindez elviselhetetlenül feleslegessé válik, és mást keresel. A békét keresed, egy simogatást, egy mosolyt. Egy nő egyszerű, meztelen teste, nekem ma, 86 évesen, az maga a szépség. Egy kislány komoly pillantása, amit véletlenül elkapok, az maga az öröm. A többit elvégzi a fényképezőgép” – idézi a közlemény Letizia Battagliát.

Az érdeklődők csütörtök 18 órától élőben követhetik a kiállítás megnyitóját a Budapesti Olasz Kultúrintézet Youtube-csatornáján.

A tárlat keretében május 18-án 20 órától a Távmozi platformon vetítik majd Kim Longinotto angol rendező Letizia Battaglia munkásságáról szóló, Shooting the Mafia (Aki a maffiát fotózta) című dokumentumfilmjét, amelyet a tavalyi Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutattak be.

A kiállítás, amint a járványügyi szabályok lehetővé teszik, élőben is látogatható lesz május 20-ig.

Tovább olvasom

Művház

Augusztus közepén rendezik meg a VeszprémFestet

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei VeszprémFestet, Tom Jones mellett egyelőre öt magyar előadó nevét hozták nyilvánosságra a szervezők.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

A fesztivált augusztus 17. és 21. között tartják meg három veszprémi helyszínen.

A koronavírus-járvány miatt az időponton kívül változik a rendezvény programja is, egyetlen külföldi előadóként Tom Jones lép majd közönség elé.

A teljes programot május elsejéig hozzák nyilvánosságra.

Tom Jones augusztus 19-én ad koncertet a Veszprém Arénában, ahol legismertebb slágerei mellett a hamarosan megjelenő stúdióalbumáról, a Surrounded by The Time-ról is elhangzanak majd dalok.

A Jazz+Az augusztus 18-án ad koncertet. Augusztus 17-én, 20-án és 21-én is magyar előadók lépnek majd közönség elé, akiknek nevét később hozzák nyilvánosságra.

VeszprémFest Classic címmel a Cziffra100-emlékév részeként három produkciót láthat a közönség. A sorozat nyitányaként, augusztus 17-én Miklósa Erika és Balázs János ZongOpera címmel ad koncertet.

Augusztus 18-án a Paganini+ programmal Balázs János és Lendvay József mellett Szakcsi Lakatos Béla is fellép. Augusztus 19-én pedig Tompos Kátya és Balázs János Cziffra Café című estjét élvezhetik a nézők a Jezsuita Templomkertben.

A korábban meghirdetett Jamie Cullum-koncert elmarad, a brit művész a tervek szerint 2022. július 12-én lép fel Veszprémben.

Borítókép: Joss Stone brit énekesnő koncertje a VeszprémFesten

Tovább olvasom

Művház

Harmadik hete legyőzhetetlen a Godzilla Kong ellen

Harmadik hete vezeti az észak-amerikai mozis sikerlistát a Godzilla Kong ellen, ezen a hétvégén újabb 7,7 millió dollárt (2,3 milliárd forint) hozott.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Legendary és a Warner Bros. horrorja ezzel már 80,5 milliónál jár Észak-Amerikában – írta a Variety.com iparági becsléseket idézve.

Várható, hogy a film elsőként lépi át a 100 milliós határt a pandémia kezdete óta, ami nemcsak azért jelentős eredmény, mert az észak-amerikai mozik csökkentett kapacitással üzemelnek, hanem azért is, mert az HBO Max streamingszolgáltatónál az előfizetők minden külön díj nélkül megnézhetik. A Warner egész évben így fog eljárni a debütáló alkotásokkal.

A második helyre a Universal filmje, a Senki került, a hétvégén 2,5 millió dolláros jegyárbevételt hozott. A Bob Odenkirk főszereplésével forgatott akcióthriller a bemutató óta eltelt négy hét alatt ezzel már 19 millió dollárra növelte észak-amerikai, és 34 millióra globális jegyárbevételét.

A Sony Gonosz csoda című horrorja harmadik hete fut az észak-amerikai mozikban, ezen a hétvégén 2 millió dollárért váltottak rá jegyet, ami elég is volt a harmadik helyhez.

A Disney animációs kalandfilmje, a Raya és az utolsó sárkány 1,9 millió dollárral megőrizte negyedik helyét. Eddig 37 milliót hozott az észak-amerikai piacon.

A Warner Bros. Tom és Jerry című, egyszerre animációs és élőszereplős családi kalandfilmjére a hétvégén 1,1 millió dollárért váltottak jegyet, 42 millióra növelve ezzel az észak-amerikai árbevételét. A világ leghíresebb macska-egér párosának nagyvárosi kalandjai szintén láthatók az HBO Maxon, az előfizetők 31 napig érik el.

Tovább olvasom