Művház
A Magyar Rádió Zenekara nagyszabású koncertet ad a Müpában
A 80. évfordulóját ünneplő Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara nagyszabású koncerttel készül december 19-én a Müpa Bartók Béla hangversenytermében. A koncertet élőben közvetíti a Bartók rádió, majd látható lesz az M5 kulturális csatornán – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában.
Devich Márton a Bartók rádió csatornaigazgatója, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) ügyvezető igazgatója a december 19-i jubileumi koncertről elmondta: “olyan műsort akartunk összeállítani, ami sokat megmutat belőlünk, ugyanakkor nagyon szép és reprezentatív”.
Három karmester, Vásáry Tamás, Kovács János és Ricardo Frizza is dirigál az eseményen, ahol elhangzik Liszt Ferenc Les Préludes-je, Mendelssohn 42. zsoltára, valamint felcsendül Richard Strauss Hősi élet című műve
– közölte az MRME ügyvezetője.
Devich Márton a rádiózenekar 80. évfordulójára megjelent kötetről elmondta, hogy a könyv szórakoztató módon, a lényeget megragadva, teljes képet nyújt a zenekar történetéről, köszönhetően László Ferencnek, a kötet társzerzőjének.
Kiemelte, hogy fontos szerepet játszott a kötetbe kerülő képek válogatása. Mint mondta, ebben azok a művészek segítettek, akik korábban a zenekarban dolgoztak: példaként említette Geiger György fotóarchívumát vagy Fodor Ildikót, a zenekar hegedűművészét, aki szintén fotóival segítette a kötetet.
Devich Márton elmondása szerint egészen különleges fotók is vannak a kötetben: mint például a fiatal Kocsis Zoltánról vagy Ránky Dezsőről.
László Ferenc kultúrtörténész, A muzsika hullámhosszán című kötet társszerzője elmondta, hogy sokféle kihívást jelentett a kötet megalkotása: egyrészt be kellett mutatni a zenekar intézményi történetét, másrészt Devich Márton szerzőtársával megpróbálták felidézni, hogy milyen lehetett a zenekar belső élete.
Ebben segített a forrásként megmaradt zenekari napló, amely nemcsak azt rögzíti, hogy milyen koncertek, felvételek zajlottak, hanem azt is, hogy milyen volt a zenekar belső élete – emelte ki László Ferenc. Ebből a naplóból az is kiderül, hogy az adott zenekarnak milyen volt a karmesterekről, művészekről vagy egy-egy turnéról a belső értékítélete – fűzte hozzá.
Elmondta, Devich Mártonnal megkísérelték elhelyezni a zenekar történetét abban a nagy egészben, ami a magyar történelem a 20. században vagy az ezredfordulón.
A zenetörténész hangsúlyozta: ebben a kötetben azt is meg szerették volna mutatni, hogy a zenekar a szimfonikus együttesek sorában is egy különleges intézmény, amelynek sokkal nagyobb a repertoárja, sokkal több kortárs zenét játszik, valamint sokkal nagyobb a mikrofon és felvételi rutinja, mint más együttesnek.
“Annyi felvétele, amennyi a rádiózenekarnak van, egyetlen magyar szimfonikus együttesnek sincs ebben a nyolcvan évben” – emelte ki László Ferenc.
A kultúrtörténész felidézte, hogy a zenekar az 50-es évek első felétől, kelet felé kezdett el turnézni, Lengyelország volt az első állomás. Majd az 1950-es évek végétől megindult egy intenzív nyugati jelenlét: ennek részeként a rádiózenekar volt az első olyan magyar együttes, amely eljutott az Egyesült Államokba. Itt több turnéja is volt, ami hihetetlenül vonzóvá tette a zenekart a magyar muzsikusok számára – hangsúlyozta László Ferenc.
Hozzátette: ez segített abban, hogy a zenekar bekerüljön a nemzetközi zenei élet köztudatába és egyúttal a rangját is emelte.
László Ferenc arról is beszélt, hogy a 80 év alatt a zenekarnak több nagy zenekarnevelő karmestere is volt. Példaként említette Ferencsik Jánost, Somogyi Lászlót, Lehel Györgyöt, Vásáry Tamást és Fischer Ádámot.
Borítókép: Vásáry Tamás Kossuth-díjas karmester és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján rendezett díszünnepségen a Zeneakadémián 2019. október 23-án
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.