Kövess minket!

Művház

A magyar filmek az online filmtárakban is egyre nézettebbek

Egyre nagyobb szerep jut a magyarországi streaming-szolgáltatóknál a magyar tartalmaknak. A Nemzeti Filmintézet csütörtökön induló online filmtára, a magyar alkotásokat bemutató FILMIO erre a sikerre épít.

A Netflix-nél és az HBO GO-nál jelenleg 50-50, a Cinegonál 28 magyar produkció közül válogathatnak az előfizetők. A népszerűségüket igazolja, hogy ezeken a platformokon számos magyar film – legutóbb az Akik maradtak a Netflix-en, a Drakulics elvtárs az HBO GO-n, a Napszállta a fesztiválkedvencekre fókuszáló Cinego-n – bekerült a legnézettebb alkotások aktuális listájára – közölte a Nemzeti Filmintézet, amelynek csütörtökön indul az online filmtára, a magyar alkotásokat bemutató FILMIO.

A magyarok közel fele (47%-a) használ vagy használt már előfizetős videós tartalomszolgáltatást

– ez derült ki a Nemzeti Filmintézet által megrendelt kutatásból, amelyet a Kantar-Hoffmann készített. A nemzetközi statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a járványhelyzet hatására jelentősen megnőtt a streaming-előfizetők száma. Az Ipsos ez év áprilisában publikált felméréséből az szűrhető le, hogy ez a trend idehaza is hasonlóan alakult: a válaszadók 47%-a mondta azt, hogy a járványhelyzet előtti időszakhoz képest gyakrabban néz streamingcsatornán keresztül elérhető tartalmat.

A további növekedés borítékolható, ezt jelzi előre a statista.com is: 2020-ra világszinten a népesség 11,9%-a számít VoD-tartalomfogyasztónak, 2025-re ez az arány várhatóan 17,2%-ra nő majd. Simon Murray, a Digital TV Research alapító-elemzője a kelet-európai piacot tanulmányozva állapította meg, hogy

2025-re elérheti a 26,4 milliót a streaming-előfizetések száma.

A streaming népszerűségének növekedése a magyar mozgókép tartalmak szempontjából is kedvező hír, mivel még szélesebb közönséghez juthatnak így el a hazai alkotások. A hazai piacon jelen lévő szolgáltatók mindegyikénél fontos törekvés, hogy folyamatosan bővítsék a magyar gyártású tartalmakból elérhető kínálatot.

A Netflix a világ vezető internetes szórakoztató szolgáltatásaként egy éve indította el lokalizált verzióját Magyarországon. Azóta is folyamatosan bővíti a magyar felirattal és szinkronnal ellátott produkcióinak listáját, illetve

egyre több magyar gyártású tartalommal is színesíti a kínálatát.

Az első év végéig 50 népszerű magyar filmet tettek hozzáférhetővé az előfizetőknek. Ezen belül 2019-ben és 2020-ban összesen 37 mozifilmet vásároltak meg a Nemzeti Filmintézettől. Köztük nemzetközi ismertségig jutó alkotásokat (pl. Saul fia, Napszállta, Akik maradtak), az elmúlt években készült, műfajilag sokszínű magyar filmeket (pl. Nyitva, Curtiz) és korábbi hazai filmsikereket (pl. Valami Amerika, Kaméleon, Csak szex és más semmi). A magyar filmek többször szerepeltek már a szolgáltató felületén közölt, magyarországi Top 10-es listán, legutóbb az Akik maradtak került a legnépszerűbbek közé.

Az HBO GO 2017 novemberétől fizethető elő önállóan Magyarországon. A Netflix-szel összehasonlítva nem csupán az a jelentős különbség, hogy korábban elindult a magyarországi szolgáltatásuk, hanem az is, hogy

az HBO GO kezdettől fogva, folyamatosan kínál nézőinek saját gyártású magyar tartalmakat is.

Az első évben épp az Aranyélet miatt is könyvelhetett el rendkívül sok új előfizetőt az HBO GO, és általánosan elmondható, hogy a magyar filmek és sorozatok jellemzően hosszú ideig vonzzák a nézőket a csatornán. Legújabb hazai produkciójuk a Simon Kornél és Gryllus Dorka főszereplésével készült Zuniverzum: Jelenetek egy szerelemből. A rövidfilm különlegessége, hogy a nem saját gyártású tartalmak közül ez az első, ami először az HBO GO-n látható. A színes kínálatban egyaránt szerepelnek magyar filmek, sorozatok, dokumentumfilmek – a Testről és lélekről, a Rossz versek, Az állampolgár, az 1945, vagy a Lajkó, cigány az űrben is megtalálható a szolgáltatónál.

Az előfizetők egynegyede rendszeresen néz magyar tartalmakat.

Ez a mutató azért is tekinthető kiemelkedőnek, mert az HBO GO kínálatában a világ vezető sorozatai és amerikai stúdiófilmjei is szerepelnek. Ráadásul az idén szeptemberben náluk debütáló Drakulics elvtárs vagy korábban a FOMO – Megosztod, és uralkodsz is bekerült a legnézettebb TOP filmek közé az oldalon. Rendkívül népszerű az októbertől elérhető dokumentumfilm, a Visszatérés Epipóba is – a legjobb magyar dokumentumfilm nézettséget hozta, többen nézték, mint például a Westworld című sorozatot.

A Cinego portál több magyar filmforgalmazó összefogásával indult el 2020 májusában, amelyen művészfilmeket tesznek elérhetővé az előfizetők számára.

Köztük nemzetközi fesztiválsikereket, jelentős magyar alkotásokat is találunk. A 20 legnézettebb film között sokszor szerepel hazai alkotás, bekerült már az Akik maradtak, a Nagyi Projekt, a Csak a szél és legutóbb a Napszállta. A kínálatban jelenleg mintegy 250 film szerepel ebből 30 magyar. De ez csak a kezdet, a szolgáltatónak mindenképpen célja a hazai gyártású tartalmak folyamatos bővítése.

A magyar filmek online sikerére alapozva FILMIO néven indít online filmtárat a Nemzeti Filmintézet november 19-én.

A hiánypótló szolgáltatás hozzáférést ad a nézőknek a magyar film nagy klasszikusaihoz, valamint a közelmúlt legjobb hazai alkotásaihoz egyaránt.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar mozgóképszakma irányításáért felelős szervezetként elkötelezett, hogy sikeres, minőségi alkotások készüljenek, amelyek a nézők számára a mozikban és a képernyőkön egyaránt különleges élményt nyújtanak, szórakoztatnak és kulturális értéket teremtenek – ismertette a szervezet.

Borítókép: az Akik maradtak című magyar film egyik jelenete

Művház

Újranyit a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában lévő múzeum a Telefónia 1890-1980 című kiállítással várja a látogatókat.

Közzétéve:

MTI/Sóki Tamás

A múzeum újra látogatható: az érdeklődők a vadonatúj, Telefónia 1890-1980 című kiállítást is megtekinthetik a helyszínen, amely a hazai telefonszolgáltatás fejlődését mutatja be a kezdetektől egészen a nyolcvanas évekig – amikor egy otthoni vezetékes vonal komoly státuszszimbólumnak számított.

A Neumann Társaság informatikatörténeti tárlatának csapata a járványhelyzet alatti kényszerű zárvatartás alatt állította össze a hazai távközlés történetét feldolgozó – laikusoknak és szakértőknek egyaránt számos érdekességet kínáló – tárlatot. A Telefónia 1890-1980 kiállítás védettségi igazolvány felmutatásával (kiskorúak esetében kísérő lehet a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülő, pedagógus, szakkörvezető, csoportvezető) látogatható.

A Telefónia 1890-1980 kiállítás másik aktualitását az adja, hogy 1968 óta május 17-én a nemzetközi Távközlési Világnapot ünnepelhetjük, arról megemlékezve, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt.

A távközlés a számítógéphálózatok alapja, mindennapi életünk nélkülözhetetlen része – az összeköttetés jelentősége az elmúlt több mint egy évben a korábbinál is erőteljesebben nyilvánult meg. Fejlődésében a magyar feltalálók kiemelkedő szerepet játszottak. A tárlaton mindez kézzelfogható közelségbe kerül: a tárgyak egy részét a látogatók működés közben is szemügyre vehetik és kipróbálhatják. A kiállított darabokat egyébként több múzeumból, magángyűjteményből válogatták össze a szervezők

– közölte a Neumann Társaság.

Puskás Ferenc 1879 júliusában, a budapesti Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 17. szám alatt mutatta be először a telefont, amely emeleti lakása és a földszint között biztosított összeköttetést. Később szintén ő helyezte üzembe hazánkban az első telefonközpontot, mely 1881. május 1-jén nyílt meg Budapesten, a Fürdő utca 10. számú ház III. emeletén (ma V., József Attila utca 14.), 50 előfizetővel, akik éves előfizetői díjként 180 forintot fizettek a telefon használatáért.

Az új kiállításon a fejlődés további, kevésbé ismert hazai reprezentánsai is bemutatásra kerülnek:

• a Kiss-féle kékíró távírógép (1889)
• a CB 35 „kurblis” telefonkészülék (1937)
• egy 50 vonalas, kézi kezelésű telefonközpont (1950)
• egy ARK-511 crossbar telefonközpont (1970-es évek)
• az ER 256 első hazai tároltprogram-vezérlésű központ (1989)

A kiállítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szent-Györgyi Albert Agora szervezésében valósult meg. A látogatóknak a Informatika Történeti Kiállítás szakképzett múzeumpedagógusai segítenek a berendezések bemutatásában, működtetésében.

A kiállítás izgalmas program általános és középiskolai diákcsoportoknak is, akár szünidei elfoglaltságként is – számukra játékos vetélkedőkkel is készülnek a tárlat működtetői.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Teljesült Balázs Fecó utolsó kérése

Dorozsmai Péter elárulta, sikerült teljesítenie barátja és zenésztársa utolsó kérését, befejezte és megjelenhetett a “Legszebb dalaink” című dupla CD.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Dorozsmai Péter az M5 csatorna Librettó című műsorában emlékezett Balázs Fecóra.

Nehéz elhinni, ami vele történt, életem jelentős részét mikrobuszokban és a színpadon töltöttem vele és olyan mintha a családtagom lenne. Rengeteg a jó zenész ott, ahol most ő van. Biztos vagyok benne, hogy alakít egy égi zenekart és azt is tudom, hogy egyszer még fogunk együtt zenélni

– emlékezett e szavakkal Dorozsmai Péter az M5 Librettó című műsorában a novemberben elhunyt Balázs Fecóra.

“Már 2018 óta dolgoztunk azon az albumon, amelyre eredetileg a 10 legjobb Korál-dal került volna fel, de Fecó újabb és újabb ötletei nyomán végül dupla CD lett belőle. Javában zajlott a munka, amikor ő beteg lett és kórházba került. Felhívtam és megkérdeztem, hogy tudok-e neki bármiben segíteni. Azt mondta, ne törődjek semmivel, csak fejezzem be élete lemezét” – emlékezett vissza Dorozsmai Péter.

Bár Balázs Fecó már nem tudta az összes dalt felénekelni, de zenésztársainak – Nikának, Bigának és Kontor Tamásnak – köszönhetően ez a néhány szerzemény is felkerült az albumra. Dorozsmai Péter szerint a szimfonikus hangszereléssel feldíszített rockos hangzású dalokat felemelő érzés hallgatni.

A teljes beszélgetés IDE kattintva nézhető újra!

Borítókép: Dorozsmai Péter, a Korál együttes dobosa, hangmérnök, producer az életének 70. évében elhunyt Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, énekes, zeneszerző búcsúztatásán az Óbudai temetőben 2020. december 11-én

Tovább olvasom

Művház

Indul a nemzetközi dalszerző tábor Budapesten

Hét országból érkeztek szövegírók, zeneszerzők és producerek, hogy közösen alkossanak az Artisjus kedden kezdődő dalszerző táborában. A Songwriting Camp célja a hazai zenei export fellendítése, a hazai és külföldi tehetségek közötti együttműködés elősegítése.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Holland, brit, német és közép-kelet-európai országok zeneszerzői, szövegírói, producerei alkotnak együtt magyar dalszerzőkkel négy napon át hét berendezett produceri stúdióban – közölte az Artisjus hétfőn az MTI-vel.

A korábbi táborokban született együttműködésekből már létrejöttek külföldi piacra szánt produkciók és készült így hazai kereskedelmi tévésorozatban felhasznált betétdal is.

A tábor egyik magyar résztvevője a Follow the Flow-ból ismert Szakács Gergő, aki nemcsak előadó, hanem dalszerző is: írt már dalt a Wellhellónak, Pápai Jocinak, Rácz Gergőnek, Pál Dénesnek, Takács Nikolasnak és természetesen saját zenekarának is.

A tábor résztvevője Kemon Thomas, azaz MC Kemon, az Irie Maffia zenésze, az idei Artisjus-díjas Random Trip egyik közreműködője, aki többek között Király Viktornak, a Biebersnek, az Irie Maffiának és saját formációjának is írt dalt. Csatlakozik a programhoz Fehér Holló Attila, aki a 2019-es A Dal című műsorban Middletonz néven közös zenekarban szerepelt Kállay-Saunders Andrással és részt vesz a rendezvényen Ian O’Sullivan, a norvég-ír-magyar felállású Mongooz And The Magnet ír énekes-nagybőgőse is. A magyar csapatot erősíti Apatini Nikoletta, Veres Tilda Panna (Tildae), valamint a Murielben és Kodachrome-ban is aktív gitáros, Jobbágy Bence.

A huszonegy résztvevő naponta változó felállású csapatokban dolgozik, hogy a nap végére egy-egy dalkezdemény vagy kész dal szülessen.

Számos kezdeményezés, köztük az idén negyedik alkalommal szerveződő DEX Dalszerző Expo indult azzal a céllal, hogy Budapestet a könnyűzene regionális központjává tegye.

Az Artisjus 2018-ban és 2019-ben a magyar fővárosba hozta az ABBA egyik tagjának (Björn Ulvaeus) kezdeményezéséből született svéd dalszerző tábort. Szintén az Artisjus támogatásával 2017-ben és 2018-ban a Zeneszöveg.hu szervezte a Songbook Songwriting Camp rendezvényeket. E sorozat folytatódott 2020-tól Artisjus Songwriting Camp néven.

Tovább olvasom