Művház
A magyar, aki Matt Damonnal és Ridley Scott-tal forgatott
– A magyar zene, az ételek, az irodalom apám szellemével együtt az örökségem része, bennem él tovább – mondta a Magyar Nemzetnek Csókás Márton, a legfoglalkoztatottabb magyar származású hollywoodi színész.
A Magyar Nemzet Lugas rovatának adott interjújában az Új-Zélandon született és felnőtt Csókás azt is elárulta, miért oltatta be magát, milyen Matt Damonnal és Ridley Scott-tal forgatni, és miért nem angolosította külföldön nyelvtörőnek is beillő nevét.
– Hol értük el?
– Olaszországban. Itt élek már három éve – ennek nagy részét persze a Covid adta kereteken belül töltve.
– Hogy bírja?
– Nem panaszkodom. Többé-kevésbé annyit dolgoztam ez idő alatt, amennyit csak lehetett.
A koronavírus-járvány miatt ugyan leálltak, majd újraindultak produkciók, de összességében szerencsésnek mondhatom magam, három filmben is dolgoztam. Ezek egyike Az utolsó párbaj volt, a másik kettőn, a Prizefighteren (Díjbokszoló) és a Chevalier-n (Lovag) pedig az utómunkálatokat végzik jelenleg.
Ha éppen nincs munka, akkor írok, és részt vettem egy album, az Embracing the Ruins (Átölelve a romokat) elkészítésében is. Kisebb sikerrel, de a kertészkedésben is kipróbáltam magam, és a konyhában is egyre ügyesebb vagyok.
Komisz és mennyei
– Beoltatta magát?
– Be. Szerintem tudományos bizonyítékok szólnak emellett, és jó dolog a vakcina. Ugyanakkor elismerem azok jogát a tiltakozásra, akik ellenzik, és nem támogatom, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Ebből nem sül ki jó dolog. Nagy a bizalmatlanság a vállalatokkal és a kormányokkal szemben, és nem alaptalanul.
De szerintem ez egy másik ügy. A lényeg, hogy a tudományos kutatás összefüggésében halljuk az érveket, és legyen vita erről, ne pedig ráerőszakoljanak dolgokat az emberekre.
– A magyar mozik az ősszel mutatták be Az utolsó párbajt. Ön ismerősen mozog a hollywoodi világban, de mégis milyen együtt dolgozni olyan sztárokkal, mint Matt Damon?
– Klassz. Matt Damon barátságosan és profin viselkedett. Egyáltalán nem hordta fenn az orrát, inkább nagyon is kollegiális, ami jót tesz a munkalégkörnek. Most másodszor dolgoztam vele, nyitott arra, hogy élvezze a feladatot, nagyon elkötelezett. De soha nem búskomor, nem megy a szomszédba egy jó nevetésért.
– A film nem lett kasszasiker. Azért élvezte?
– Igen. Eleve megtiszteltetés olyan befutott rendezővel forgatni, mint Ridley Scott – ez a tapasztalatának és a kedvességének köszönhetően is így van. Elképesztően jól szervezett az embereivel együtt. Mindenki azzal jön a forgatásra, hogy beleadja szívét-lelkét. Az egész folyamat bombabiztos, minden gyorsan és higgadtan történik. Bíznak a színészekben és a képességeikben. Bárcsak mindenütt így menne!
– Gyakran játszik rosszfiúkat. Nem zavarja?
– Olyan ez, mint Andy Warhol leveskonzervei: ha veszik, én pedig munkához jutok általa, akkor hajrá! Ugyanakkor próbálok olyan szerepekhez jutni, amelyekben minél jobban megjelenik a lélek összetettsége, illetve igyekszem ezt minél jobban kihozni a szerepeimből. Legyen szó komisz vagy mennyei karakterről – egyébként is úgy vélem, mindkettő elkerülhetetlenül bennünk lakozik, sok más egyéb mellett.
– Mindig örömmel látjuk a stáblistán a nevét, amely Új-Zélandon és Hollywoodban viszont nyelvtörő lehet. Ön hogyan ejti? Mint mi Magyarországon?
– Persze, úgy, ahogyan a magyarok. Büszke vagyok a nevemre, tetszik a jelentése és az ejtése is. Igaz, a magyar határon túl már vakarják a fejüket tőle, és – mondjuk így – alternatív kiejtést gyártanak hozzá. Arról már lemondtam, hogy másoknak tanítgassam, hogyan hangzik helyesen.
– Fontolgatta, hogy angolosítja a nevét?
– Azon elgondolkodtam, hogy másképp írjam. De arra jutottam, ez veszteség lenne. Így magyar, így az én örökségem. Örömmel tartom meg eredetiben, azzal a sejtelmességgel együtt, amelyet a magyarul nem tudóknak jelent.
– Ez az interjú angolul készül. Ugyanakkor az új-zélandi mellett magyar állampolgár is. Mennyire beszéli a nyelvünket? Egyáltalán mit jelent önnek a magyarság?
– Nem nagyon beszélem. Tanultam egy kicsit, de egyre inkább elfelejtem azt is, amit tudtam. Remélem, fejlődöm majd ebben. A magyarságom természetesen szorosan kapcsolódik az apámhoz, márpedig az apai örökségnek – mint mindannyiunk esetében – összetett a pszichológiája. A magyar zene, az ételek, az irodalom apám szellemével együtt az örökségem része, bennem él tovább.
Paprikaillat pálinkával
– Az egri és a tokaji borokat már említette egy interjúban. Mondjon még példát!
– Ady versei, Nádas prózája, a Hullámzó Balaton tetején zenéje, a csárdás, Bartók és Kodály. Paprika és szalonna illata tölti be az otthonomat, egy magyar barátom pedig van olyan kedves, és hozza ehhez a pálinkát. Unicumot bőven kapni Olaszországban, nincs okom az aggodalomra. Lehet, hogy mindezek felszínesnek hangzanak, valójában azonban olyan mélységekhez nyitnak ajtót, amelyek lelki megnyugvást jelentenek számomra.
– Filmes karrierjének ismerői tudhatják, hogy gépészmérnök édesapja a 40-es években vándorolt ki Új-Zélandra, ahol ön született. Sokkal később ketten együtt is Magyarországra látogattak. Meséljen róla!
– Egy hónappal ezelőtt is voltam Budapesten. Csak úgy. Egyszerűen csak élveztem, hogy ott vagyok. Semmi különöset nem csináltam, csak mászkáltam a városban. Szeretem ezt, előjönnek közben az emlékek, el lehet merengeni, és ilyenkor apám szelleme is jelen van, meg az enyém is. Ilyenkor újra végiggondolok dolgokat, miközben apám történetei visszhangzanak bennem.
Nagy fájdalom érte Magyarországon, ahol mindkét szülőjét elveszítette a második világháború alatt. Az édesanyja zsidó volt, apjának pedig cigány és katolikus gyökerei voltak. Apám lelkében nagy félelem lakozott a történtek miatt. Emlékszem, hogy évekig békítgettem, amíg rá tudtam venni, hogy Magyarországra utazzunk.
Ott viszont nagyon megkönnyebbült a fájdalomtól, szemtanúja voltam, ahogy az egész személyisége megváltozik. Szerintem minden nemzedék számára adott a lehetőség, hogy folytassa ezt az átalakulást, elnyerve önmaga szabadságát.
– Mit nevezne az otthonának?
– Az otthon ott van, ahol a szív, és ahol a lányommal lehetek. A szeretet köt össze bennünket, a szeretet megnyilvánulásai vezérlik az igazságérzetünket, és adják meg a módját, ahogy a világban élünk. Szerintem spirituális szinten – de fizikailag is – ezt az „otthont” önmagunk jelenti.
Megtanultam, hogy akárhol van is éppen az ember – időnként nehéz helyzetekben, felkavartan, szomorúan, de akár örömben is –, jót tesz, ha egyszerűen a gondolataim, az érzéseim mélyére nézek, megpróbálva a kívülálló helyzetét felvenni. Így találom meg belső önmagamat, kapcsolódva a végtelenhez, az élet tiszta esszenciájához.
Az algoritmusok korában abba a szörnyű helyzetbe kerültünk, hogy elveszíthetjük önmagunkat, és sokkalta inkább, mint valaha. Mégpedig egy olyan rendszernek a javára, amelynek az emberiség kevéssé számít. Leegyszerűsítő értelmezés? Az. Mégis elmondom, mert ahhoz a kérdéshez, az otthonéhoz tartozik, amelyet felvetett. Javaslom, olvassák el Yuval Noah Harari történész 21 lecke a 21. századra című könyvét.
A teljes interjú IDE kattintva érhető el.
Névjegy: Csókás Márton, apai ágon magyar származású színész 1966-ban született az új-zélandi Invercargillben, színművészeti tanulmányait a fővárosban, Wellingtonban végezte. Több tucat filmben szerepelt, többek között A Gyűrűk Urában (2001, 2003), A Bourne-csapdában (2004) és a Mélytorok: A Watergate-sztoriban (2017). Magyar hangja többször is volt Bede-Fazekas Szabolcs, Fekete Ernő és Haás Vander Péter.
Borítókép: Marton Csokas (Csókás Márton) magyar származású új-zélandi színész a The Equalizer című filmjének bemutatása alkalmából tartott sajtóértekezleten, a 39. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 7-én
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából