Kövess minket!

Művház

A közönség kérdezte az Elk*rtuk alkotóit

Szereplők, alkotók és a 2006-os őszi események elszenvedői beszélgettek az Elk*rtuk című nagyjátékfilm után a közönséggel – a baloldali politikusok nem kívántak csatlakozni a párbeszédhez.

Megafilm/Dombóvári Tamás

Hatalmas érdeklődés övezte az Elk*rtuk című politikai krimi első budapesti közönségtalálkozóját szombat este a Mom parkban, a CinemaMOM moziban. Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni forradalmi hangulatot feldolgozó történetet már az első napokban nagy érdeklődés övezte országszerte, a közönségtalálkozón is teltház előtt játszották a Megafilm produkcióját. A közönségtalálkozót Császár Attila szerkesztő-riporter vezette, aki maga is részese volt a 2006-os őszi eseményeknek, a színpadon Bánovits Vivianne, Kruchina Károly, Kruchina Vince, Kálomista Gábor, Helmeczy Dorottya, Bendi Balázs, Gubás Gabi, Mózes András, Szőke Richárd és meglepő módon egy üres szék foglalt helyet. Helmeczy Dorottya producer a színpadon látható üres székről elmondta:

“Úgy terveztük ezt a mai közönségtalálkozót, hogy szerettünk volna valakit meghívni valakit a 2006-os aktorok közül, szerettünk volna beszélni, vitázni, vagyis párbeszédet folytatni. Nagyon sok mindenkit hívtam fel az akkori baloldalról, akik közül sokan ma is aktív politikai szereplők, részesei az ellenzéki összefogásnak, de mindenkitől nemet kaptam. Az akkori, 2006-os politikai szereplőket ez az üres szék képviseli, pedig szerettük volna megadni nekik a lehetőséget.”

A producer hozzátette, hogy „várjuk a pereket”, ugyanis kaptak már olyan híreket, hogy jövő héttől erre számíthatnak. Kálomista Gábor producer elmondta, hogy az Elk*rtuk című nagyjátékfilm valószínűleg nem készült volna el, ha 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárogtatása után Gyurcsány Ferenc, az akkori miniszterelnök felballag a Sándor-palotába és lemond. Ez nem történt meg.

Bendi Balázs forgatókönyvíró elmondta:

„Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy korábban együtt dolgozhattam a producerekkel és egy közös beszélgetés során azon gondolkodtunk, hogy milyen filmet csináljunk. Ezt a 2006-os történetet már régen feldolgozták volna filmesek, ha négy országgal odébb élnénk.”

A Rékát alakító Bánovits Vivianne elmesélte a közönségnek, hogy rengeteg archív anyagot tanulmányozott és ismerősök meséltek neki a 2006-os eseményekről.

A Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi úgy fogalmazott, az volt a célja, hogy „habitusában hozzam, amit Klára képvisel. A férfiak tekintetében hatalmat parancsoló, akkoriban ‘first ladyként’ tevékenykedő Klára emberi arcát igyekeztünk kidomborítani”.

A színésznő hozzátette:

„Voltam már megosztó szerepben, átéltem már azt egy színdarab kapcsán. Nem szerettem volna újra átélni, hogy hajnal négykor jöjjenek az sms-ek. Aztán azt éreztem, hogy ha az élet hozza ezt a lehetőséget, akkor ennek oka van. Szembe kell néznem a traumával, hogy fel tudjam dolgozni és tovább tudjak lépni… Itt 2006-ban társadalmilag ért minket egy trauma, amivel társadalmilag is szembe kéne nézni a tagadás helyett.”

Mózes András arról beszélt, hogy az általa játszott karakter, Nándi, az oknyomozás során hogyan rakta össze a mozaikdarabkákat. A színész kiemelte: fontosnak tartja, hogy beszéljünk a 15 évvel ezelőtti eseményekről – akár a mozi nyelvén.

“A filmet a 2006-os események miatt és Attila karaktere miatt vállaltam” – mesélte Szőke Richárd. “A nagyszüleim éppen kint voltak az utcán 2006 október 23-án, a Fidesz nagygyűlésről tartottak hazafelé békésen, amikor repkedtek a gumilövedékek és kaptak a könnygázból. Szerencsésen megúszták. A másik nagyszülőm is kint volt a kanadai rokonnal. Szembe találták magukat a rendőrökkel és menekülniük kellett. Szerettem volna azokat az ártatlanokat képviselni, akik a rendőri túlkapások, brutalitás áldozatai lettek” – tette hozzá.

Kruchina Károly és Kruchina Vince fogdába került 2006-ban. Vince elárulta, 15 év után is felkavaró volt végignézni ezeket az eseményeket, a híradóból kivágott élőképeket.

„Próbálom elfelejteni, hisz az életünk megy tovább, de ezeket az élményeket nem lehet feledni… Ezek az emberek még mindig itt vannak a közéletben. Aki szerint ez politikai kérdés, az cseh kettőt néz”

– mondta Vince.

Kurchina Károly az utcán védte a testvérét a rendőröktől. „Ez a film, a nyíltszíni taps mutatja, hogy magasra került a mérce a politikai krimi műfajában. Akik ebben jelentős szerepet játszanak, azok félnek ettől a kétórás élménytől.”

Az Elk*rtuk című filmet országszerte játszák Bánovits Vivianne, Mózes András, Bokor Barna, Gubás Gabi, Szőke Richárd, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Csőre Gábor és Trill Zsolt főszereplésével.

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom