Kövess minket!

Művház

A közönség kérdezte az Elk*rtuk alkotóit

Szereplők, alkotók és a 2006-os őszi események elszenvedői beszélgettek az Elk*rtuk című nagyjátékfilm után a közönséggel – a baloldali politikusok nem kívántak csatlakozni a párbeszédhez.

Megafilm/Dombóvári Tamás

Hatalmas érdeklődés övezte az Elk*rtuk című politikai krimi első budapesti közönségtalálkozóját szombat este a Mom parkban, a CinemaMOM moziban. Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni forradalmi hangulatot feldolgozó történetet már az első napokban nagy érdeklődés övezte országszerte, a közönségtalálkozón is teltház előtt játszották a Megafilm produkcióját. A közönségtalálkozót Császár Attila szerkesztő-riporter vezette, aki maga is részese volt a 2006-os őszi eseményeknek, a színpadon Bánovits Vivianne, Kruchina Károly, Kruchina Vince, Kálomista Gábor, Helmeczy Dorottya, Bendi Balázs, Gubás Gabi, Mózes András, Szőke Richárd és meglepő módon egy üres szék foglalt helyet. Helmeczy Dorottya producer a színpadon látható üres székről elmondta:

“Úgy terveztük ezt a mai közönségtalálkozót, hogy szerettünk volna valakit meghívni valakit a 2006-os aktorok közül, szerettünk volna beszélni, vitázni, vagyis párbeszédet folytatni. Nagyon sok mindenkit hívtam fel az akkori baloldalról, akik közül sokan ma is aktív politikai szereplők, részesei az ellenzéki összefogásnak, de mindenkitől nemet kaptam. Az akkori, 2006-os politikai szereplőket ez az üres szék képviseli, pedig szerettük volna megadni nekik a lehetőséget.”

A producer hozzátette, hogy „várjuk a pereket”, ugyanis kaptak már olyan híreket, hogy jövő héttől erre számíthatnak. Kálomista Gábor producer elmondta, hogy az Elk*rtuk című nagyjátékfilm valószínűleg nem készült volna el, ha 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárogtatása után Gyurcsány Ferenc, az akkori miniszterelnök felballag a Sándor-palotába és lemond. Ez nem történt meg.

Bendi Balázs forgatókönyvíró elmondta:

„Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy korábban együtt dolgozhattam a producerekkel és egy közös beszélgetés során azon gondolkodtunk, hogy milyen filmet csináljunk. Ezt a 2006-os történetet már régen feldolgozták volna filmesek, ha négy országgal odébb élnénk.”

A Rékát alakító Bánovits Vivianne elmesélte a közönségnek, hogy rengeteg archív anyagot tanulmányozott és ismerősök meséltek neki a 2006-os eseményekről.

A Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi úgy fogalmazott, az volt a célja, hogy „habitusában hozzam, amit Klára képvisel. A férfiak tekintetében hatalmat parancsoló, akkoriban ‘first ladyként’ tevékenykedő Klára emberi arcát igyekeztünk kidomborítani”.

A színésznő hozzátette:

„Voltam már megosztó szerepben, átéltem már azt egy színdarab kapcsán. Nem szerettem volna újra átélni, hogy hajnal négykor jöjjenek az sms-ek. Aztán azt éreztem, hogy ha az élet hozza ezt a lehetőséget, akkor ennek oka van. Szembe kell néznem a traumával, hogy fel tudjam dolgozni és tovább tudjak lépni… Itt 2006-ban társadalmilag ért minket egy trauma, amivel társadalmilag is szembe kéne nézni a tagadás helyett.”

Mózes András arról beszélt, hogy az általa játszott karakter, Nándi, az oknyomozás során hogyan rakta össze a mozaikdarabkákat. A színész kiemelte: fontosnak tartja, hogy beszéljünk a 15 évvel ezelőtti eseményekről – akár a mozi nyelvén.

“A filmet a 2006-os események miatt és Attila karaktere miatt vállaltam” – mesélte Szőke Richárd. “A nagyszüleim éppen kint voltak az utcán 2006 október 23-án, a Fidesz nagygyűlésről tartottak hazafelé békésen, amikor repkedtek a gumilövedékek és kaptak a könnygázból. Szerencsésen megúszták. A másik nagyszülőm is kint volt a kanadai rokonnal. Szembe találták magukat a rendőrökkel és menekülniük kellett. Szerettem volna azokat az ártatlanokat képviselni, akik a rendőri túlkapások, brutalitás áldozatai lettek” – tette hozzá.

Kruchina Károly és Kruchina Vince fogdába került 2006-ban. Vince elárulta, 15 év után is felkavaró volt végignézni ezeket az eseményeket, a híradóból kivágott élőképeket.

„Próbálom elfelejteni, hisz az életünk megy tovább, de ezeket az élményeket nem lehet feledni… Ezek az emberek még mindig itt vannak a közéletben. Aki szerint ez politikai kérdés, az cseh kettőt néz”

– mondta Vince.

Kurchina Károly az utcán védte a testvérét a rendőröktől. „Ez a film, a nyíltszíni taps mutatja, hogy magasra került a mérce a politikai krimi műfajában. Akik ebben jelentős szerepet játszanak, azok félnek ettől a kétórás élménytől.”

Az Elk*rtuk című filmet országszerte játszák Bánovits Vivianne, Mózes András, Bokor Barna, Gubás Gabi, Szőke Richárd, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Csőre Gábor és Trill Zsolt főszereplésével.

Művház

Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját

Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.

Közzétéve:

A Puskin filmszínház díszes homlokzata a budapesi Kossuth Lajos utcában, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.

Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.

A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.

Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.

Tovább olvasom

Művház

Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét

A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.

Közzétéve:

Quentin Tarantino amerikai rendező, fotó: MTI/EPA/David Swanson

A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.

Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez

– írta a Variety.com.

Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.

Tovább olvasom

Művház

Tévéfilm készül a Ványa bácsiból

Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.

Közzétéve:

Flickr

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.

A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.

Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.

A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.

A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.

1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.

300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom