Kövess minket!

Művház

A keszthelyi kastély a Netflix új sorozatának fő helyszíne

A Festetics-kastély cári palotaként jelenik meg a napokban bemutatott új, nagyköltségvetésű fantasy-sorozatban, amelyet szinte teljes egészében Magyarországon készített a streaming-szolgáltató.

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Leigh Bardugo regényeiből készült Árnyék és csont (Shadow and Bone) című sorozat a 19. századi Oroszország ihlette környezetben játszódik, természetfeletti erőkkel is rendelkező szereplői a sötétség ura ellen küzdenek. A nemzetközi sajtó szerint röviddel az április 23-i bemutató után máris kritikai és közönségsikert aratott a széria, több esetben a Trónok harcához mérik.

A nyolc részből álló első évadot szinte teljes egészében Magyarországon forgatták, a felvételek 2019 őszétől 2020 tavaszáig mintegy fél éven át tartottak. A budapesti stúdiókon, illetve a többnyire főváros környéki külső helyszíneken kívül a keszthelyi Festetics-kastélyban zajlottak forgatások, az épület és annak belső tere a filmbéli cár kis palotájaként jelenik meg, digitálisan négy hagymakupolás toronnyal is kiegészítve.

Keszthelyen 2019 novemberétől három héten át dolgozott a mintegy százfős forgatócsoport, volt olyan báli jelenet, amelynél több száz környékbeli statiszta is közreműködött.

Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt mondta, a forgatáskor még nem tudhatták, milyen szerepet kap a kastély, de nekik is kellemes meglepetés volt, hogy ilyen látványos lett a szerepe.

Hozzátette, hogy a könyvtártól a tükörteremig a főépület számtalan terme, folyosója, lépcsőháza látható és felismerhető a szériában, valamint a főbejárat előtti udvar és a park is több jelenet helyszíne lett.

Hosszú évek óta nem kapott ilyen jelentőséget egy filmben – utoljára talán a Kincsem forgatásakor – a Festeticsek palotája, ahol pedig évtizedek óta számtalan magyar és külföldi film készült.

Pálinkás Róbert jelezte, hogy máris érkeztek hozzá pozitív jelzések a kastély filmbeli szereplésével kapcsolatban. Úgy vélekedik, hogy más külföldi filmforgatási helyszínek esetéhez hasonlóan a sorozat révén megnövekedhet a látogatók érdeklődése, bízik benne, hogy sokakat vonz majd emiatt is Keszthely. És reméli, hogy a tervek alapján elkészülhet a második évad is, bár arra még nincs megállapodás, hogy ismét lesz-e benne szerepe a kastélynak.

A Netflix oldalán található sajtóinformációból tudható, hogy az Árnyék és csont főszereplői szinte alig ismert színészek, a széria alkotóinak ugyanis az volt az elképzelésük, hogy egy új világot teremtenek, amelyhez új arcokra volt szükség. A kivételek közé tartozik Ben Barnes, a sötétséget irányító tábornok, aki egyebek közt a Narnia krónikáiban is főszerepet alakított, illetve az anyját játszó Zoe Wanamaker, akit többek között az első Harry Potter-filmből, valamint a Poirot-filmekből ismerhet a magyar közönség.

A sorozat internetes (IMDb) adatlapja alapján a nézők magyar színészekkel is találkozhatnak kisebb szerepekben, mások mellett feltűnik Bánfalvy Ágnes, Ubrankovics Júlia és Schmidt Sára. Joseph Trapanese zeneszerző egy interjúban azt is elárulta, hogy a sorozat zenéjét teljes egészében Magyarországon rögzítették.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság filmtámogatási adatbázisa szerint az Árnyék és csont az utóbbi években az egyik legnagyobb költségvetéssel forgatott sorozat volt Magyarországon. A táblázat szerint a teljes költségvetés megközelítette a 15 milliárd forintot, ebből csaknem 12 milliárd volt a gyártó közvetlen magyarországi költése.

Borítókép: A keszthelyi Festetics-kastély műemlék épülete

Művház

Fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

301-1989 címmel Horváth Ernő képeiből nyílt tárlat Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark látogatóközpontjában.

Közzétéve:

Borítókép: Horváth Ernő fotográfus a kiállítás képei között, fotó: intezet.nori.gov.hu

Az alkotó 1989-ben készült, a 301-es parcellát megörökítő fotóiból először nyílt tematikus tárlat, amely a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendezésében november 4-ig látogatható – közölte a NÖRI Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatósága szerdán az MTI-vel.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az intézet célja, hogy a Nemzeti Gyászpark, amely a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely, a nemzeti emlékezetpedagógia szerves része legyen, és minden középiskolás korú diák ellátogasson erre a helyre.

“Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra, és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla”

– fogalmazott a főigazgató.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke elmondta: akik az emléknapon összegyűlnek és megemlékeznek 1956 mártírjairól és a kommunista rendszer minden áldozatáról, valójában arra emlékeznek, hogy az a rendszer, amely magát a humánum letéteményesének tartotta, 1956-ra, az áldozatokra, özvegyekre nem másként, mint “nyomorult ügyek” letudandó feladataként tekintett.

“A mi dolgunk, hogy elmondjuk a gyerekeinknek: 1956 szép, vállalható büszkeség volt a magyar történelemben, és örökségét 1989-ével együtt kötelességünk megőrizni”

– szögezte le Földváryné Kiss Réka.

Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos, aki kezdettől részt vett a 301-es parcellában névtelenül és jeltelenül eltemetettek azonosításában, arról beszélt, hogy a kiállítás jól mutatja a szörnyű és embertelen világnak a képét. Hozzátette: fontos, hogy az itt tapasztaltak eljussanak a gyermekeinkhez, mert

ha nem visszük tovább ezeket az ismereteket, akkor nem tudunk tiszta, rendes jövőt építeni.

Horváth Ernő katonasírokat fotózott az Új köztemetőben, amikor elment az egyre többször emlegetett 301-es parcellába. Az elvadult, süppedő sírhelyek lehangoló látványa maradt meg benne, és az, hogy az oda temetetteket sem éltükben, sem holtukban nem kímélte a Kádár-rezsim. Képei a parcella átalakulásának pillanatfelvételei.

A közlemény kitér arra is, hogy Nagy Imre és mártírtársai sírhelyeinek 1988-as azonosítása még nem hagyott nyomot a parcellán, sőt, az elvadult növényzet megtartását követelte, mert a fák fontos viszonyításai pontok voltak az azonosítás során. Az 1989. június 16-án megtartott újratemetés a rendszerváltozás szimbolikus aktusává, a 301-es parcella pedig emlékezetpolitikai színtérré vált.

Tovább olvasom

Művház

Magyar diplomafilm a vizsgafilmek cannes-i versenyében

Rudolf Olivér FONICA M-120 című alkotását is beválogatták a 74. cannes-i fesztiválnak a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába.

Közzétéve:

Borítóképünk képkoca a film előzeteséből

Rudolf Olivér a Színház- és Filmművészeti Egyetem 6×7 osztályának hallgatójaként végzett 2019-ben. A 24 perces Fonica M-120 című diplomafilm 2020-ban készült.

A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint az alkotás főhőse Áron, egy 10 éves, magányos kisfiú, aki az anyjával él egy ócska szálló egyik szobájában. A felnőttek között téblábolva különös világot épít fel magának, amelynek főbb szereplői az apja, egy dal és egy zenegép. Egy nap új vendég érkezik a szállóba és teljesen felforgatja Áron életét. A fiúnak döntenie kell, hová tartozik.

“Egy kisfiú emlékfoszlányaiból felépülő világról, az ahhoz való ragaszkodásról és az első szerelemről szerettem volna filmet csinálni”

– idézte Rudolf Olivért a közlemény.

A forgatókönyvet a rendező, Kocsányi András és Kungl Zsigmond közösen jegyzi, a főszerepet a 10 éves Kovács Kristóf amatőrszínész játssza, a további szerepekben Keresztes Tamás, Kunert Mici és Botos Éva látható. A Fonica M-120 operatőre Podányi Dániel.

A film előzetesé itt tudja megtekinteni:

A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos Cinéfondation programban, mely a cannes-i fesztivál úgynevezett “hivatalos válogatásának” a része,

az elmúlt években többek közt Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja korai alkotásai szerepeltek.

A Cinéfondation programba a benevezett 1835 alkotás közül 17 vizsgafilmet, közülük 13 fikciós és 4 animációs művet választott ki a szelekciós bizottság, Magyarország mellett Brazíliából, Argentínából, Bulgáriából, Lengyelországból, Romániából, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Spanyolországból, Kínából, Japánból, Izlandról, Dániából, a Egyesült Államokból és Dél-Koreából.

A 74. cannes-i fesztivált július 6. és 17. között rendezik meg, a Cinéfondation válogatás díjait július 15-én adja át a hat filmrendezőből álló zsűri.

Tovább olvasom

Művház

Ötvenéves a Kecskemétfilm

Generációk nevelkedtek alkotásaikon, terveik között szerepel egyetemi animátor képzés indítása és a Magyar Animáció Háza Múzeum létrehozása. 50 éves a Kecskemétfilm, melyet az indulás óta az immár 80 éves Mikulás Ferenc vezet.

Közzétéve:

Kecskemétfilm

A Pannónia Rajzfilmstúdió első vidéki stúdiója 1971. nyarán alakult meg Kecskeméten, a most 80 éves Mikulás Ferenc irányításával, aki azóta is a stúdió vezetője.

Az első rajzfilmszéria, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Majd a kecskemétiek első nagy sikere a Szabó Szabolcs rendezte Vizipók-csodapók sorozat volt, melyet 46 ország vásárolt meg.

A legendás sorozatból 1983-ban mozifilm változat is készült, ami 2019-ben digitálisan felújítva ismét a mozikba került, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon.

A Kecskemétfilm következő nagy sikere a Magyar népmesék több évada volt, melynek gyártása Jankovics Marcell vezetésével 1977-ben kezdődött.

„Elsősorban az volt a célunk, hogy korszerű formában megörökítsük azokat a néprajzi és irodalmi értékeket, melyekbe beleszülettünk, hogy közvetítsük a felnövekvő generációk számára is” – nyilatkozta Mikulás Ferenc. A sorozatot – melyet időközben hungarikummá nyilvánítottak – a világhálón azóta 170 országból 134 millióan látták.

1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat, majd az egész estés film, 1987-ben pedig a stúdió felkérésére Jankovics Marcell elkészítette a Mondák a magyar történelemből című szériát.

Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, Mikulás Ferenc nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.

A rendszerváltás után 35 munkatárs privatizálta a stúdiót és így 1993-ban megalakult a Kecskemétfilm Kft., ahol az ezredforduló után a 3D-s filmek készítése is megkezdődött.

Az addigra méltán nagy hírű stúdió számos nemzetközi megbízást is kapott, melyek közül három egészestés film – a spanyol Chico és Rita, az ír Kells titka és a francia-japán Vörös teknős – Oscar-jelölést, a francia Loulou és az elképesztő titok pedig César-díjat kapott.

2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett Kecskemétfilmet Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, és egyedülálló a szakmában, hogy a stúdió kilenc Balázs Béla-díjas munkatárssal büszkélkedhet, akik között rendező, animátor és gyártásvezető is van.

Nemrégiben elkészültek a Toldi epizódok és közeleg az általuk létrehozott, immár 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ahol augusztus 11-15. között az elmúlt 50 év munkáiból is láthat majd válogatást a közönség, egy kiállítás pedig bemutatja majd az elmúlt 50 év legemlékezetesebb pillanatait.

Az idén 50 éves Kecskemétfilm nagyívű terveket is dédelget: a MOME közreműködésével a Kecskeméti Neumann János Egyetemen animátor képzést indítanak majd és szeretnék létrehozni a Magyar Animáció Háza Múzeumot is, természetesen Kecskeméten.

Borítókép: a Vizipók-csodapók sorozat részlete

Tovább olvasom