Kövess minket!

Művház

A Kék róka premierjével indul a megújuló Duna Televízió

Először a megújuló Duna Televízión lesz látható január 22-én este Herczeg Ferenc Kék róka című színművének filmes adaptációja, amely az 1930-as évek Budapestjére repíti vissza a nézőket.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Száraz Dénes és Zsigmond Emőke főszereplésével készülő romantikus tévéfilmben izgalmas szerelmi történet közepébe csöppenhetnek a nézők – olvasható az MTVA csütörtöki közleményében, amely szerint a lebilincselő cselekmény, a kiváló színészi alakítások és a különleges képi világ nemzetközi szuperprodukciókat idéz.

A Herczeg Ferenc legtöbbet játszott színdarabjából készült egészestés játékfilm rendezője Pacskovszky József, főbb szerepeiben Száraz Dénes és Zsigmond Emőke mellett Fekete Ernő, Schmied Zoltánt és Sodró Eliza lesz látható.

Mint írták, a Kék róka komoly lelki utazást és egyben önfeledt szórakozást ígér.  

A történet alapja egy romantikus komédia, de a tévéfilm megmutatja a szerelmi bonyodalmak drámai oldalát is. A színmű modernizált feldolgozása helyenként Woody Allen, másutt a francia újhullámos alkotók mozijait idézi. A film dialógusaiban, látványvilágában és elbeszélő stílusában is egyedülálló – hangsúlyozták a közleményben.

A történetben a gyönyörű és rejtélyes hősnő, Cecília a vőlegényéhez sietve beleszeret egy ismeretlen férfiba, akiről kiderül, hogy jövendőbelije sokat emlegetett barátja és tanúja. Ez a szerelem nem teljesedhet ki, mivel Sándor kizártnak tartja, hogy titkos harmadik legyen, ugyanakkor továbbra is gyakran jár a házaspárhoz. A történet idővel szerelmi sokszöggé duzzad. Minden szálat Cecília mozgat, aki rádöbben, hogy egyik férfi sem méltó igazán a figyelmére, ezért elhatározza, hogy kezébe veszi az irányítást.

Herczeg Ferenc mai napig nagy sikerrel játszott színdarabját 1920-ban Erotikon címmel némafilmként vászonra vitték Svédországban, a magyar filmesek azonban eddig még nem fedezték fel.

“2020-ban már készítettünk egy televíziós filmet Herczeg Ferenc több novellájából összegyúrva, az MTVA megrendelésére, amit nagyon szerettek a nézők” – idézte a közlemény Helmeczy Dorottya producert, aki hozzátette, hogy ezúttal a színműíró azon művét választották, amelyik az ízig-vérig férfi-nő kapcsolat klasszikus játékát filmesíti meg. A szereplők közötti kapcsolatok erőteljesebbek, mint az eredeti műben. Minden nő-férfi kapcsolat igazi tétet kapott, a legnagyobbat pedig a főhős páros karakterei, főként Cecília, a női főszereplő, aki megmutatja, hogy finom játékkal mit és hogyan tehet egy nő egy szenvedélyes szerelemért – mutatott rá a producer.

Mint Pacskovszky József rendező a közleményben kiemelte, megpróbáltak kicsit francia újhullámos lendülettel egy szerethető, játékos, ugyanakkor a mélyből fel-fel csillanó drámát készíteni. Bizonyos változtatásokat is beiktattak ehhez, például az eredeti színműben lévő öt szereplő helyett a tévéfilmben több mint tíz jelenik meg.

“Megpróbáltuk megteremteni a főhősök környezetét. Cecíliának lesz barátnője, Sándornak szeretője, a professzornak plátói viszonya. Igyekeztünk életszerű, de kiindulási pontként is érdekes helyzetekből indítani a sztorit. Pincér, taxisofőr, kalauz, bárónő a vonaton – mind-mind lenyomatot hordoznak, sorsokat villantanak föl az adott korból. A hőseinket a körülöttük felvillanó karakterekhez való viszonyuk is jellemzi. Esendővé tettük őket, nem akarunk ítélkezni. Az a fajta elnéző irónia ez, amit én nagyon szeretek filmben megjeleníteni. A Woody Allen-utat követjük, nem a tragédia felé visszük a filmet, a drámát a vígjáték elemeivel próbáljuk ötvözni” – hangsúlyozta.

A történetet a századelőről áthelyezték a 1930-as évekbe. A rendező szerint a nők emancipációja ekkor már nagyobb teret kapott, hitelesebbnek tűnik, hogy Cecília a kezébe veszi sorsát. “Akkor indult be a jazzkorszak, úgy döntöttünk, Sándornak legyen jazzklubja, izgalmas világot ad ez a környezet. A zeneszerző ehhez igazodva Bacsó Kristóf jazz-zenész volt” – tette hozzá.

Látványban is magával ragadó a film, mozgalmas stílusra, sok steady-camre lehet számítani. Több vizuális rétege van, szerepelnek benne archív felvételek az 1930-as évek Budapestjéről – az autóknak, vonatbelsőknek, tereknek, ruháknak van egyfajta jó értelembe vett romantikája, de ugyanakkor már modernek. A filmbe beillesztett stock videókat CGI-jal alakították át a korszaknak megfelelően és olyan trükköket is alkalmaztak, amelyek a meseszerűséget erősítik – emelték ki a közleményben.

A Kék róka január 22-én, este 19:50-től lesz látható a Dunán.

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom