Művház
A Kék róka premierjével indul a megújuló Duna Televízió
Először a megújuló Duna Televízión lesz látható január 22-én este Herczeg Ferenc Kék róka című színművének filmes adaptációja, amely az 1930-as évek Budapestjére repíti vissza a nézőket.

A Száraz Dénes és Zsigmond Emőke főszereplésével készülő romantikus tévéfilmben izgalmas szerelmi történet közepébe csöppenhetnek a nézők – olvasható az MTVA csütörtöki közleményében, amely szerint a lebilincselő cselekmény, a kiváló színészi alakítások és a különleges képi világ nemzetközi szuperprodukciókat idéz.
A Herczeg Ferenc legtöbbet játszott színdarabjából készült egészestés játékfilm rendezője Pacskovszky József, főbb szerepeiben Száraz Dénes és Zsigmond Emőke mellett Fekete Ernő, Schmied Zoltánt és Sodró Eliza lesz látható.
Mint írták, a Kék róka komoly lelki utazást és egyben önfeledt szórakozást ígér.
A történet alapja egy romantikus komédia, de a tévéfilm megmutatja a szerelmi bonyodalmak drámai oldalát is. A színmű modernizált feldolgozása helyenként Woody Allen, másutt a francia újhullámos alkotók mozijait idézi. A film dialógusaiban, látványvilágában és elbeszélő stílusában is egyedülálló – hangsúlyozták a közleményben.
A történetben a gyönyörű és rejtélyes hősnő, Cecília a vőlegényéhez sietve beleszeret egy ismeretlen férfiba, akiről kiderül, hogy jövendőbelije sokat emlegetett barátja és tanúja. Ez a szerelem nem teljesedhet ki, mivel Sándor kizártnak tartja, hogy titkos harmadik legyen, ugyanakkor továbbra is gyakran jár a házaspárhoz. A történet idővel szerelmi sokszöggé duzzad. Minden szálat Cecília mozgat, aki rádöbben, hogy egyik férfi sem méltó igazán a figyelmére, ezért elhatározza, hogy kezébe veszi az irányítást.
Herczeg Ferenc mai napig nagy sikerrel játszott színdarabját 1920-ban Erotikon címmel némafilmként vászonra vitték Svédországban, a magyar filmesek azonban eddig még nem fedezték fel.
“2020-ban már készítettünk egy televíziós filmet Herczeg Ferenc több novellájából összegyúrva, az MTVA megrendelésére, amit nagyon szerettek a nézők” – idézte a közlemény Helmeczy Dorottya producert, aki hozzátette, hogy ezúttal a színműíró azon művét választották, amelyik az ízig-vérig férfi-nő kapcsolat klasszikus játékát filmesíti meg. A szereplők közötti kapcsolatok erőteljesebbek, mint az eredeti műben. Minden nő-férfi kapcsolat igazi tétet kapott, a legnagyobbat pedig a főhős páros karakterei, főként Cecília, a női főszereplő, aki megmutatja, hogy finom játékkal mit és hogyan tehet egy nő egy szenvedélyes szerelemért – mutatott rá a producer.
Mint Pacskovszky József rendező a közleményben kiemelte, megpróbáltak kicsit francia újhullámos lendülettel egy szerethető, játékos, ugyanakkor a mélyből fel-fel csillanó drámát készíteni. Bizonyos változtatásokat is beiktattak ehhez, például az eredeti színműben lévő öt szereplő helyett a tévéfilmben több mint tíz jelenik meg.
“Megpróbáltuk megteremteni a főhősök környezetét. Cecíliának lesz barátnője, Sándornak szeretője, a professzornak plátói viszonya. Igyekeztünk életszerű, de kiindulási pontként is érdekes helyzetekből indítani a sztorit. Pincér, taxisofőr, kalauz, bárónő a vonaton – mind-mind lenyomatot hordoznak, sorsokat villantanak föl az adott korból. A hőseinket a körülöttük felvillanó karakterekhez való viszonyuk is jellemzi. Esendővé tettük őket, nem akarunk ítélkezni. Az a fajta elnéző irónia ez, amit én nagyon szeretek filmben megjeleníteni. A Woody Allen-utat követjük, nem a tragédia felé visszük a filmet, a drámát a vígjáték elemeivel próbáljuk ötvözni” – hangsúlyozta.
A történetet a századelőről áthelyezték a 1930-as évekbe. A rendező szerint a nők emancipációja ekkor már nagyobb teret kapott, hitelesebbnek tűnik, hogy Cecília a kezébe veszi sorsát. “Akkor indult be a jazzkorszak, úgy döntöttünk, Sándornak legyen jazzklubja, izgalmas világot ad ez a környezet. A zeneszerző ehhez igazodva Bacsó Kristóf jazz-zenész volt” – tette hozzá.
Látványban is magával ragadó a film, mozgalmas stílusra, sok steady-camre lehet számítani. Több vizuális rétege van, szerepelnek benne archív felvételek az 1930-as évek Budapestjéről – az autóknak, vonatbelsőknek, tereknek, ruháknak van egyfajta jó értelembe vett romantikája, de ugyanakkor már modernek. A filmbe beillesztett stock videókat CGI-jal alakították át a korszaknak megfelelően és olyan trükköket is alkalmaztak, amelyek a meseszerűséget erősítik – emelték ki a közleményben.
A Kék róka január 22-én, este 19:50-től lesz látható a Dunán.
Művház
Szívinfarktust kapott, egy bukaresti kórházban ápolják Al di Meolát
Szívproblémákkal egy bukaresti kórházban ápolják Al di Meola világhírű gitárművészt, aki szerda este a román fővárosban adott koncertet – erősítette meg csütörtökön az Agerpresnek az egészségügyi intézmény szóvivője.

Florin Bica, a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház szóvivője a román állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az amerikai gitárost szerda este szállították be a kórház kardiológiai részlegére. Azóta ott ápolják, állapota stabil.
A világhírű gitárművész szerda este a román fővárosban koncertezett. A Digi24 román hírportál kórházi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy éjfél körül, koncert közben lett rosszul és sürgősen kórházba kellett szállítani. A lap szerint
szívinfarktust szenvedett, az orvosok sztentbeültetést végeztek rajta.
A jazzgitáros bukaresti koncertjén a csíkszeredai magyar fiatal zenészek alkotta Ineffable volt az előzenekar.
Al Di Meola a fúziós jazz egyik legismertebb gitárosa, zeneszerző, producer. Számos zenei stílusban kipróbálta magát, lemezein a fúziós és a latin jazz mellett a világzene, flamenco és funk is megtalálható. Az elektromos és akusztikus gitár mestereként tartják számon.
A 69 éves amerikai gitárművész a hetvenes évek közepe óta tartozik a világ élvonalába. Játszott a Return to Forever nevű legendás csapatban, első szólólemeze, a Land of the Midnight Sun 1976-ban jelent meg. A hetvenes évek végén zenélt először együtt Paco de Luciával, a flamenco spanyol mesterével és John McLaughlinnal, a Mahavishnu Orchestra gitárvirtuózával. Triójukkal a kilencvenes években is többször színpadra léptek, hatalmas sikerrel.
Romániában augusztusban Kolozsváron is fellépett a Kolozsvári Magyar Napok zárónapján, a Mandoki Soulmates Magyar képek című produkciójának tagjaként.
Borítókép: Al Di Meola amerikai gitárművész a Mandoki Soulmates zenekar próbáján a budapesti Bem Klubban 2022. augusztus 18-án
Művház
Dupla résszel debütál a Tündérkert sorozat október közepén a Dunán (videó)
A sztori szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban.

Dupla résszel debütál október 13-án, pénteken este a Dunán a Tündérkert című történelmi kalandfilmsorozat – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-t hétfőn.
A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készült 8 részes sorozat további epizódjait péntek esténként láthatják majd a nézők – olvasható a közleményben.
Mint írják,
a Tündérkert története szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség – a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott és néha már magában sem?
Az október 13-án 21 órakor debütáló első két részt követően másnap, október 14-én 16:30-kor a sorozat kulisszatitkaiba is betekintést nyerhet a közönség a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből. Kiderül például, hogy milyen instrukciókat adott a rendező, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, és mit csináltak a színészek két felvétel között a mintegy 100 napos forgatás alatt.
A film előzetesét itt láthatja:
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a MEGAFILM Service és az MTVA koprodukciójában készült fordulatos történelmi sorozat nem csak férfiaknak szóló politikai dráma, megjelennek benne izgalmas női karakterek is – és velük együtt a szenvedély ezer színe – emelik ki a közleményben.
Báthory Gábor szerepét Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna játssza.
A Tündérkert női karaktereit mások mellett Szamosi Zsófia, Szőke Abigél, Dobos Evelin, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Éder Enikő alakítják, mellettük főbb szerepekben többek között Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Lukács Dániel, Pál D. Attila, Dimény Levente, Henn János és Németh B. Kristóf látható.
A Tündérkert sodró lendületű főcímdala, ifj. Balogh Ferenc szerzeménye többféle hangszerelésben, telefonos csengőhangként is letölthető lesz iPhone-ra és Android készülékekre egyaránt. A QR-kód október 5-től lesz elérhető a Megafilm és az MTVA Facebook-oldalain.
A Tündérkert producerei Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. A sorozatot Madarász Isti rendezte, a vezető író Bereményi Géza és Tasnádi István volt. A forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, az operatőr Garai Gábor, a vágó Rumbold László, a látványtervező Pintér Réka, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt, míg történész szakértőként Oborni Teréz működött közre – áll a közleményben.
Művház
Meghalt Bayer Ottmár, a Misi Mókus és más kultikus alkotások operatőre
A Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás és A legkisebb ugrifüles az ő nevéhez kötődik.
Elhunyt a Magyar Televízió több kultikus produkciójának operatőre, Bayer Ottmár – közölte kedden a hirado.hu nyomán az MTI.
Azt írták, hogy a hazai animációs filmgyártás meghatározó operatőrére, Bayer Ottmárra emlékezik kedden a közmédia: az M2 Gyerekcsatorna kedden 10.45-től az 1982-es Misi Mókus kalandjai című bábfilmet tűzi műsorra, majd szombaton 18 órától megismétli.
Közölték azt is, hogy
Bayer Ottmár nevéhez a többi között olyan kultikussá vált alkotások is fűződnek, mint a Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás vagy A legkisebb ugrifüles.
Rövidfilmjei közül az 1978-as A szék és az 1983-as Autótortúra a leghíresebbek – tették hozzá.
Egyik legkülönlegesebb munkája a Cakó Ferenccel közösen készített 1987-es Ab ovo/homoknyomok volt: a homokanimációval megjelenített történet az emberiség több évezredes küzdelmét ábrázolja – írták.