Kövess minket!

Művház

A kanadai Hot Docs fesztiválon debütál az HBO és a Campfilm közös dokumentumfilmje

Észak-Amerika legjelentősebb dokumentumfilm fesztiválja, a torontói Hot Docs meghívta a programjába Dér Asia és Haragonics Sári Anyám története című első egész estés filmjét.

A héten rendezik meg, a járványhelyzet miatt rendhagyó módon online, Észak-Amerika legjelentősebb dokumentumfilm szemléjét, a HotDocs Nemzetközi Filmfesztivált.

Haragonics Sári és Dér Asia első egészestés dokumentumfilmje, az HBO-n és HBO GO-n 2020-ben debütáló Anyáim története (Her Mothers), a fesztivál Persister elnevezésű szekciójába kapott meghívást. A rendezőpáros közel 5 éven keresztül készítette a filmet.

A történet főszereplője Virág, volt parlamenti képviselő, aki belefáradt a számára kilátástalannak tűnő ellenzéki létbe és otthagyta a politikai pályát. Zenész barátnőjével, Nórával úgy döntenek, hogy gyereket vállalnak, annak ellenére, hogy Magyarországon kifejezetten nehéz az azonos nemű pároknak családot alapítani. Két év bizonytalan várakozás után hírt kapnak egy örökbefogadásra váró roma származású kislányról. A két és fél éves Melissza nevelőszülőknél él és jelentősen le van maradva kortársaitól. Nóra és Virág habozás nélkül igent mondanak.

Dér Asia és Haragonics Sári különleges érzékenységgel követi végig a várakozás intenzív időszakát, majd a családdá válás örömteli és küzdelmes mindennapjait. Míg Virág ösztönösen ráérez az anya-szerepre, Nóra nehezen találja a helyét a családban. Félelme, hogy Melisszának nincs szüksége két anyára, alapjaiban kérdőjelezi meg, amit addig önmagáról gondolt. A szülővé válás nehézségei mellett a szivárvány családok kirekesztettségével is meg kell küzdeniük, amely egyre növekvő mértékben befolyásolja életük és jövőbeli terveik alakulását.

A film több nemzetközi fejlesztési programban is részt vett az elmúlt években: az Eurodoc régiós projektfejlesztő workshopján, a DunaDock programban, ahol elnyerte az IDF-East Doc Platform legjobb pitchének járó díjat, a ZagrebDox Pro-n pedig az HBO Adria díjat. Ezek mellett szerepelt, az East European Forum és a Verzio DocLab workshopján, valamint a Sarajevo Docu Rough Cut Boutique utómunka workshopon ahol szintén a díjazottak között volt . Az Anyáim története producere László Sára és Gerő Marcell (Campfilm), koproducere Szakonyi Noémi Veronika (Match Frame Productions), executive producerei Hanka Kastelicová és Závorszky Anna (HBO Europe), vágója Erdélyi Flóra. A film a Campfilm (A létezés eufóriája, Visszatérés Epipóba, Káin gyermekei) gyártásában az HBO Europe koprodukciójában készült a Match Frame Productions közreműködésével. Az Anyáim története utómunkálatait a Sundance Institute Documentary Film Program támogatta.

Dér Asia 2014-ben végezte el a DOCnomads nemzetközi dokumentumfilm rendező MA képzést, jelenleg az SZFE DLA képzésén harmadéves. Korábbi munkái megjártak a hazai és nemzetközi fesztiválokat: A sziget úrnője, a Levelek anyámtól és a Visszahúz a múlt– Ember Judit portréja is. A 2019-es Inkubátor programban Nem haltam meg című filmterve is támogatást kapott.

Haragonics Sára 2015-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Egyetem mesterszakos dokumentumfilmrendező képzését. Szembenézés című kisfilmje több nemzetközi fesztiválon szerepelt, a Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon díjazták. Jelenleg az SZFE DLA képzésének másodéves hallgatója, ezzel párhuzamosan Szia Sári! című egész estés dokumentumfilmjén dolgozik.

Mindketten aktív és alapítótagjai a MADOKE – Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének, az Anyáim története az első közös filmjük.

Művház

Dargay Attila 50 évvel ezelőtti álma valósul meg a Csongor és Tünde adaptációjával (videó)

A sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül a Csongor és Tünde mozifilm Dargay Attila terveiből. Az animációs stúdió Ördögség címmel elkészítette az egész estés mesefilm első teaserét.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vuk és többek között a Szaffi alkotójának 50 évvel ezelőtti álma valósul meg azzal, hogy elkészül Vörösmarty Mihály klasszikusának a Csongor és Tündének a mozifilm adaptációja. A feldolgozás a hetvenes években akadályokba ütközött, ezért az ötlet a fiókban maradt. A nagyszabású tervet élesztette fel a Cinemon Entertainment alkotócsapata, akik Dargay figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználják a készülő mozifilmhez.

Az időtlen költeményből Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa részvételével készül a mozifilm, aki a Cinemon stúdióra bízta a megvalósítást. Az alkotók arra vállalkoznak, hogy Dargay szellemiségét követve szólítsák meg a mai közönséget, elsősorban a gyerekeket.

A mesefilm első beharangozójának főszereplői, az ördögfiókák – Berreh, Kurrah és Duzzog – Dargay Attila eredeti figurái, akik a lehető legnagyobb mértékben őrzik a rendezőlegenda stílusát.

A most közzétett videóban Előd Álmos vezeti fel a csodálatos történetet. Az Ördögség már most bővelkedik a kedves és vicces jelenetekben, az alkotók nem titkolt célja, hogy a készülő rajzfilm minél közelebb álljon Dargay világához és a képsorok láttán minél többen újra kedvet kapjanak a mozizáshoz – közölte.

Dargay a storyboardhoz Vörösmarty Mihály költeményének eredeti szövegét használta, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet.

Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be, amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét. Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk

– összegezte a 80-as években Dargay Attila és még halála előtt is azt nyilatkozta „reménykedem, hátha egyszer ez az álmom is valóra válik.”

A sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével készülő Csongor és Tünde feldolgozás egyszerre kívánja megismertetni Vörösmarty művét a 21. századi közönséggel és tisztelegni Dargay fantasztikus öröksége, képes univerzumának karakterei előtt.

A hagyományos 2D animációs technikával készülő rajzfilm rendezője Máli Csaba, az egyik utolsó Dargay tanítvány és Pálfi Zsolt (Lengemesék, Salamon király kalandjai). A Csongor és Tünde a Filmintézet 570 millió forintos támogatásával készül Balassa Krisztián forgatókönyve alapján, és a tervek szerint 2024 őszén lesz látható a mozikban.

Tovább olvasom

Művház

Csúcskategóriás koncertfilm a Mandoki Soulmates budapesti fellépéséről

Egy globális nemzetközi streaming eseménnyel szeretné megköszönni a közönségnek a MANDOKI SOULMATES január 15-én este 9 órakor az immár három évtizedes szeretetet. Az Utopia for Realists: Hungarian Pictures tavaly augusztusi, budapesti exkluzív koncertfelvételét nézhetik meg a rajongók.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A koncert vetítése mellett Leslie Mandoki élő adásban beszélget majd a zenekar tagjaival az elmúlt két év kihívásairól, valamint ízelítőt is kapunk újdonságokról, például az új Jethro Tull albumról, a “The Zealot Gene”-ről.

Leslie Mandoki közleményében azt írta: A közönségünk továbbra is inspirálta kreativitásunkat ezekben az előadók és a világ számára is bizonytalan időkben. Szeretnénk kifejezni hálánkat élő Zoom-beszélgetésekkel, majd egy soha korábban látott, pazar koncertfilmmel, amely a felvillanyozó szabadtéri budapesti előadásunkon készült 2021 augusztusában. A szombati streaming eseményen 16 kamerával rögzített, két és fél órás, csúcskategóriás prog-rock szvit koncertfilmet láthatnak az érdeklődők oly módon, ahogyan csak az audiovizuális médiumban lehetséges – így szeretnénk köszönetet mondani csodálatos közönségünknek.”

A lemezbemutató koncertre tavaly mintegy 30 000 ember látogatott el Budapesten. 2021-ben ez volt a zenekar egyetlen fellépése – írta az Origo.hu. A színpadon Leslie Mandokin kívül olyan világsztárok léptek fel, mint Al Di Meola és Mike Stern gitáros, Tony Carey billentyűs, Bill Evans szaxofonos, Randy Brecker és Till Brönner trombitás, valamint Richard Bona basszusgitáros, és olyan csodálatos magyar művészek, mint Szakcsi Lakatos Béla és Charlie. 

Tovább olvasom

Művház

A Kék róka premierjével indul a megújuló Duna Televízió

Először a megújuló Duna Televízión lesz látható január 22-én este Herczeg Ferenc Kék róka című színművének filmes adaptációja, amely az 1930-as évek Budapestjére repíti vissza a nézőket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Száraz Dénes és Zsigmond Emőke főszereplésével készülő romantikus tévéfilmben izgalmas szerelmi történet közepébe csöppenhetnek a nézők – olvasható az MTVA csütörtöki közleményében, amely szerint a lebilincselő cselekmény, a kiváló színészi alakítások és a különleges képi világ nemzetközi szuperprodukciókat idéz.

A Herczeg Ferenc legtöbbet játszott színdarabjából készült egészestés játékfilm rendezője Pacskovszky József, főbb szerepeiben Száraz Dénes és Zsigmond Emőke mellett Fekete Ernő, Schmied Zoltánt és Sodró Eliza lesz látható.

Mint írták, a Kék róka komoly lelki utazást és egyben önfeledt szórakozást ígér.  

A történet alapja egy romantikus komédia, de a tévéfilm megmutatja a szerelmi bonyodalmak drámai oldalát is. A színmű modernizált feldolgozása helyenként Woody Allen, másutt a francia újhullámos alkotók mozijait idézi. A film dialógusaiban, látványvilágában és elbeszélő stílusában is egyedülálló – hangsúlyozták a közleményben.

A történetben a gyönyörű és rejtélyes hősnő, Cecília a vőlegényéhez sietve beleszeret egy ismeretlen férfiba, akiről kiderül, hogy jövendőbelije sokat emlegetett barátja és tanúja. Ez a szerelem nem teljesedhet ki, mivel Sándor kizártnak tartja, hogy titkos harmadik legyen, ugyanakkor továbbra is gyakran jár a házaspárhoz. A történet idővel szerelmi sokszöggé duzzad. Minden szálat Cecília mozgat, aki rádöbben, hogy egyik férfi sem méltó igazán a figyelmére, ezért elhatározza, hogy kezébe veszi az irányítást.

Herczeg Ferenc mai napig nagy sikerrel játszott színdarabját 1920-ban Erotikon címmel némafilmként vászonra vitték Svédországban, a magyar filmesek azonban eddig még nem fedezték fel.

“2020-ban már készítettünk egy televíziós filmet Herczeg Ferenc több novellájából összegyúrva, az MTVA megrendelésére, amit nagyon szerettek a nézők” – idézte a közlemény Helmeczy Dorottya producert, aki hozzátette, hogy ezúttal a színműíró azon művét választották, amelyik az ízig-vérig férfi-nő kapcsolat klasszikus játékát filmesíti meg. A szereplők közötti kapcsolatok erőteljesebbek, mint az eredeti műben. Minden nő-férfi kapcsolat igazi tétet kapott, a legnagyobbat pedig a főhős páros karakterei, főként Cecília, a női főszereplő, aki megmutatja, hogy finom játékkal mit és hogyan tehet egy nő egy szenvedélyes szerelemért – mutatott rá a producer.

Mint Pacskovszky József rendező a közleményben kiemelte, megpróbáltak kicsit francia újhullámos lendülettel egy szerethető, játékos, ugyanakkor a mélyből fel-fel csillanó drámát készíteni. Bizonyos változtatásokat is beiktattak ehhez, például az eredeti színműben lévő öt szereplő helyett a tévéfilmben több mint tíz jelenik meg.

“Megpróbáltuk megteremteni a főhősök környezetét. Cecíliának lesz barátnője, Sándornak szeretője, a professzornak plátói viszonya. Igyekeztünk életszerű, de kiindulási pontként is érdekes helyzetekből indítani a sztorit. Pincér, taxisofőr, kalauz, bárónő a vonaton – mind-mind lenyomatot hordoznak, sorsokat villantanak föl az adott korból. A hőseinket a körülöttük felvillanó karakterekhez való viszonyuk is jellemzi. Esendővé tettük őket, nem akarunk ítélkezni. Az a fajta elnéző irónia ez, amit én nagyon szeretek filmben megjeleníteni. A Woody Allen-utat követjük, nem a tragédia felé visszük a filmet, a drámát a vígjáték elemeivel próbáljuk ötvözni” – hangsúlyozta.

A történetet a századelőről áthelyezték a 1930-as évekbe. A rendező szerint a nők emancipációja ekkor már nagyobb teret kapott, hitelesebbnek tűnik, hogy Cecília a kezébe veszi sorsát. “Akkor indult be a jazzkorszak, úgy döntöttünk, Sándornak legyen jazzklubja, izgalmas világot ad ez a környezet. A zeneszerző ehhez igazodva Bacsó Kristóf jazz-zenész volt” – tette hozzá.

Látványban is magával ragadó a film, mozgalmas stílusra, sok steady-camre lehet számítani. Több vizuális rétege van, szerepelnek benne archív felvételek az 1930-as évek Budapestjéről – az autóknak, vonatbelsőknek, tereknek, ruháknak van egyfajta jó értelembe vett romantikája, de ugyanakkor már modernek. A filmbe beillesztett stock videókat CGI-jal alakították át a korszaknak megfelelően és olyan trükköket is alkalmaztak, amelyek a meseszerűséget erősítik – emelték ki a közleményben.

A Kék róka január 22-én, este 19:50-től lesz látható a Dunán.

Tovább olvasom