Kövess minket!

Művház

A Kabul fecskéi nyert az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon

A közönségdíjat az egészestés filmek közül a Buñuel a teknősök labirintusában című munka kapta, a rövidfilmek közül a Bordák ketrecében, a gyerekfilmek közül pedig a Hajótöröttek.

Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec a Kabul fecskéi című alkotása nyerte az idei Anilogue-on az egészestés animációk versenyét. A bolgár Petya Zlateva, az olasz Andrea Martignoni és Jurik Kristóf alkotta zsűri kiemelte, hogy „a gyönyörű akvarell technika és a megrendítő történet mindvégig lebilincselte a közönség figyelmét”. A korábban magyarul is megjelent regény filmváltozata megindító szerelmi történet az afganisztáni tálib uralom idején.

A francia Jean-François Laguionie új munkája, A herceg utazása a zsűri külön elismerését kapta, mert „ez a csodálatos tündérmese arra hívja a nézőt, hogy végig utazzon a múltján, a jelenén és a lehetséges jövőjén. Mesterien kivitelezett, különleges alkotás.”Idén 5 egészestés animáció volt versenyben: a nyertes alkotás és a külön elismerésben részesült film mellett a Buñuel a teknősök labirintusában című spanyol doku, Hiroyasu Ishida A pingvinek titkos élete című sci-fije és Masaaki Yuasa Hullámok hátán című misztikus animéje.

A rövidfilmes szekcióban 16 ország 24 alkotása versenyzett. Az olasz Paola Bristotból, az észt Janno Põldmából és Gelley Bálintból álló zsűri döntötte el, hogy a fődíjat a cseh Daria Kashcheeva kapta Lány (Daughter) című filmjéért. A zsűri kiemelte „a kivételes film nyelvet: a közeli beállítások és a kézikamera-szerű operatőri munka költői használatát és a megható történetet: a bensőséges szituáció mögött egy mély, gazdag és rejtélyes emberi tapasztalat van, amihez mind át tudunk érezni.”

Idén először 20, kifejezetten gyerekeknek készült animáció is versenyzett. A háromtagú zsűri és a diákzsűri döntése értelmében is Martin Smatana: A papírsárkány (The Kite) című animációja bizonyult a legjobbnak, mert a zsűri értékelte annak „komplexitását, érzelmi gazdagságát, a technikai megoldásokat, és a felhasznált anyagok magas színvonalát, amik szépen illeszkedtek a mű tartalmához”. A diákzsűri aláhúzta, hogy a film „egy tabu témát, szeretteink elvesztésének feldolgozását átérezhetően adja át a közönség felé”. Kiss Ágnes zsűritag külön elismerésben részesítette Glaser Kati Városi legendák sorozatának az emberi testtel foglalkozó új epizódját, az észt Kaspar Jancis a görög Fokion Xenos Hőhullám (Heat Wave) című filmet méltatta, míg az olasz Roberto Paganelli pedig a cseh Zuzana Cupova Felhős mese (Cloudy) című alkotást emelte ki a mezőnyből.

A közönségdíjat az egészestés filmek közül a spanyol Salvador Simó Buñuel a teknősök labirintusában című munkája kapta, a rövidfilmek közül Bruno Tondeur a Bordák ketrecében (Under The Rib Cage), a gyerekfilmek közül pedig a Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek – fogjunk halat című ismeretterjesztő animációs sorozatának új epizódja nyerte. Az ötnapos fesztiválon 13 egészestés filmet és 300 új rövid animációt láthatott a közönség. Vasárnap 17 órakor megtekinthetőek a nyertes kisfilmek az Urániában és 21 óráig több helyszínen számos vetítés várja még a rajzfilmek iránt érdeklődő közönséget – írják.

Művház

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmjének a forgatása

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című romantikus sci-fi forgatása.

Közzétéve:

Salamandra Film / Rumann Gábor

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Inkubátor Programjának támogatásával készülő romantikus sci-fi egy vidéki iparvárosban zajló gyógyszerkísérlet körül bonyolódik, amelyben egy 18 éves fiú véletlenül szert tesz az időutazás képességére – közölte az intézmény.

A 19 napos forgatás jelentős része rendhagyó módon a fővárostól távol, Dunaújvárosban és Komlón zajlott, majd a munkálatok utolsó szakaszában az alkotók Budapestre érkeztek, ahol egy látványos bulijelenettel zárták a film felvételeit. A Zanox műfaji alapokon nyugszik, ugyanakkor feszegeti is a határokat, hogy élvezetesen térjen el ezektől – idézi az NFI tájékoztatója a rendezőt.

A Zanox operatőre Gajdics Dávid, vágója Kis André. A főszerepeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti szakán idén diplomázott Bálint Előd, valamint Erdős Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója alakítja.

A további szerepekben többek között Hatházi András, Sólyom Katalin, Máhr Ágnes, Dráfi Mátyás, Vasvári Emese, Danis Lídia, Hozák Kevin, Radvánszki Ronett, Vilmányi Benett láthatóak. Kisebb szerepekben influenszerek is felbukkannak.

A Zanox – Kockázatok és mellékhatások a Salamandra Film gyártásában, Romwalter Judit és a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Gyurin Zsuzsi és Molnár Dániel.
A film bemutatóját 2022-re tervezik az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

Bali kevéssé ismert arcát mutatja be a vadonatúj kiállítás

Az indonéziai Bali szigetének hitvilágába és rítusaiba vezet be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Transz-Tánc-Bali Gill Marais fotóin címmel csütörtöktől látható kiállítása.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1923-ban megnyílt Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mûvészeti Múzeum épülete az Andrássy út 103-ban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

A pandémia egyik sajnálatos hatása, hogy erősen beszűkültek az utazási lehetőségek, az elmúlt másfél évben kevesen jutottak el távoli kontinensekre. A Hopp Ferenc Múzeum legújabb időszaki kiállítása ezért virtuális utazásra hívja a látogatókat az egyik legvágyottabb turistaparadicsomba, Bali szigetére – mondta el a tárlat keddi sajtóbejárásán az intézmény igazgatója.

Fajcsák Györgyi hozzátette: Bali egy kevéssé ismert oldalát szeretnék megmutatni két utazó szemszögéből. Mindketten nők voltak: Zboray Ilona az 1930-as évek közepén érkezett a szigetre, Gill Marais pedig a 20-21. század fordulóján élt ott. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin több évtized különbséggel – jegyezte meg.

Zboray Ilona hosszabb ideje az indonéz szigetvilágban dolgozó bátyja, Zboray Ernő látogatására érkezett, és utazott Balira 1937-ben. Benyomásait, élményeit őszinte hangvételű, írott beszámolókban rögzítette, amelyeket a nagyközönséggel is megosztott a magyar lapokban.

A fiatal magyar utazó nemcsak a balinéz nők szépségéről és táncairól írt, hanem fárasztó munkával töltött mindennapjaikról is. Különös érzékkel figyelte meg a helyi sajátságokat, és komoly figyelmet szentelt írásaiban a nők helyzetének.

Írt a balinézek hétköznapjait átszövő vallásos életről, mitológiájukról, gazdag hitvilágukról és ünnepeikről, amelyekben fontos szerep jut a gyakran transzállapotban előadott táncoknak is – mondta el az igazgató.

Gill Marais bő ötven évvel később, az 1980-as évek végén járt először Bali szigetén, ahol később le is telepedett. Dél-Afrikában született, majd egy francia diplomatával kötött házassága révén Franciaországban élt negyven évig. Fotóriporterként járta a világot; Balin a hétköznapokat, ünnepeket, és mindenekelőtt az embereket fotózta.

Gill Marais a kiállítás előkészítő munkái közben hunyt el 2021 áprilisában, így a tárlat rá is emlékezik – közölte Fajcsák Györgyi.

Brittig Vera kurátor elmondása szerint a tárlat Gill Marais Balin készült fotóiból válogat, a képek mellett bemutatva Zboray Ilona ugyanazon témában évtizedekkel korábban írt, élményszerű beszámolóit.

A tárlat első egysége a balinézek életének négy nagy rítusán keresztül vezet be a helyiek életszemléletébe, mely szerint az ember az ég és föld között az újratestesülések körforgásában, a látható és a láthatatlan világ között él.

Az első fontos ünnep “a föld első érintése”, amikor a születés utáni 105. napon a baba lába először érhet a földhöz, a felnőtté válást pedig a házasság előtti fogreszelés jelzi, amely a szemfogak visszareszelésével az emberben rejlő állati erők megszelídítését célozza. Bonyolult és kasztonként eltérő szertartásrendszer szabályozza az esküvők rendjét, a temetéseket pedig talán még ennél is hosszadalmasabb és költségesebb rítusok kísérik.

A Balin előadott táncok egy jelentős része ma is szorosan kötődik a vallásgyakorlathoz, és rituális keretek között zajlik, akár zárt közösségben, akár a turisták előtt kerül rá sor. Balin a transzállapotban bemutatott táncok az istenségek és az emberek számára láthatatlan világ közötti kapcsolattartás fontos eszközének számítanak.

Gill Marais fotói és Zboray Ilona szövegei segítségével a kiállítás bemutatja az úgynevezett krisztáncot, amelynek során a résztvevő férfiak önkívületben próbálják saját magukat megsebezni tőrjeikkel (a kriszekkel), valamint a tűztáncot is, melynek végén a transzállapotban lévő fiatal lányok sértetlenül futnak át a lángokon.

A tárlatot kísérő kötet Gill Marais fotóit adja közre az általa írt képaláírásokkal, Zboray Ilonától pedig három egykori cikkét közli újra, eredeti fotóikkal együtt.

A csütörtöktől 2022. január 30-ig látogatható kiállításhoz az Andrássy úti Hopp Ferenc Múzeum számos kísérőprogramot is szervez.

Tovább olvasom

Művház

Eltűnik a TV2-ről a Mintaapák

November 8-tól kizárólag a Super TV2-n láthatják a nézők a Mintaapák új részeit.

Közzétéve:

A kábelcsatornán eddig a sorozat ismétléseit követhették figyelemmel, mostantól azonban a TV2 helyett a Super TV2-n jönnek az új részek minden hétköznap 19.35-től – olvasható az Origo cikkkében.

A Jóban Rosszban ezzel egyidőben pihenőre megy és a befejező részeket a téli szünet után sugározza a csatorna – közölte a TV2 Csoport.

Tovább olvasom