Kövess minket!

Művház

A Jób lázadása felújított változata először lesz látható mozivásznon

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt Jób lázadása című alkotásának teljes körűen felújított változata először lesz látható mozivásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 12-én.

Az ünnepi vetítés előtt Kelemen Barnabás hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész adnak rövid koncertet. A filmet követően Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapáttal, Darvas István főrabbival, Kabay Barna filmrendezővel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Szabó Gábor operatőrrel Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója beszélget – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap pénteken az MTI-vel.

Az 1984-ben Oscar-díjra jelölt film gyermekszemmel ábrázolja a holokausztot. Jób, a hét gyermekét eltemető zsidó parasztgazda 1943-ban egy keresztény kisfiút fogad örökbe, hogy legyen örököse vagyonának, folytatója kultúrájának. A bibliai vonatkozású történet Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor és Rudolf Péter emlékezetes alakításával emberközelbe hozza és humorral szövi át az együtt töltött egy évet, amely során Lackó megismeri a zsidó hagyományokat, a paraszti élet szépségét és titkait. A néző az ő rácsodálkozó, gyermeki tekintetén át szembesül a holokauszt felfoghatatlan és ábrázolhatatlan borzalmával, amikor a nevelőszülőket elhurcolják.

A Filmalap 2017-ben hirdette meg a magyar filmkincs hosszú távú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programot, amelynek részeként a Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok összehangolt munkájának eredményeképpen évi 25-30 magyar játékfilm újul meg.

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjének 4K felbontású, teljeskörű restaurálása 2019-ben készült el. A Jób lázadása szín- és fényvilágát Szabó Gábor operatőr bevonásával rekonstruálták, a hangsávokat az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével újították fel a hangrestaurátorok.

Művház

Felavatták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát

Saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ünnepi megnyitón hétfő este Budapesten.

Közzétéve:

Borítókép: Zenészek a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

A kancelláriaminiszter kiemelte: az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. Az a több mint 33 milliárd forintos beruházás, amellyel a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és háromhektáros parkja megújult, az első fontos lépés – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez társul hamarosan a Közlekedési Múzeum és egy felsőfokú könnyűzenei oktatóközpont is.

Az Eiffel Műhelyház nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára, szintet léphet, magasabbra emelkedhet a nemzetközi mezőnyben is

– mutatott rá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Mint mondta, a mostani kultúrtörténeti esemény jelentősége abban rejlik, hogy az Eiffel Műhelyház átadásával nem csupán a több mint 200 éves magyar operakultúra és a magyar művészek előtt tisztelgünk, de saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez. Tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött – hangsúlyozta, hozzátéve:

tíz év alatt a kulturális területre fordított kiadások összege 51 milliárd forintról 550 milliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása 74 milliárd forintról 567 milliárd forintra növekedett ebben az évtizedben.

A miniszter emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a fővárosban emblematikus épületek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zenekadémia és a Budai Vigadó is, és folyik a Budavári Palota rekonstrukciója.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Mint üzente,

tartsuk meg az országépítők korát, legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes, építő magyaroknak

– tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt emelte ki, hogy ez az épület nem csak kő és habarcs. Amit személyesen leginkább vár az Opera Eiffel Műhelyházának rendes, huzamos és komplex működésétől, az a materiálison túl a humán értékek kinyerése, mert ettől lesznek jobbak, profibbak, hatásosabbak és emlékezetesebbek, használva a felkészülés, a kísérletezés és megtalálás erejét.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának avatásán, a Műhely. Titkok. című állandó kiállítás megnyitóján, fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényen a gálaestet megelőzően Műhely. Titkok. címmel nyílt meg az Eiffel Műhelyház új állandó kiállítása, amely a Magyar Állami Operaház kulisszái mögé, az ott dolgozó háttéremberek munkájába enged betekintést. A tárlat, amely Karczag Márton kurátor, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője összeállításában videókat, animációkat, fotókat és gyártóműhelyekben újraalkotott jelmezeket és díszletmaketteket is felvonultat, olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Gábor, Csikós Attila, Schäffer Judit vagy Vágó Nelly.

Tovább olvasom

Művház

Új magyar képzőművészeti közvetítőportál indult

Az Artotek.hu célja a magyar képzőművészek ismertségének növelése, friss értékesítési lehetőségek kialakítása.

Közzétéve:

Magyarországon több ezer hivatásos alkotóművész dolgozik, műveik azonban sokszor nehezen jutnak el a képzőművészet iránt érdeklődő vásárlóközönséghez. Napjainkban nem ritka, hogy még a legkiválóbb magyar festők, grafikusok, szobrászok is csak magukra számíthatnak, ha értékesíteni szeretnék alkotásaikat – emlékeztett az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az Artotek.hu.

A közlemény szerint

a most indult online eladási platform az elismert hazai alkotóművészek és folyamatosan megújuló műtárgykínálatuk bemutatásával segíti a műtárgyértékesítést, a művészek és közönségük egymásra találását.

Mint kiemelték, az Artotek.hu külön kategóriát hozott létre a portálon megjelenő legkitűnőbb művészek számára.

A Fine Art Hungary Top 100 megkülönböztető jelzéssel kiemelt alkotókra a honlap szakértői tettek javaslatot. A testület elnöke Szurcsik József festőművész, tagjai pedig Nagy T. Katalin művészettörténész, Ledényi Attila, az Art Market Budapest kortárs művészeti vásár alapító-igazgatója, Völgyi Miklós műgyűjtő és Balogh Péter, az Amadeus Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az Artotek.hu látogatói festmények, különböző egyéb technikákkal készült képek, grafikák, szobrok és művészi fotók közül válogathatnak.

Az Artoteken nemcsak közvetlenül a művészekkel, hanem a galériák, műkereskedők kínálatával is meg lehet ismerkedni, a honlap célja ugyanis az, hogy minél teljesebb képet mutasson a jelenkori magyar képzőművészekről és alkotásaikról – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Alekszandr Rogozskin, a Kiskakukk rendezője

Rogozskin 73. életévében, Szentpéterváron halt meg, hosszas betegség után.

Közzétéve:

A különös orosz-finn-számi szerelmi háromszögről szóló Kiskakukkal a rendező 2002-ben elnyerte a legrangosabb orosz filmes elismerést, a Nyika-(Niké-)díjat.



A művészettörténész végzettségű Rogozskin 1972-től a leningrádi televíziónál helyezkedett el fogatókönyvíróként, majd a Lenyfilm filmstúdióban dolgozott.

Az országos ismertséget hazájában a Magyarországon Az állami vadászat különös vonásai címen bemutatott, 1995-ben mozivászonra vitt vígjátéka hozta el számára. Ez később a Nemzeti horgászat sajátosságai (1998) és a Nemzeti téli vadászat sajátosságai (2000) című darabbal egészült ki az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz mozifilm-trilógiájává.

A kilencvenes évek szentpétervári bűnözői alvilágáról forgatott, nagy nézettségű tévésorozatok is fűződtek a nevéhez.

A rendező az Oroszország népművésze elismerés birtokosa és állami díjas művész volt.

Tovább olvasom