Kövess minket!

Művház

A Jób lázadása felújított változata először lesz látható mozivásznon

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt Jób lázadása című alkotásának teljes körűen felújított változata először lesz látható mozivásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 12-én.

Az ünnepi vetítés előtt Kelemen Barnabás hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész adnak rövid koncertet. A filmet követően Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapáttal, Darvas István főrabbival, Kabay Barna filmrendezővel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Szabó Gábor operatőrrel Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója beszélget – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap pénteken az MTI-vel.

Az 1984-ben Oscar-díjra jelölt film gyermekszemmel ábrázolja a holokausztot. Jób, a hét gyermekét eltemető zsidó parasztgazda 1943-ban egy keresztény kisfiút fogad örökbe, hogy legyen örököse vagyonának, folytatója kultúrájának. A bibliai vonatkozású történet Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor és Rudolf Péter emlékezetes alakításával emberközelbe hozza és humorral szövi át az együtt töltött egy évet, amely során Lackó megismeri a zsidó hagyományokat, a paraszti élet szépségét és titkait. A néző az ő rácsodálkozó, gyermeki tekintetén át szembesül a holokauszt felfoghatatlan és ábrázolhatatlan borzalmával, amikor a nevelőszülőket elhurcolják.

A Filmalap 2017-ben hirdette meg a magyar filmkincs hosszú távú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programot, amelynek részeként a Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok összehangolt munkájának eredményeképpen évi 25-30 magyar játékfilm újul meg.

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjének 4K felbontású, teljeskörű restaurálása 2019-ben készült el. A Jób lázadása szín- és fényvilágát Szabó Gábor operatőr bevonásával rekonstruálták, a hangsávokat az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével újították fel a hangrestaurátorok.

Művház

Itt mutatják be először az Erőss Zsolt emlékére készült játékfilmet

A tragikus körülmények között elhunyt hegymászó felesége, Sterczer Hilda történetét és gyászfeldolgozását meséli el a Magasságok és mélységek című mozifilm.

Közzétéve:

Borítókép: Emlékezők gyertyát gyújtanak a Kancsendzönga megmászása után eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter tiszteletére az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári megemlékezésén 2013. május 28-án, fotó: MTI/Biró István

Az alkotást először a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség szeptemberben.

Erőss Zsolt a valaha volt legnépszerűbb magyar hegymászó. Huszonhárom éves pályafutása alatt tíz 8000 méter fölötti hegycsúcsot hódított meg, első magyarként jutott fel a Csomolungma tetejére. 2013-ban Kiss Péter hegymászótársával életét vesztette a Kancsendzönga hegyen expedíció közben. Halálhíre megrázta az egész országot, miközben a legtöbben nem gondoltak arra, hogyan élte meg ezt a veszteséget felesége, Sterczer Hilda, aki két gyermekükkel várta haza a férjét.

“Mivel a gyász továbbra is egyfajta tabu a kultúránkban, viszonylag kevés filmes és irodalmi feldolgozása létezik. Kifejezetten fontosnak és értékteremtőnek találom a róla való kommunikációt”

– idézi a tájékoztató Csoma Sándor rendezőt, akinek a Magasságok és mélységek az első nagyjátékfilmje.

“Ez olyan esemény, amellyel mindenki többször találkozik az élete során, mégsem vagyunk képesek megfelelően reagálni sem belülről, sem kívülről”

– mutatott rá.

A film gálavetítését a szeptember 9. és 17. között rendezendő fesztivál első hétvégéjén tartják. A bemutatón jelen lesz Csoma Sándor rendező, Pál Emőke főszereplő, az Erőss Zsoltot alakító Trill Zsolt, valamint Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan producerek. A vetítést követően Sterczer Hilda is válaszol a közönség kérdéseire.

A Magasságok és mélységek a Nemzeti Filmintézet támogatásával a JUNO11 Pictures gyártásában, valamint Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készült. Az operatőr Tóth Levente, a vágó Márton Dániel, a zeneszerző Balázs Ádám.

Tovább olvasom

Művház

Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

Közzétéve:

Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

Tovább olvasom

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom