Művház
A 120 éves magyar filmről nyílt kiállítás
A tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, szöveges hátterekkel, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.
“A kiállítás gyönyörű aranykort gyönyörű filmekkel prezentál, hazai és innen elszármazott alkotókat, a magyar moziverzumot” – mondta köszöntőjében Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Kiemelte:
a közeljövő terve, hogy állandó kiállítás létesüljön a magyar mozgóképről mozipalotával, nemzetközi filmversennyel, közép-európai filmvásárral.
Káel Csaba kitért arra, hogy Berlinben és Párizsban már múzeumot szenteltek saját mozgókép-történetüknek, és – mint fogalmazott – a Nagylátószög-tárlattal most első lépésként felmérték, mennyi tartalommal bír a magyar mozgókép története. Hozzátette: ez a tartalom nemzetközi viszonylatban is fantasztikus, amit a kiállításon az Ablak a világra című terem is bizonyít. Ez a rész az elmúlt 120 évben a világban alkotott magyar és magyar származású filmes alkotók nemzetközi hatását mutatja.
E nagyszerű kiállítás arra jó többek között, hogy részletes választ kapjunk minden fontos kérdésre a magyar moziról
– fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki tárlatról. Koltai Lajos külön kitért Törőcsik Marira, az idén áprilisban elhunyt színművészre. Mindenkit arra kért, gondoljon rá és búcsúzzon el tőle, utalva arra, hogy a pandémia miatt korábban erre nem volt meg a megfelelő lehetőség.
Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt mondta, hogy az évforduló különleges lehetőséget nyújt egyfajta számvetésre. “A korszellemek összművészeti hatásai talán a filmben valósulnak meg leginkább, és ezt hivatott ez a kiállítás bemutatni. A tárlat kiválóan tagolja filmművészetünk jelentős fejezeteit és bizonyítja, mennyire szinkronban volt képi látásunk a nemzetközi trendekkel, ha meg nem, akkor ezért sikerült minőségit alkotni”.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója hangsúlyozta: szeretnék, ha ez a tárlat a fiatalok és az új generáció számára is minél nagyobb mértékben láthatóvá válna. Ezért múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki a Ludwig Múzeummal közösen: augusztusban két tábort rendeznek iskolásoknak, szeptembertől további kísérőprogramok indulnak be, együttműködnek más intézményekkel könyvbemutatók és más események létrehozásában, például a Jancsó Miklós-centenárium vagy az idén májusban elhunyt animációs alkotó, Jankovics Marcell életműve kapcsán.
A Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével november 14-ig látható Nagylátószög című tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét, amelynek kezdetét A táncz című, 1901. április 30-án bemutatott alkotástól számítunk.
A kiállítás az 1901 és 2021 közötti valamennyi magyar nagyjátékfilmet felsorolja. Barkóczi Janka, az egyik kurátor elmondta, hogy a 120 év alatt mintegy kétezer magyar nagyjátékfilm készült, ezek mintegy 40 százaléka veszett el. “A táncz volt az első, amely megrendezett jeleneteket tartalmazott. Egy tudományos, tánctörténeti előadás illusztrációjaként született”. A filmet az Uránia Magyar Tudományos Színház tetőteraszán forgatták, a felvételeken 36 balerina működött közre, köztük Fedák Sári és Blaha Lujza táncolt benne.
A magyar film történetének kezdeteit bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett. Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni.
A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat, mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintája, Jancsó Miklós Szegénylegényekje és Huszárik Zoltán Szindbádja. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát.
A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiának (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.
A kiállítás kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János – a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai.
Borítókép: Érdeklődő a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki kiállításon a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2021. július 28-án.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából