Kövess minket!

Művház

A 120 éves magyar filmről nyílt kiállítás

A tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, szöveges hátterekkel, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.

MTI/Balogh Zoltán

“A kiállítás gyönyörű aranykort gyönyörű filmekkel prezentál, hazai és innen elszármazott alkotókat, a magyar moziverzumot” – mondta köszöntőjében Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Kiemelte:

a közeljövő terve, hogy állandó kiállítás létesüljön a magyar mozgóképről mozipalotával, nemzetközi filmversennyel, közép-európai filmvásárral.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet és Filmarchívum igazgatója, Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze és Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (MTI/Balogh Zoltán)

Káel Csaba kitért arra, hogy Berlinben és Párizsban már múzeumot szenteltek saját mozgókép-történetüknek, és – mint fogalmazott – a Nagylátószög-tárlattal most első lépésként felmérték, mennyi tartalommal bír a magyar mozgókép története. Hozzátette: ez a tartalom nemzetközi viszonylatban is fantasztikus, amit a kiállításon az Ablak a világra című terem is bizonyít. Ez a rész az elmúlt 120 évben a világban alkotott magyar és magyar származású filmes alkotók nemzetközi hatását mutatja.

E nagyszerű kiállítás arra jó többek között, hogy részletes választ kapjunk minden fontos kérdésre a magyar moziról

– fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki tárlatról. Koltai Lajos külön kitért Törőcsik Marira, az idén áprilisban elhunyt színművészre. Mindenkit arra kért, gondoljon rá és búcsúzzon el tőle, utalva arra, hogy a pandémia miatt korábban erre nem volt meg a megfelelő lehetőség.

Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt mondta, hogy az évforduló különleges lehetőséget nyújt egyfajta számvetésre. “A korszellemek összművészeti hatásai talán a filmben valósulnak meg leginkább, és ezt hivatott ez a kiállítás bemutatni. A tárlat kiválóan tagolja filmművészetünk jelentős fejezeteit és bizonyítja, mennyire szinkronban volt képi látásunk a nemzetközi trendekkel, ha meg nem, akkor ezért sikerült minőségit alkotni”.

Érdeklődő a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki kiállításon. A november 14-ig látható tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét (MTI/Balogh Zoltán)



Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója hangsúlyozta: szeretnék, ha ez a tárlat a fiatalok és az új generáció számára is minél nagyobb mértékben láthatóvá válna. Ezért múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki a Ludwig Múzeummal közösen: augusztusban két tábort rendeznek iskolásoknak, szeptembertől további kísérőprogramok indulnak be, együttműködnek más intézményekkel könyvbemutatók és más események létrehozásában, például a Jancsó Miklós-centenárium vagy az idén májusban elhunyt animációs alkotó, Jankovics Marcell életműve kapcsán.

A Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével november 14-ig látható Nagylátószög című tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét, amelynek kezdetét A táncz című, 1901. április 30-án bemutatott alkotástól számítunk.

A kiállítás az 1901 és 2021 közötti valamennyi magyar nagyjátékfilmet felsorolja. Barkóczi Janka, az egyik kurátor elmondta, hogy a 120 év alatt mintegy kétezer magyar nagyjátékfilm készült, ezek mintegy 40 százaléka veszett el. “A táncz volt az első, amely megrendezett jeleneteket tartalmazott. Egy tudományos, tánctörténeti előadás illusztrációjaként született”. A filmet az Uránia Magyar Tudományos Színház tetőteraszán forgatták, a felvételeken 36 balerina működött közre, köztük Fedák Sári és Blaha Lujza táncolt benne.

A magyar film történetének kezdeteit bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett. Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni.

A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat, mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintája, Jancsó Miklós Szegénylegényekje és Huszárik Zoltán Szindbádja. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát.

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiának (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.

A kiállítás kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János – a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai.

Borítókép: Érdeklődő a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki kiállításon a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2021. július 28-án.

Művház

Női sorsok és maffiasztorik a 14. Koreai Filmfesztiválon

Szeptember 23-29. között három szekcióban összesen 18 dél-koreai alkotást vetít a Koreai Kulturális Központ a budapesti Corvin Moziban.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Mint a Koreai Kulturális Központ közleményében olvasható, a magyar közönség a legújabb koreai kasszasikerektől a gengszter noiron át a történelmi drámáig különböző műfajokon keresztül ismerkedhet a koreai gondolkodással és filmes látásmóddal.

Az egyhetes fesztivál hagyományteremtő szándékkal idén is kiemelten foglalkozik női történeteket bemutató alkotásokkal és női alkotókkal.

A rendezvény nyitófilmje Cshoi Von-Szub akció-vígjátéka, a Szupertitkos ügynök lesz, amely Dél-Koreában öt nappal a bemutatása után elérte az egymilliós nézőszámot.

A koreai filmes világ kiemelkedő képviselőire fókuszáló Arcok műsorblokkban ebben az évben Jun Jodzsong színésznő fontosabb filmjeivel ismerkedhet meg a hazai közönség. Az Élősködők tavalyi sikerét követően idén a Minari – A családom története című koreai-amerikai film is jelentős sikereket ért el, mivel a nagymamát alakító Jun Jodzsong vehette át a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.

A fesztivál ezért egy külön szekciót szentel a színésznő életművének

– emlékeztet a kommüniké.

A Fókusz szekció minden évben egy speciális témára összpontosít. Idén a jellegzetes és nagy sikerű koreai filmes műfaj, a gengszter noir lesz a középpontban. Az akciódús, drámai fordulatokban gazdag maffiatörténetek dermesztő realitással mutatják be az ázsiai alvilági életet.

Az Extra szekció 2021-ben különleges női sorsokkal foglalkozó dokumentumfilmeket kínál. Ezek között az érdeklődők megtekinthetik az idős női búvárokról szóló filmet is, akik szabadtüdős merüléssel, 10-20 méter mélyről gyűjtik a tenger gyümölcseit, hogy eltartsák a családjaikat egy alapvetően patriarchális társadalomban.

A vetítések mellett szakmai programmal is készülnek a szervezők.

A mozi jövője a pandémia után címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést hazai filmes szakemberekkel

a Koreai Kulturális Központban szeptember 27-én, ahol arra keresik a választ, hogy miképpen befolyásolta a mozizás sorsát a koronavírus-okozta járványhelyzet tapasztalata. A beszélgetést Vincze Teréz filmkritikus, az ELTE oktatója fogja vezetni. További információk a filmekről a www.koreaifilm.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Korlátozott nézőszámmal tartják meg Ázsia legnagyobb filmmustráját

A Puszani Nemzetközi Filmfesztivált október 6. és 16. között rendezik meg.

Közzétéve:

A 26. alkalommal megszervezett fesztiválon 70 ország 223 filmalkotását mutatják be hat mozi 29 vetítőjében. Minden filmet többször láthat a közönség, de

a vetítők csak befogadóképességük felét használhatják ki, a jegyeket pedig előre, online kell beszereznie a nézőknek

– számolt be róla a Variety.com szerdán.

Hu Mun Joung, a fesztivál új igazgatója elmondta, hogy a pandémia miatt “szinte lehetetlen”, hogy sok látogató érkezzen Puszanba a fesztiválra Ázsiából és Európából, valamint Amerikából is csak 20-30 vendéget várnak.

A díszbemutatók között lesz Leos Carax Cannes-ban díjazott Annette című filmje. A francia rendező mellett a japán Rjuszuke Hamagucsi is elkíséri Drive My Car című filmjét, amely szintén szerepelt a cannes-i műsorban.

A nyitó- és záróceremóniát, valamint a szabadtéri közönségtalálkozókat és egyéb eseményeket közönség részvételével szervezik, de

a fesztivál számára épült Puszani Cinema Centerbe meghirdetett nyitógálára csak 1200 nézőt engednek be.

A nyitófilm Im Szang Szu Heaven: To the Land of Happiness című alkotása lesz, zárófilmnek pedig az Anitát választották, Longman Leung életrajzi filmjét a hongkongi énekes-színészről, Anita Muiról.
Az Ázsiai Tartalom- és Filmpiac a tavalyihoz hasonlóan online zajlik majd.

A Puszani Filmfesztivál elnöke, Li Jong Kvan szerdán bejelentette, hogy 2022 februárjára elkészül a nemzetközi mustra átalakításának programja, amelyet jóváhagyásra benyújtanak majd a városi hatóságoknak.

Már az újdonságok közé tartozik, hogy idén két új szekcióval bővül a fesztivál: az On Screen szekcióban a sorozatok streamingvetítéseinek adnak helyet. Emellett létrehozták a Színészházat, amelyben a színészek beszélgethetnek a közönséggel a pályafutásukról.

Az év ázsiai filmese életműdíjat idén a veterán dél-koreai rendező, Im Kvon Tek (Újrakezdés, Ünnep) kapja. A mustra másik előre bejelentett díjazottja a producer Li Csun Jung, aki a Koreai Filmdíjban részesül.

Tovább olvasom

Művház

Bukarestben lép színpadra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A bukaresti Enescu Fesztiválon lép fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. A rangos seregszemlén két este, hétfőn és kedden is hangversenyt ad a zenekar, amely világsztárokkal dolgozhat együtt. A keddi koncerten elhangzik Bartók Béla A csodálatos mandarin című műve is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállása óta először kapott meghívást a bukaresti George Enescu Fesztiválra – olvasható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a 25. George Enescu Fesztivál programjának középpontjában hagyományosan a fesztivál névadójának, a 140 éve született George Enescu román zeneszerzőnek az életműve áll. Az idei eseményen elhangzik legtöbb zenekari és kamarazenei műve: a seregszemlén 37 művét játsszák.

A fesztivál másik fő témája az idén Igor Sztravinszkij zeneszerző halálának 50. évfordulójához kapcsolódik, ezért az orosz alkotó számos művét műsorra tűzik. A fesztivál olyan világhírű zenei együtteseket vonultat fel, mint a Londoni Szimfonikusok, a Berlini Rádiózenekar, a milanói Scala Filharmonikusai vagy a Francia Nemzeti Zenekar.

A rangos fesztiválon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát szeptember 20-án Christoph Eschenbach vezényli, a szólista a francia Renaud Capucon lesz, aki Korngold D-dúr hegedűversenyét játssza.

A következő estén, szeptember 21-én a magyar együttest Christian Badea román-amerikai karmester dirigálja, szólistaként az Ausztriában született, de perzsa családból származó Kian Soltani lép fel, aki Schumann a-moll csellóversenyét szólaltatja meg, de felcsendül Bartók Béla klasszikusa, A csodálatos mandarin is.

A közleményben Devich Mártont, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) ügyvezető igazgatóját idézik, aki elmondta: büszkék arra, hogy meghívást kaptak az idei Enescu Fesztiválra, és Bartókot, magyar zenét játszhatnak Bukarestben.

“Európa egyik legrangosabb komolyzenei fesztiváljáról van szó, amelyen a világ legjobb együtteseivel egy sorozatban léphetünk fel, és ahol világsztárokkal dolgozunk majd együtt, Christian Badea és Christoph Eschenbach karmesterekkel, Kian Soltani gordonka- és Renaud Capucon hegedűművésszel” – emelte ki a bukaresti fellépés jelentőségéről szólva Devich Márton.

Tovább olvasom