Kövess minket!

Művház

Világnapi spamkaland

Mindannyian naponta kapunk zavaró hirdetéseket és ajánlatokat e-mail fiókunkba, a világ e-mail forgalmának közel kilenctizedét ilyen üzenetek teszik ki, mégis néha nehéz eldönteni, hogy ezek jogszerűek-e és egyáltalán van-e különbség a spam és kéretlen levél között? A válaszok megtalálásban dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje volt segítségünkre.

A SPAM elnevezés eredetileg az amerikai Hormel Foods konzerv löncshús és fűszeres sonka termékének a védjegye volt, amely a II. világháborút követő újjáépítési időszakban vált tömeges importcikké Nagy-Britanniában elsősorban a szegényebb rétegek körében olcsósága (és nem finom íze) miatt. Az 1970-es években aztán Monty Python Repülő Cirkuszának egyik ikonikus jelenetében kelt újra életre a Spam löncshús, immár erősen negatív felhanggal: a „spam” kifejezést egy étterem kínálatával kapcsolatban ismételgették, mivel valamennyi étel ilyen íztelen, rossz minőségű „spam”-et, vagyis löncshúst tartalmazott. Az erősen abszurd jelenetben egymás után többször elhangzik a „Spam, Spam, Spam, Spam …. drága Spam! Csodálatos Spam!” felkiáltás.

Az első kereskedelmi célú spamet – vicces módon – éppen egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos zöldkártya-hirdetéseket küldtek ki minden (több ezer) hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferencia rendszere volt. Az internet közösség azonban nem maradt tétlen, és visszavágott: a hackerek megpróbálták feltörni a házaspár szerverét, a dühös hírcsoport tagok pedig több száz értelmetlen e-maillel bombázták a házaspárt – idézte fel dr. Horváth Katalin ügyvéd.

A spam azóta is indulatokat generál, vitákat vált ki, azonban kétségtelen, hogy mára a kereskedelem és a marketing fontos, bár sokat vitatott eszközévé vált, amely a kilencvenes évek szabályozatlan internetes világának lezárulásával egy jogilag szabályozott mederbe terelődött.

A spamet a közfelfogásban az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amely során általában nem kívánt, kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, így például blogok, instant üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, SMS üzenetek, internetes fórumok ellen.

A spam tulajdonképpen átfogó elnevezése a kéretlen kereskedelmi elektronikus anyagoknak és a kéretlen tömeges elektronikus tartalmaknak. A két kategóriában közös, hogy mindegyik rendkívül bosszantó, és törlésük időrabló, jogi szempontból azonban lehet különbség közöttük. Míg a kéretlen elektronikus hirdetés lehet jogszerű bizonyos feltételek betartásával, addig az azonos tartalmú elektronikus üzenetek hozzájárulás nélkül tömegesen történő kiküldése általában jogellenes – hívta fel a figyelmet az e-kereskedelmi ügyvéd. Fontos kiemelni azonban, hogy a spam maga csak a kéretlen tartalom küldésének módjára utal, de semmiképpen nem vonatkozik a benne foglalt tartalomra, annak jogszerű vagy jogszerűtlen voltára. A kéretlenül megküldött levél jogszerűtlen tartalma más jogsértéseket is megvalósíthat mindamellett, hogy küldése az adatvédelmi, elektronikus kereskedelmi szabályokat sértheti.

Azt is mondhatjuk tehát, hogy minden spam kéretlen elektronikus üzenet, de nem minden kéretlen elektronikus üzenet spam

– foglalta össze dr. Horváth Katalin.

A spammelés népszerűségét az internetes üzenetküldés azon alapvető tulajdonsága okozta, hogy végtelen számú e-mailcímre egyidejűleg lehet kiküldeni ugyanazt a tartalmat, a küldője pedig anonim tud maradni. A spammelés ezen túlmenően gazdaságilag is életképes, ugyanis az ily módon hirdetőknek nem merülnek fel üzemeltetési költségei a levelezési listák kezelésével kapcsolatban. Vannak olyan érvek is, amelyek szerint az elektronikus direkt marketing jobb, mint az offline, papír alapú verziója, nem szennyezi ugyanis a környezetet. Egyébként a Cisco Systems januári adatai alapján a világ e-mail forgalmának 86 százalékát teszik ki a spamek, ami 400 milliárd üzenetet jelent naponta!

A szakember kiemelte: a legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve a kéretlen elektronikus hirdetéseket, elektronikusan küldött marketing anyagokat is.

A kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések küldése nem minden esetben jogsértő, a jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségi média fiókba, közösségi média üzenetben vagy akár SMS-ben is:

1. előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez (ez a hírlevél feliratkozás például egy checkbox-szal) és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez;

2. be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevél küldést mint adatkezelést és az erre a célra kezelt adatok körét;

3. adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevél küldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel;

4. biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást;

5. meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként, például cégnévvel, vagyis a feladó nem maradhat anonim.

Az elektronikus direkt marketing üzenetek küldésénél be kell tartani a reklámjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és egyéb adatvédelmi szabályokat is, hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje.

 

Egy kis spamsztori

A kifejezés az 1980-as években bevonult a BBS/MUD felhasználók szótárába is, akik a spam szót addig ismételték és írogatták a képernyőre, amíg az a többi felhasználó szövegét ki nem szorította a képernyőről. Ekkor született meg a „spammelés”. Egy másik, kevésbé izgalmas értelmezés szerint a SPAM szó a Send Phenomenal Amounts of Mail (rendkívül nagyszámú levél küldése) szó kezdőbetűiből származik.

A legelső spam kiküldésére 1993-ban került sor, amikor egy kísérleti szoftver véletlen szoftverhiba folytán tucatnyi rekurzív üzenetet küldött ki egy hírcsoportba. A kéretlen levél sok, majdnem az összes hírcsoportban megjelent, mint ahogyan a SPAM löncshús is a Monty Python jelenetben szereplő étlapon.

 

 

Művház

Gyakornokokat vár a Kecskeméti Rajzfilmstúdió

Olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

Közzétéve:

Sárkányölő Sebestyén figurája készül a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban. Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Gyakornoki helyeket hirdet 2021 szeptemberétől a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Karakter-mozdulattervezői (2D animátori) posztra várják az érdeklődőket – írja az Unilife.hu. A tanfolyamra olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik valamilyen szinten már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

A jelentkezéseket 2021. április 30-ig várják postai úton a Kecskemétfilm Kft., 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21. címre, vagy a kfilm.gyakornok2021@gmail.com e-mail-címre.

A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, a portfóliót és 10-15 alakrajzot vagy ezek jó minőségű másolatát.

Tovább olvasom

Művház

Trianon-gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó tanulmányok is segítik a jelenleg 330 tárgyat, dokumentumot, fényképet bemutató digitális adatbázis kutatását.

Közzétéve:

A Trianon tárgyi emlékei internetes adatbázis a nemzeti összetartozás évének kiemelt programjaként a muzeológia eszközeivel mutatja be a történeti eseményt és annak elhúzódó hatásait.

A Néprajzi Múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus János ázsiai expedícióján gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait – idézi fel az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Mint hangsúlyozták, a Néprajzi Múzeum napját a költözési munkálatokkal párhuzamosan is megünneplik. Az évforduló kapcsán a https://trianon.neprajz.hu/ linken érhető el a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró és közreadó internetes adatbázis, melynek segítségével a hivatalos emlékezés formái mellett immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők.

A Trianon tárgyi emlékei elnevezésű online gyűjtemény a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményi tudásbázisára építve vállalkozik a trianoni békediktátum tárgyi emlékezetének hiteles bemutatására.

Mint a közlemény kiemeli, az adatbázis fókuszában nem az események kronológiája áll, hanem a történések, következmények, a trauma és az emlékezet múzeumokban fennmaradt, tárgyiasult lenyomata. Ennek egyaránt részét képezik a béketárgyalások, személyek relikviái és a hétköznapi élet használati tárgyai. A korszerű muzeológia a személyes történetek és tárgyak virtuális összegyűjtésével, valamint értelmezésével és elemzésével hozzájárulhat a trianoni trauma új szempontokat alkalmazó feldolgozásához – mutat rá a múzeum.

Az online felület helyet biztosít a tematikához kapcsolódó tanulmányok számára is: részét képezik azok a publikációk, amelyek értelmezik a bemutatott tárgyi dokumentum örökséget. Jelenleg 330 tárgy, dokumentum és fénykép található az online gyűjteményben, amely szabadon bővíthető és kiegészíthető.

A közlemény szerint a gyűjtemény egyik legfőbb előnye, hogy a látogatók különböző keresési feltételek szerint kutathatják. A felület struktúrája ráadásul nyitott, és készen áll az új partnerek fogadására, valamint további elemek későbbi integrálására.

“A trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás folyamatainak, történetének kiemelt jelentőségű eseménye, melynek hatása nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal”

– idézi a Néprajzi Múzeum közleménye Kemecsi Lajos főigazgatót.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán a Néprajzi Múzeum a Trianon tárgyi emlékei online adatbázis közzétételén túl Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel egy határokon és intézményeken átnyúló programot is kezdeményezett, amely a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisa lehet. A projekt célja, hogy a résztvevő intézmények – a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással.

A Néprajzi Múzeum munkatársai ezekben az erdélyi múzeumokban személyesen vettek részt a digitalizálásban: mobil fotóstúdiót építettek a múzeum eszközeiből, és a gyakorlatban mutatták be és tanították meg a digitalizálási tevékenység lépéseit. A Néprajzi Múzeum felhőalapú és térítésmentes tárhelyszolgáltatást biztosít az együttműködésben résztvevő intézmények számára, így a már digitalizált örökségi elemeket szakszerű és egységes rendszerben lehet megőrizni – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Mindkét magyar versenyfilm a díjazottak között a Berlinalén

Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Sean Gallup

“Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg. Közös múltunk művészi feldolgozása” – idézi a Nemzeti Filmintézet közleménye Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

Az összegzés kiemeli, hogy Nagy Dénes az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinale történetében. Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül.

A közlemény felidézi, hogy az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema koprodukciójában a Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell. A szereplők között van Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis.

Az idei Berlinálén csupán két színész díjat ítéltek oda: a legjobb fő- és legjobb mellékszereplő díját. Ezek közül az egyiket kapta meg Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének egyik mellékszerelője, Kizlinger Lilla. “Felfoghatatlan, nagyon fura és lenyűgöző” – idézi a film alkotóinak közleménye a nyertest, aki Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában tanulja a filmrendezést.

Fliegauf Bence legújabb szerzői filmje – az első részhez hasonlóan – hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálomszerű útvesztőjébe kalauzol, ahol a szereplők életük talán legnagyobb titkát próbálják felfejteni: a másik embert. A hat kis történeteben láthatatlan fonál köti össze az azokban szereplő embereket.

A filmet Fliegauf Bence írta és rendezte. A filmben szerepel Sodró Eliza, Gubik Ági, Jakab Juli és Végh Zsolt, Balla Eszter, de mások mellett feltűnik a zenész Víg Mihály és a majdnem százéves Lénárt István is, valamint Keresztes Felicián és a rendező fia, Fliegauf János is.

A Fraktál Film és az M&M Film gyártásában készült alkotás producerei Mesterházy Ernő, Fliegauf Bence és Mécs Monika, a co-producerek Pataki Ági és Kovács Gábor, az operatőrök Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos, a vágók Gelencsér Terence Gábor, Kiss Wanda és Kovács Dávid. A film zenéjét Fancsikai Péter, Beke Tamás és Fliegauf Bence szerezte.

Tovább olvasom