A Gotham-díjra korábban olyan független filmek pályázhattak, amelyeknek költségvetése nem haladta meg a 35 millió dollárt. Mivel idén ezt a költségvetési határt eltörölték, olyan nagyszabású produkciók is szerepeltek a díjakra jelöltek között, mint a Barbie vagy a Ferrari.

Az idei jelöltmezőnyben végül 20 mozifilm, 11 tévésorozat és 30 színészi alakítás versengett a díjakért.
A legjobb film díját Celine Song első nagyjátékfilmje, az Előző életek kapta, amely két gyerekkori barátról szól, akiket elválasztanak egymástól, mikor egyikük, Nora szülei kivándorolnak Dél-Koreából. Húsz év múlva találkoznak ismét, mikor Nora hazatér.

A legjobb színészi alakítás díját, amelyért tíz színésznő és színész versengett az osztatlan kategóriában, Lily Gladstone, a The Unknown Country sztárja nyerte el.

A legjobb epizódszereplő pedig Charles Melton lett a May December című filmben nyújtott játékáért.
Justine Triet Arany Pálma-díjas alkotása, az Egy zuhanás anatómiája a legjobb nemzetközi film díját és a legjobb forgatókönyvért járó elismerést is megkapta.

A legjobb dokumentumfilm trófeáját a tunéziai Kaouther Ben Hania Four Daughters című munkája nyerte el.

A legjobb rendező Gotham-díját pedig az A Thousand and One című filmjéért A. V. Rockwell vehette át.

A tévés produkciók mezőnyéből a 40 percnél hosszabb epizódú produkciók közül az Anne Frank bújtatója című minisorozatnak ítélték oda a díjat. A 40 percnél rövidebb epizódú jelöltek közül pedig a Balhé nyert.

A versenykategóriák díjai mellett több, előre bejelentett elismerést is átadtak a gálán. Ezek között a Megfojtott virágok a Gotham Történelmi ikon & alkotó, a Barbie pedig a Globális ikon & alkotó elismerést kapta.

A Gotham Film- és Médiaintézet által szervezett díjkiosztó ceremónián tavaly a Minden, mindenhol, mindenkor című amerikai produkció kapta a legjobb filmnek járó fődíjat.

Csütörtöktől látható a mozikban a Semmelweis című film, amely a 19. századi orvos, Semmelweis Ignác alakját eleveníti meg. Az 1847-ben játszódó film megidézi a 19. századi Bécs hangulatát, egy korabeli kórház életét, valamint az osztrák és a magyar orvosok közötti ellentéteket is.

Lajos Tamás producer a film hétfői budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: mintegy két évvel ezelőtt egy barátja, Vida József vetette fel az ötletet, hogy készítsenek filmet Semmelweis életéről. Mint mondta, személyes szál is fűzte a történethez, mert nagyapja orvos volt a pécsi szülészeti klinikán, ahol gyerekként sok időt töltött.

Az MTI-nek nyilatkozva kiemelte:

olyan élettörténetről, felfedezéstörténetről van szó, amely filmre kívánkozik és méltó megörökítésért kiált.

Mint mondta, az Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatása méltó körülményeket biztosított a filmnek, a stáb számára minden lehetőség adott volt.

Kitért arra, hogy a forgatókönyvírás és a forgatás során is szakértők kísérték figyelemmel a munkát, hogy minden hiteles legyen szakmailag. A forgatás tavaly nyáron indult, 55 napig tartott és hosszú utómunka követte.

Koltai Lajos rendező-operatőrről, aki a Sorstalanság és az Este után rendezte meg a Semmelweis című filmet, Lajos Tamás elmondta: a maximalizmusából semmit nem engedett, a forgatás szeretetteljes hangulatban, konfliktusok nélkül zajlott, empátiával a színészek és a stáb felé.

Itt tudja megnézni az előzetest:

“Önmagában azt, hogy ez a film elkészülhetett, nagyon nagy sikernek érzem és büszke vagyok rá” – fogalmazott Lajos Tamás.

Mint mondta, eddig jó visszajelzéseket kaptak. Kiemelte, hogy

egy gimnáziumi tanároknak szervezett vetítés nyomán már több mint 3000 diák jelezte, hogy meg szeretné nézni a filmet.

Hozzátette:

nemzetközi streaming szolgáltatók licitálnak a filmre. Minden alap és remény megvan arra, hogy sikeres film lesz – fogalmazott.

Vecsei H. Miklós és Nagy Katica is arról beszélt, hogy már a szerepre való kiválasztásuk folyamata is pozitív élmény volt, találkozások és beszélgetések közepette zajlott. Jó indulás volt ahhoz, hogy megismerjék egymást és együtt tudjanak dolgozni.

Nagy Katica elmondta: voltak nehéz pillanatok a forgatás során, hiszen ha az ember a történetben lévő helyzeteket átengedi magán, akkor az nagyon meg tudja viselni, de a rendezőtől sok szeretetet, támogatást kaptak, ami energiát adott a ehhez.

Mint elhangzott, a szerelmi szál fikciós, amelyben a fő szervezőerő az volt, hogy történhetett volna így is. Nagy Katica elmondta: a fiktív szál azért volt fontos, hogy a történet szerethető, befogadható legyen.

A láthatatlan gyilkos

Vecsei H. Miklós is arról beszélt, hogy a történet számára is nagyon megviselő, de a forgatás időszakában a karakter fontosabbá válik, mint ő maga. Felidézte: amikor a kulcsjelenetet forgatták, egész nap azt vették fel, mert a rendező nem akart benne vágni. Elmondta: már mindenki nagyon fáradt volt, végül a 21. felvétel került a filmbe.

“Ez egy olyan történet, amiért az utolsó utáni másodpercet is meg kell csinálni”

– fogalmazott a színész.

A film munkacíme A láthatatlan gyilkos volt – mondta a színész, hozzátéve: először egy krimibe képzelte magát, egy olyan szerepbe, akinek a gyilkost kell megtalálnia. Szerencsére hamar jöttek a szülőszobai jelenetek, ahol babákkal és az anyukáikkal forgattak, és ekkor megértette: nem arról van szó, hogy egy végzetes kórt keres, hanem őket szeretné megmenteni. A szerepe arról szól, hogy valaki elveszíti azokat, akik a legfontosabbak számára – mondta.

Kiemelte: Koltai Lajost a forgatás alatt csak a film érdekelte, semmi más. Csak az érdekelte, hogy a következő jelenet hogyan fog megszületni.

Megtalálta a saját ösvényét

Koltai Lajos jelen volt a vetítésen, de az utolsó pillanatban kisebb baleset érte, ezért nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón. Korábban elmondta:

“Semmelweis Ignác doktor az az ember, aki megtalálta a saját ösvényét, és járni is tudott rajta. Minden kellemetlen tulajdonsága dacára következetesen képviselt valamit, akkor is, ha folyton akadályokba ütközött. Mániákus elhivatottsága filmvászonra kívánkozott. Kevés a követendő példa a világban, de ez biztosan az”

– mondta korábban filmje főhőséről.

A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült. A 127 perces életrajzi dráma forgatókönyvírója Maruszki Balázs és Kormos Anett, dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi. Az operatőr Nagy András, a zene Pacsay Attila munkája, a vágó Kovács Zoltán. A film producere Lajos Tamás és Vida József.

A filmben fontos szerepet kapott többek között Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla.

Idén is megrendezi karácsony előtti képregényvásárát, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség vasárnap a Lurdy Rendezvényközpontban.

A rendezvényen húsz képregénykiadó, húsz egyéni alkotó és alkotócsoport, valamint hat kereskedő állít önálló standot, lefedve a teljes aktuális hazai képregénykínálatot – olvasható a Magyar Képregény Szövetség hétfői közleményében.

Azt írták, a vásáron a teljes hazai választék mellett megtalálhatók azok a limitált példányszámban megjelenő kiadványok is, amelyek nem kerülnek országos terjesztésbe. A kínálatot angol és más idegen nyelvű képregények és kiegészítő termékek színesítik.

A reggel tíztől délután négyig tartó rendezvényen részt vesz számos ismert hazai képregényalkotó: köztük Fazekas Attila, Marabu, Németh Gyula, László Márk, Sváb József, Benczédi Anna, Fritz Zoltán, Tebeli Szabolcs, Lakatos István, Vincze Nóra és Felvidéki Miklós, akik dedikálják is a műveiket, valamint Kertész Sándor is bemutatkozik képregénytörténeti kiadványaival.

Nemzetközi vendégként a magyar, horvát és ukrán alkotókból álló The Random Factor Comics Collective tagjai lesznek jelen az eseményen – olvasható a közleményben.

A tájékoztató szerint a Hungarocomix újdonságai között szerepel: a Blacksad, a Lucky Luke, a klasszikus Fantasztikus Négyes, a Paper Girls és a Walking Dead legújabb kötete, az Orgyilkos Osztály befejező része, a Marvel legnagyobb hőseit bemutató sorozat Én vagyok Vasember című kötete, a Kockás és a Fekete-Fehér Kockás legfrissebb száma és a Fazekas Attila-életműsorozat 5. kötete.

Az új magyar képregények közül kiemelkedik az 1956-os témájú A népet szolgáltuk, a Magyar rocktörténet és a Ciceró Könyvstúdió által szervezett pályázat díjnyertes műveit tartalmazó Átváltozások antológia.

Új sorozatok is indulnak, többek között a Bolygóvándor, A démoni út nagymestere és a Nathan Never.

A rendezvényen interaktív gyerekprogramok is lesznek Gregor Lilla, Lamm Lenke és Tóbiás Tamara vezetésével, nyolc ismert képregényrajzoló pedig arra vállalkozik, hogy két óra alatt élőben elkészítsen egy-egy kétoldalas képregényt, amelyekből később kiadvány jelenik meg. A rendezvényen részt vesznek képregényes és filmes vonatkozású jelmezt öltő cosplayerek is, akikkel közös fényképet készíthetnek az odalátogatók.

A színpadi programban alkotók és alkotócsoportok mutatkoznak be, valamint kiadói kerekasztalbeszélgetést is tartanak – áll a közleményben.