Kövess minket!

Művház

Portréfelvétel Kallós Zoltánról

Beszélgetés Csinta Samuval, A lélekmentő könyv írójával a kutatóhoz fűződő emlékeiről a fotógyűjtemény fényében.

A Hagyományok Háza feladatának tekinti Kallós Zoltán életművének ápolását és népszerűsítését. Az intézmény gondozásában az erdélyi néprajzkutatóról 2016-ban jelent meg riportkötet, Kallós fotógyűjteményének válogatását a Hagyományok Háza ősszel tette közkinccsé. Csinta Samu újságíró, A lélekmentő könyv írója a kutatóhoz fűződő emlékeiről osztja meg gondolatait a fotógyűjtemény fényében.

„A könyv születése életem egyik nagy élménye, amikor a táncházmozgalom, Kallós Zoltán neve, vagy a Válaszút kerül szóba, emlékek torlódnak fel bennem.

A fotók egy részével már találkoztam Válaszúton, másik részét pedig a Hagyományok Háza archívumában ismertem meg, egyedül talán az avasi fotók jelentettek számomra újdonságot. A munkatársak nagyban segítették a válogatást, így a Corvin téren emlékezetes kutatónapokat tölthettem. A képeket nézve felidézhettem magamban a Kallós Zoltánnal folytatott közös munkát és a beszélgetéseket. Itt is igaz a régi mondás: „Amit a kép el tud mondani, ahhoz az írás kevés”, így a beszélt nyelvi információk a képi világgal közösen alkotnak egészet.

Jóllehet, nem vagyok hivatásos fotós, de újságíróként a fotósok világát is jól megismerhettem. Kallós képi beállításain kevésbé érződik a művészi szándék; célja a fotókkal elsősorban a dokumentálás volt. Viszont igazi érdeme, hogy viszonylag kevés a beállított kép, a lencsébe mosolygó arc, vagy a pózolás, a fotográfiákon hűen osztja meg a saját világát, s a képeken a részletek is érdekesek. E felvételek is alátámasztják a Kallósról többek által mondott dicsérő szavakat: „Ő volt az a néprajzkutató, aki nemcsak odáig vette útját, ameddig a vonat járt.

Úgy tudom, hogy a munkáját segítő magnetofon és írógép mellett az első fotóaparátot is a Kodály Zoltán által vezetett MTA Népzenekutató Csoporttól kapta.

Szerette a felvételeit, a gyimesi és a moldvai képeit pedig mindig külön kezelte. Ennek oka az lehetett, hogy a Mezőség, Kalotaszeg jóval közelebb esett lakóhelyéhez, így ha hiányzott egy téma, könnyebben lehetett pótolni, míg a gyimesi és moldvai képek a távolság és a tiltások miatt érdemeltek külön figyelmet. Nagyon sokat mesélt is e fényképek születéséről: a prímás Vak Zoltiról, s a mellette gardonyozó feleségéről, Finánc Erzsiről, szállásadóiról, akik családtagként kezelték, s még a „dugipénz” helyét is megmutatták, hogyha szüksége lenne rá, vegyen kölcsön belőle.

A képeket „lapozgatva”, számomra igen kedvesekre is leltem. Figyelemreméltóak, amikor az adatközlői mellett-között üldögél, a banda felé tartja a mikrofonját, éli, megéli azt a számára nagyon fontos világot.

Két képet mégis kiemelnék: az egyik Mérán, 1984. május 9-én, egy lakodalomban, a Balladák filmje forgatásán készült. Zoli bácsi két asszonnyal – szorosan egymás mellett lépkednek –, az egyik pedig úgy hajol hozzá, ahogy akkor szoktunk, amikor valakivel a legbensőbb titkainkat is megosztjuk, akivel félszóval is megértjük egymást. E közelség jellemzi Kallós Zoltán egész életét, s egyben titka is munkásságának.

(Forrás: Hagyományok Háza)

A másik Lészpedhez kapcsolódik, s a 60-70-es években örökítették meg: Kallós – Kornis Péter társaságában – moldvai adatközlőkkel látható. Ez már jobban megrendezett felvétel, de ugyanazt a közelséget sugározza, amit az első fotográfia.”

(Forrás: Hagyományok Háza)

Művház

Elkészült A magyar nyelv nagyszótárának újabb kötete

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

Közzétéve:

A húszkötetesre tervezett sorozat 8. kötetében 1021 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és csaknem 7 ezer jelentésük szerepel ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását mintegy 28 ezer példamondat gazdagítja – közölte a kiadványt gondozó ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) az MTI-vel.

Mint a közleményben kiemelik,

A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiái gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel.

Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 240 esztendő szókincséből merít.

A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz.

Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett bőségesen válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

A közlemény szerint a kiadvány a korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit.

A mostanival együtt eddig megjelent nyolc kötet közül az első a szótár használatához szükséges tájékoztatókat, segédleteket és a bibliográfiai apparátust tartalmazza, a hét szótári kötet (a 2. az a-á, a 3-4. a b, az 5. a c-cs, valamint a d-de, a 6. a di-ek, a 7. az el-él, a 8. az em-ez kezdetű címszavakkal) közel 22,5 ezer címszót dolgoz fel.

A sorozat 8. kötetében helyet kaptak a Segédletek kiegészítései és javításai, valamint a példamondatokban előforduló rövidítések jegyzéke is.

A világhálón is elérhető szótár fontos segédeszköz lehet a nyelvészet, az irodalomtudomány és társtudományaik kutatóinak, ezenfelül a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokak számára nyújthat hasznos és izgalmas információkat – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Új tévésorozat készül a Maigret-regényekből

Új angol nyelvű tévésorozat készül George Simenon klasszikus bűnügyi regényeiből, amelyek főhőse Maigret felügyelő.

Közzétéve:

MTI Fotó: Kallos Bea

A Deadline.com értesülése szerint a krimisorozatot a Playground és a Red Arrow Nemzetközi Stúdió fejleszti, és koprodukciós partnerként a Georges Simenon hagyaték (GSL) is részt vesz az elkészítésében.

A Playground a GSL-lel kötött megállapodás szerint Simenon mind a 75 regényét és 28 novelláját feldolgozhatja, amelyeknek főszereplője a gyilkossági ügyekkel foglalkozó Jules Maigret főfelügyelő. A Maigret-regények Simenon többi munkáival együtt mintegy 600 millió példányban keltek el világszerte. A könyveket több mint 50 nyelvre fordították le.

Maigret felügyelőt az ötvenes években Jean Gabin alakította a filmvásznon. A kilencvenes években Bruno Cremer és Michael Gambon volt Maigret, néhány éve pedig Rowan Atkinson játszotta a felügyelőt egy televíziós sorozatban.

John Simenon, a GSL igazgatója hangsúlyozta, hogy apja hagyatékának gondozásában fontos küldetés, hogy a művek a lehető legszélesebb közönséghez jussanak el úgy, hogy közben megőrizzék az alkotások és szerzőjük integritását.

Borítókép: A Budapestre érkező Rowan Atkinson brit humorista, színész, rendező a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2015. szeptember 6-án. A művész Maigret felügyelőt alakította a brit ITV (Independent Television) produkciójában.

Tovább olvasom

Művház

André Kertész kiállítás nyílik a Capa Központban

André Kertész fotóművész Szigetbecsének ajándékozott képeiből nyílik kiállítás június 26-án, a Múzeumok éjszakáján Budapesten, a Capa Központban.

Közzétéve:

A magyar származású világhírű fotóművész gyermekkorának nyarait Szigetbecsén töltötte, az ott szerzett élmények nagy hatással voltak rá.

A Múzeumok éjszakáján nyíló tárlat anyagában olyan fényképeket láthat a közönség, amelyeket ő maga válogatta élete alkonyán, ajándékul gyermekkora varázslatos élményeket adó településének

– közölte a Capa Központ.

Felidézik, a világhírű fotóművész gyermek- és ifjúkorát részben Szigetbecsén töltötte rokonánál, Klöpfer Mihálynál, akiknek padlásán több, fametszetekkel, litográfiákkal illusztrált régi német családi képes újságokat talált. Az egyik ilyen a Die Gartenlaube volt. Ezeket nézegetve támadt fel benne a vágy, hogy egykor majd ő is hasonló képeket készítsen. Ezután már tudatosan készült arra, hogy fotográfus legyen, és megélje a kép létrehozásnak élményét.

Szigetbecse és a környéke minden más magyar településnél fontosabbá vált számára az idők során.
“Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen” – emlékezett vissza a fotóművész.

Utoljára a halálát megelőző évben, 1984-ben járt Szigetbecsén, majd visszatérve New Yorkba, halála előtt néhány hónappal, százhúsz fotót adományozott a településnek. Nemcsak Szigetbecséhez köthető képeket, hanem az életmű ismert darabjait is, egyedülálló áttekintést nyújtva munkáiból.

Kertész sokat kapott a falutól. Ez a falu pedig Kertésztől lett becses. Ha valaki ebben az országban, Európában, Japánban vagy Patagóniában hallott már valamit Kertészről, akkor hallott Szigetbecséről is. Kevés magyar kisfalu mondhatja ezt el magáról

– mondta Kincses Károly, a kiállítás kurátora.

A Capa Központban látható tárlaton az életmű meghatározó fotográfiái és a Szigetbecsén készült fényképek mellett André Kertész, a településnek adományozott személyes használati- és dísztárgyai is láthatóak, melyek közül több is szerepelt öregkori Polaroid felvételein. A tárlat így kivételes betekintést nyújt a világhírű fotográfus mindennapjaiba és művészetébe.

Borítókép: A 125 évvel ezelőtt született magyar származású fotográfus, André Kertész tiszteletére rendezett kiállítás a fővárosi Deák Ferenc téren, 2019. október 4-én. A szabadtéri installáció a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szervezésében, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében volt látható.

Tovább olvasom