Kövess minket!

Művház

Hat vidéki, egy határon túli és kilenc fővárosi színház és filmesek készíthetnek „crossover” műveket

A Nemzeti Filmintézet újításként bevezetett támogatásának célja, hogy mindkét terület alkotóinak és szakembereinek munkalehetőséget biztosítson, hathatósan élénkítve ezzel a kulturális szektort.

Korábban sosem látott pályázati lehetőséget kínált a Nemzeti Filmintézet (NFI) a színházak támogatására a filmgyártók bevonásával. Az új pályázati eljárásban a színházak által, vagy közreműködésükkel készülő 16 produkciónak szavazott meg támogatást az NFI Televíziós Döntőbizottsága.

  • A Győri Nemzeti Színház a Kék kék kék című tragikomédiából,
  • az Aradi Kamaraszínház a Magyar Golgota című drámából,
  • a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a Csoportterápia címmel futó „mjuzikelkámedi”-ből,
  • a pécsi Bóbita Bábszínház az #apa#anya#én című „14 éven felülieknek szóló komplex színházi nevelési előadásból”,
  • míg a kaposvári Csiky Gergely Színház a Korai menyegző című produkciójából kiindulva készít filmet.
  • A székesfehérvári Vörösmarty Színház Ítélet és kegyelem címen készülő produkciója a 48- as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént, kevesek által ismert epizódot.
  • A Móricz Zsigmond Színház alkotócsapata Lélekpark címmel forgat vígjáték elemekkel tarkított krimit egy nyomozásról, amely váratlan fordulatot vesz a Nyíregyházi Állatparkban.

A fővárosi színházak közül

  • a Karinthy Színház,
  • a Nemzeti Színház,
  • az Operaház,
  • az Operettszínház,
  • az Örkény Színház,
  • a Pesti Magyar Színház,
  • a Thália Színház
  • és a Vígszínház

alkotócsapata vághat bele az izgalmas együttműködésbe a filmesekkel.

Hiánypótlónak ígérkezik a Kolibri Színház vállalkozása. A több mint 400 előadást megélt Bors néni című sikerdarabjukból készítenek kisgyerekeknek szóló zenés családi filmet. „Számtalan kiváló tehetségű előadóművész, alkotóközösség és szakember dolgozik a színházakban országszerte, akik megérdemlik a lehetőséget, hogy filmre vigyék történeteiket és megmutathassák magukat a szélesebb közönségnek is. A koronavírusjárvány következményeinek enyhítése érdekében fontos, hogy a kultúra különböző területein alkotók összefogjanak és közösen használják a rendelkezésre álló eszközöket és forrásokat, beleértve a szakembergárdát is. Meggyőződésem, hogy izgalmas és meglepő művek fognak születni, melyeken keresztül új értékeket és tehetségeket fedezhetnek fel majd a nézők. A sikeres produkciók a színházak és a filmesek együttműködésének új fejezetét nyithatják meg.” – nyilatkozta az új pályázat bejelentésekor Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az NFI Igazgatóságának elnöke.

Az új pályázat forrására a Nemzeti Kulturális Tanács mentőcsomagjából 1 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyet az NFI saját támogatási keretéből egészített ki. A színházak filmterveikkel a hazai filmgyártók közreműködésével pályázhattak. A résztvevő filmgyártók vállalták, hogy tevékenységüket nonprofit jelleggel végzik és fiatal producereiknek adnak lehetőséget.

A támogatott produkciók listája: https://nfi.hu/hu/hirek/filmesek-es-szinhazak-uj-kozossege-16-produkcio-keszul-nfi- tamogatassal

Művház

Elkészült A magyar nyelv nagyszótárának újabb kötete

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

Közzétéve:

A húszkötetesre tervezett sorozat 8. kötetében 1021 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és csaknem 7 ezer jelentésük szerepel ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását mintegy 28 ezer példamondat gazdagítja – közölte a kiadványt gondozó ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) az MTI-vel.

Mint a közleményben kiemelik,

A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiái gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel.

Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 240 esztendő szókincséből merít.

A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz.

Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett bőségesen válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

A közlemény szerint a kiadvány a korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit.

A mostanival együtt eddig megjelent nyolc kötet közül az első a szótár használatához szükséges tájékoztatókat, segédleteket és a bibliográfiai apparátust tartalmazza, a hét szótári kötet (a 2. az a-á, a 3-4. a b, az 5. a c-cs, valamint a d-de, a 6. a di-ek, a 7. az el-él, a 8. az em-ez kezdetű címszavakkal) közel 22,5 ezer címszót dolgoz fel.

A sorozat 8. kötetében helyet kaptak a Segédletek kiegészítései és javításai, valamint a példamondatokban előforduló rövidítések jegyzéke is.

A világhálón is elérhető szótár fontos segédeszköz lehet a nyelvészet, az irodalomtudomány és társtudományaik kutatóinak, ezenfelül a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokak számára nyújthat hasznos és izgalmas információkat – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Új tévésorozat készül a Maigret-regényekből

Új angol nyelvű tévésorozat készül George Simenon klasszikus bűnügyi regényeiből, amelyek főhőse Maigret felügyelő.

Közzétéve:

MTI Fotó: Kallos Bea

A Deadline.com értesülése szerint a krimisorozatot a Playground és a Red Arrow Nemzetközi Stúdió fejleszti, és koprodukciós partnerként a Georges Simenon hagyaték (GSL) is részt vesz az elkészítésében.

A Playground a GSL-lel kötött megállapodás szerint Simenon mind a 75 regényét és 28 novelláját feldolgozhatja, amelyeknek főszereplője a gyilkossági ügyekkel foglalkozó Jules Maigret főfelügyelő. A Maigret-regények Simenon többi munkáival együtt mintegy 600 millió példányban keltek el világszerte. A könyveket több mint 50 nyelvre fordították le.

Maigret felügyelőt az ötvenes években Jean Gabin alakította a filmvásznon. A kilencvenes években Bruno Cremer és Michael Gambon volt Maigret, néhány éve pedig Rowan Atkinson játszotta a felügyelőt egy televíziós sorozatban.

John Simenon, a GSL igazgatója hangsúlyozta, hogy apja hagyatékának gondozásában fontos küldetés, hogy a művek a lehető legszélesebb közönséghez jussanak el úgy, hogy közben megőrizzék az alkotások és szerzőjük integritását.

Borítókép: A Budapestre érkező Rowan Atkinson brit humorista, színész, rendező a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2015. szeptember 6-án. A művész Maigret felügyelőt alakította a brit ITV (Independent Television) produkciójában.

Tovább olvasom

Művház

André Kertész kiállítás nyílik a Capa Központban

André Kertész fotóművész Szigetbecsének ajándékozott képeiből nyílik kiállítás június 26-án, a Múzeumok éjszakáján Budapesten, a Capa Központban.

Közzétéve:

A magyar származású világhírű fotóművész gyermekkorának nyarait Szigetbecsén töltötte, az ott szerzett élmények nagy hatással voltak rá.

A Múzeumok éjszakáján nyíló tárlat anyagában olyan fényképeket láthat a közönség, amelyeket ő maga válogatta élete alkonyán, ajándékul gyermekkora varázslatos élményeket adó településének

– közölte a Capa Központ.

Felidézik, a világhírű fotóművész gyermek- és ifjúkorát részben Szigetbecsén töltötte rokonánál, Klöpfer Mihálynál, akiknek padlásán több, fametszetekkel, litográfiákkal illusztrált régi német családi képes újságokat talált. Az egyik ilyen a Die Gartenlaube volt. Ezeket nézegetve támadt fel benne a vágy, hogy egykor majd ő is hasonló képeket készítsen. Ezután már tudatosan készült arra, hogy fotográfus legyen, és megélje a kép létrehozásnak élményét.

Szigetbecse és a környéke minden más magyar településnél fontosabbá vált számára az idők során.
“Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen” – emlékezett vissza a fotóművész.

Utoljára a halálát megelőző évben, 1984-ben járt Szigetbecsén, majd visszatérve New Yorkba, halála előtt néhány hónappal, százhúsz fotót adományozott a településnek. Nemcsak Szigetbecséhez köthető képeket, hanem az életmű ismert darabjait is, egyedülálló áttekintést nyújtva munkáiból.

Kertész sokat kapott a falutól. Ez a falu pedig Kertésztől lett becses. Ha valaki ebben az országban, Európában, Japánban vagy Patagóniában hallott már valamit Kertészről, akkor hallott Szigetbecséről is. Kevés magyar kisfalu mondhatja ezt el magáról

– mondta Kincses Károly, a kiállítás kurátora.

A Capa Központban látható tárlaton az életmű meghatározó fotográfiái és a Szigetbecsén készült fényképek mellett André Kertész, a településnek adományozott személyes használati- és dísztárgyai is láthatóak, melyek közül több is szerepelt öregkori Polaroid felvételein. A tárlat így kivételes betekintést nyújt a világhírű fotográfus mindennapjaiba és művészetébe.

Borítókép: A 125 évvel ezelőtt született magyar származású fotográfus, André Kertész tiszteletére rendezett kiállítás a fővárosi Deák Ferenc téren, 2019. október 4-én. A szabadtéri installáció a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szervezésében, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében volt látható.

Tovább olvasom