Kövess minket!

Művház

„Ha nem újulsz meg három havonta, akkor elmehetsz a kukába”

A ValóVilág negyedik évadának Bécijével, Rácz Bélával a hip-hop szakma nehézségeiről, a megváltozott médiatrendekről, illetve az állami támogatásokról beszélgettünk.

Milyen kor és célcsoportot szólít meg a zenéjével?

Hál’ istennek a statisztikák, amelyekből táplálkozunk változóak. Hasamra ütés-szerűen azt mondanám, hogy a tudatosabb célközönség, aki felfogja az üzenetünket – arről lehet vitatkozni, hogy ki mit ért ez alatt – reményeim szerint a 20-30 felettiek. Ugyanakkor nyilvánvalóan a fiatalabb közönség van jelen nálam is. Borzasztó, de egyre fiatalabbak…

Nincsen semmi baj velük, csak mostanában okoztak számomra meglepetést.

Például?

Egyszer a kocsimat mostam, amikor megjelentek nyolc és tizenkét év közötti srácok, akik tátott szájjal néztek rám, már én jöttem zavarba…

Odamentem hozzájuk, hogy „srácok, baj van?”, mire kérdezték, hogy „csókolóm, maga a Young G?”.

Már nem tudod befolyásolni az internet és a közösségi média miatt azt, hogy kihez jut el vagy nem jut el a nótád. Ezzel egyébként nincs probléma, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nagy felelősséggel van, hiszen egyre fiatalabb emberek fejébe tudjuk elültetni a gondolatainkat.

Úristen, úgy beszélek, mintha egy politikus lennék…

Ezért is szeretném, hogy elsősorban az idősebb generációkat fognák meg a dalaim. Bízom benne, hogy sokan vannak harminc felett, akik hallgatják a zenénket. Sőt, annak tükrében, hogy 8-9 évvel ezelőtt szerepeltem a ValóVilágban – amelyet nem csak a fiatalok néztek – az idősebb „mamóka és papóka” is leszólít az utcán.

Ha már szóba került a közösségi média, ott szokott hirdetni vagy bízik még a klasszikus orgánumokban?

Kérdés az, hogy mit akarok hirdetni. Az elmúlt egy-két évben úgy vagyok ezzel, hogy nyilván fontos, szükség van rá, hiszen ebből élek, ebből tartom el a családomat, de már nem szeretek pózolni, nem szeretem a „mosolygás, fotó, fel a Facebookra” dolgot. Ugyanolyan átlagember vagyok, mint mindenki más, attól különbözök, hogy én vágyok dolgokra, vannak ambícióim. Viszont ne értsük félre , bárki elérheti azt, amit én.

Ugyanúgy lehet a szomszédomból, a Kis Pistából vagy a Blaha Lujza téri hajléktalanból ugyanaz, mint belőlem.

Viszont a zenémet, a koncerteket, tévés szerepléseket ott hirdetem, ahol aktuális.

Egy turné vagy videóklip kivitelezése mennyibe kerül?

Itt elsősorban nem is a pénzügyekről van szó. Sokkal inkább arról, hogy mennyire sokat adsz magadból. Az a probléma a mai szakmában, hogy a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes, kétezres években rengetegen egy-egy örökzöld slágerből házakat tudtak venni, cégeket tudtak alapítani. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen előadó évente kiadott egy dalt akár a Sáros lett az új cipőmet vagy bármi más nagy volumenű nótát- és évekig, évtizedekig eléldegélt ebből. Manapság, ha három havonta nem újulsz meg – ez jelenthet akár egy dalt, stúdiófelvételt vagy videóklipet – akkor elmehetsz a süllyesztőbe vagy a kukába. Általában három év kell ahhoz, hogy cserélődjenek a trendek, amelyeket aztán fent kell tudni tartani. A belefektetett gondolat, a tenni vágyás, az amely a leterhelő. Én egy hét-nyolc hónapig nem csináltam semmit, elegem lett az egészből… Ez egy borzasztó körforgás, kellett vennem egy nagy levegőt az újrakezdéshez, mert mindenki kitép egy darabot a másikból, hogy ő jusson előre.

Nincs egy zenei rendőrség, aki azt mondaná, hogy „ez mehet és ez pedig nem”. Senki nem ítélkezik semmiről, bármilyen erkölcstelen dolgot megszerethetnek az emberekkel.

Régen a kilencvenes években jól kellett kinézni, fantasztikus videóklipet kellet csinálni, hogy leszakadt az ember arca miután megnézte. Mindennek profinak kellett lennie, manapság egy rendes díjátadó sincsen, ahova érdemes jelöltként felkerülni.

Képkocka az ébred a város c. videóklipből – Young G /Facebook

A nyolcvanas-kilencvenesévekben jobban tudott volna érvényesülni, mint most?

Inkább a kilencvenesekben. Akkor jól jöttek ki az újítások, de egyébként én most is el vagyok, csak sokkal nagyobb a stressz. Tök jól működik minden, most jöttem ki egy videóklipel, egy hét se telt el és több mint háromszázezren megnézték… (Az interjú 2017. 10. 25-én készült – a szerk.) De vannak olyan mélypontok az ember életében, amikor inkább beállna kőművesnek dolgozni, mert annyira sok negatív hatás éri.

Mivel foglalkozott abban a hét-nyolc hónapban, amikor félrevonult?

A gyermekemmel, a családommal voltam. Elmentem pihenni. Ugyanúgy bejártam a stúdióba, mert nem tudok úgy nem foglalkozni a zenével, hogy nem ötletelgetek, csak ez nem a nagyvilág felé történt. Ugyanakkor többet jártam el szórakozni vagy épp rendezvényekre.

Egyáltalán nem is adott koncertet?

Fellépni voltunk párszor.

De nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy nem akarok 55 évesen a nyíregyházi Bim-Bam kocsmában fellépni.

Két évvel ezelőtt volt egy váltás, amikor élőzenészeket vontunk be, így tudtunk teltházas koncertet adni. Akkor ugyanilyen elánnal dolgoztam, mint most, viszont a tagokon nem vettem észre, hogy hasonlóképp fontos nekik ez, mint amennyire nekem. Ebben a nyolc hónapban egy „csendes keresésbe” fogtam és újra építettem a zenekart egy barátommal.

Szeretnénk magunk mögött hagyni a klubbozást, amikor nem kell hullarészeg emberekkel fotózkodni, akik szájon csókolnak, miközben folyik a nyáluk… Ebből elegem lett.

Magyarországon egy előadó nem érezheti magát biztonságban, mint külföldön, nincsenek megbecsülve. Sokan örülnek, hogy egy-kétmillió forintot keresnek évente (!), amikor valójában mi tartjuk el az egész zenei piacot, a YouTube-ot, meg mindent. A kis nézettséggel rendelkező előadók mind a rádiókban vannak, ők kapják a jogdíjak után a nagy pénzeket, a nagy nézettséggel rendelkezők pedig uralják a klubpiacot.

Fotó: Koncert közben – Young G / Facebook

Kevesli ezt a pénzt?

Amikor meghallom ezt valakitől, akkor rászoktam kérdezni, hogy „tesó, ennyi neked elég?”. Nálunk nem az van – tisztelet a kivételnek –, hogy megcsinálunk egy zenét, aztán viszont látásra. Én a munkáimba nem a kezemet, a karomat, a lelkemet teszem bele, hanem mindenemet. Márpedig ez nem egy-kétmillióba kerül évente…

Ráadásul, amikor egy Jolly egy Despacitot feldolgozhat és semmilyen megrovásban nem részesül, akkor elgondolkodik az ember.

A karrierje során lett volna szüksége állami támogatásra?

Őszintén szólva, igen. Nekem az első videóklipem elkészítésére – még a ValóVilág előtt 18 évesen – az akkori rendező egymillió forintot mondott. Manapság egy HD-kamerával ennél egy kicsivel olcsóbban ki tudsz jönni. Az első klipemet még az SP (Éder Krisztián – a szerk.) forgatta egymillió hatszázezer forintért. Nekem ezt utána rendesen törlesztenem kellett annak, akinél le voltam szerződtetve. Minden fellépésem után leszedték a fizetésemből. Valójában a magyar piac a YouTube-ból él, én ebbe a hónapban zenekari videóklipből ötöt forgattam, ezen kívül kettő másikat is csináltunk és tervezek még egy harmadikat is. Hadd ne mondjam, hogy ez mennyibe kerül… Ez a pénz csak megy, ha nem jár fellépni az ember és nem kap jogdíjak után részesedést, amelyt egyébként miért kapnál? Hova teszed a zenédet a Muzsika TV-re, hiszen a VIVA TV már nincsen és amúgy sem volt kifizetődő. Vagy a Music Chanel-re, amely egy román cég és kapsz leadásonként tíz forintot? Egyébként nem panaszkodom, mert a fellépések és a YouTube „működik”, de nekünk nem csak ebből kellene kapnunk pénzt.

Mi a véleménye a Nemzeti Kulturális Alap támogatási rendszeréről?

Nekem semmi bajon a szervvel, de amikor felmentem az oldalukra legutoljára három éve, akkor azt láttam, hogy az Ákos kapott „nyolcat”, a Flour Tomi „tízet”, a Halott Pénz pedig megint „nyolcat”. Nyilván vannak mások is, viszont az ilyen tapasztalatok után sokan úgy vagyunk, hogy „áhh, én ezt meg sem próbálom”.

Ha jól értem, akkor még soha nem pályázott?

Még nem.

A közelmúltban sok támadás érte a kulturális alapot, mert egy megosztó, nők számára kifogásolható videóklipet támogattak. Közleményben azt állították, hogy „nem látták a forgatókönyvet és a dalszöveget”, ön szerint, hogyan kellene az államnak a megosztó szubkultúra képviselőit támogatni?

Hagyjuk már ezt, nem tudták, hogy mire adnak pénzt? Ez akkora hülyeség, akkor meg ennyire nincs megfigyelve semmi? Akkor meg ki mondta meg, hogy mire adnak pénzt? Ez, hogy működik?

A „ByeAlex meg a Majka jó csengő nevek, nem kell, hogy küldjenek zenét, jó lesz így is…” Ezért ne idegeskedjünk, ha megkapták, megkapták, vállalja fel, aki ezt odaítélte.

Szerintem a rap/hip-hop körökben ezt sokkal összetettebben kell csinálni.

Valaki így művészkedik, valaki úgy, ezzel nincs is baj, csak megint arra tudok kilyukadni, hogy miért nem volt valaki, aki ezt ellenőrizte? Nekem egyébként van egy olyan tervem, amely első sorban a hátrányos helyzetű embereket segítene felzárkóztatni. Egy iskolatúrnét szeretnék csinálni, amelyben a pozitív gondolkodásomat akarom átadni, más ismert emberek bevonásával. Ezeken a rendezvényeken beszélnénk akár a szexről, akár a családon belüli erőszakról.

Naponta tíz levelet kapok, hogy „szegény vagyok, rappelek, segíts”.

Bánatosak, verseket írnak, amelyből azt hiszik, hogy lesz rap, de sajnos el kell, hogy keserítsem őket, ezeknek majdnem a kilencven százaléka kuka. Ebben az is benne van, hogy a magyarság történetével sem vagyunk tisztába, nemhogy a hip-hopéval. Viszont azt gondolom, hogy elsősorban nem a gyerekeket, hanem a szüleiket kellene megtanítani, ha ez meg van, akkor lehet a fiatalokkal is foglalkozni. Ha nekem ez sikerül, akkor remélhetőleg erről sokan fognak hallani és bízom benne, hogy akár az NKA is beáll a kezdeményezés mögé.

Művház

Gyakornokokat vár a Kecskeméti Rajzfilmstúdió

Olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

Közzétéve:

Sárkányölő Sebestyén figurája készül a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban. Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Gyakornoki helyeket hirdet 2021 szeptemberétől a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Karakter-mozdulattervezői (2D animátori) posztra várják az érdeklődőket – írja az Unilife.hu. A tanfolyamra olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik valamilyen szinten már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

A jelentkezéseket 2021. április 30-ig várják postai úton a Kecskemétfilm Kft., 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21. címre, vagy a kfilm.gyakornok2021@gmail.com e-mail-címre.

A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, a portfóliót és 10-15 alakrajzot vagy ezek jó minőségű másolatát.

Tovább olvasom

Művház

Trianon-gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó tanulmányok is segítik a jelenleg 330 tárgyat, dokumentumot, fényképet bemutató digitális adatbázis kutatását.

Közzétéve:

A Trianon tárgyi emlékei internetes adatbázis a nemzeti összetartozás évének kiemelt programjaként a muzeológia eszközeivel mutatja be a történeti eseményt és annak elhúzódó hatásait.

A Néprajzi Múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus János ázsiai expedícióján gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait – idézi fel az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Mint hangsúlyozták, a Néprajzi Múzeum napját a költözési munkálatokkal párhuzamosan is megünneplik. Az évforduló kapcsán a https://trianon.neprajz.hu/ linken érhető el a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró és közreadó internetes adatbázis, melynek segítségével a hivatalos emlékezés formái mellett immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők.

A Trianon tárgyi emlékei elnevezésű online gyűjtemény a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményi tudásbázisára építve vállalkozik a trianoni békediktátum tárgyi emlékezetének hiteles bemutatására.

Mint a közlemény kiemeli, az adatbázis fókuszában nem az események kronológiája áll, hanem a történések, következmények, a trauma és az emlékezet múzeumokban fennmaradt, tárgyiasult lenyomata. Ennek egyaránt részét képezik a béketárgyalások, személyek relikviái és a hétköznapi élet használati tárgyai. A korszerű muzeológia a személyes történetek és tárgyak virtuális összegyűjtésével, valamint értelmezésével és elemzésével hozzájárulhat a trianoni trauma új szempontokat alkalmazó feldolgozásához – mutat rá a múzeum.

Az online felület helyet biztosít a tematikához kapcsolódó tanulmányok számára is: részét képezik azok a publikációk, amelyek értelmezik a bemutatott tárgyi dokumentum örökséget. Jelenleg 330 tárgy, dokumentum és fénykép található az online gyűjteményben, amely szabadon bővíthető és kiegészíthető.

A közlemény szerint a gyűjtemény egyik legfőbb előnye, hogy a látogatók különböző keresési feltételek szerint kutathatják. A felület struktúrája ráadásul nyitott, és készen áll az új partnerek fogadására, valamint további elemek későbbi integrálására.

“A trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás folyamatainak, történetének kiemelt jelentőségű eseménye, melynek hatása nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal”

– idézi a Néprajzi Múzeum közleménye Kemecsi Lajos főigazgatót.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán a Néprajzi Múzeum a Trianon tárgyi emlékei online adatbázis közzétételén túl Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel egy határokon és intézményeken átnyúló programot is kezdeményezett, amely a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisa lehet. A projekt célja, hogy a résztvevő intézmények – a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással.

A Néprajzi Múzeum munkatársai ezekben az erdélyi múzeumokban személyesen vettek részt a digitalizálásban: mobil fotóstúdiót építettek a múzeum eszközeiből, és a gyakorlatban mutatták be és tanították meg a digitalizálási tevékenység lépéseit. A Néprajzi Múzeum felhőalapú és térítésmentes tárhelyszolgáltatást biztosít az együttműködésben résztvevő intézmények számára, így a már digitalizált örökségi elemeket szakszerű és egységes rendszerben lehet megőrizni – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Mindkét magyar versenyfilm a díjazottak között a Berlinalén

Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Sean Gallup

“Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg. Közös múltunk művészi feldolgozása” – idézi a Nemzeti Filmintézet közleménye Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

Az összegzés kiemeli, hogy Nagy Dénes az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinale történetében. Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül.

A közlemény felidézi, hogy az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema koprodukciójában a Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell. A szereplők között van Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis.

Az idei Berlinálén csupán két színész díjat ítéltek oda: a legjobb fő- és legjobb mellékszereplő díját. Ezek közül az egyiket kapta meg Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének egyik mellékszerelője, Kizlinger Lilla. “Felfoghatatlan, nagyon fura és lenyűgöző” – idézi a film alkotóinak közleménye a nyertest, aki Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában tanulja a filmrendezést.

Fliegauf Bence legújabb szerzői filmje – az első részhez hasonlóan – hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálomszerű útvesztőjébe kalauzol, ahol a szereplők életük talán legnagyobb titkát próbálják felfejteni: a másik embert. A hat kis történeteben láthatatlan fonál köti össze az azokban szereplő embereket.

A filmet Fliegauf Bence írta és rendezte. A filmben szerepel Sodró Eliza, Gubik Ági, Jakab Juli és Végh Zsolt, Balla Eszter, de mások mellett feltűnik a zenész Víg Mihály és a majdnem százéves Lénárt István is, valamint Keresztes Felicián és a rendező fia, Fliegauf János is.

A Fraktál Film és az M&M Film gyártásában készült alkotás producerei Mesterházy Ernő, Fliegauf Bence és Mécs Monika, a co-producerek Pataki Ági és Kovács Gábor, az operatőrök Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos, a vágók Gelencsér Terence Gábor, Kiss Wanda és Kovács Dávid. A film zenéjét Fancsikai Péter, Beke Tamás és Fliegauf Bence szerezte.

Tovább olvasom